A hajóépítésben idõtálló anyagnak évezredek óta a fát tekinthetjük. A hajótest céljának és a mesterek tudásának, lehetõségének megfelelõen különbözõ módon készülhetett:
A hajóépítésben idõtálló anyagnak évezredek óta a fát tekinthetjük. A hajótest céljának és a mesterek tudásának, lehetõségének megfelelõen különbözõ módon készülhetett:
a.) Fatörzsbõl kivájva, ha a mérete erre lehetõséget adott.
b.) Palánkolva oly módon, hogy a palánkokat (deszkákat) élben egymáson átlapolták: KLINKER palánkolás (ívelt bordametszet).
c.) Palánkolva oly módon, hogy a deszkákat élben egymás mellé illesztették: KARVELL Palánkolás (ívelt bordametszet is lehet).
d.) Palánkolás úgy, hogy a karvell rétegre diagonálisan elforgatva egy újabb réteget építenek: DIAGONÁL KARVELL (szögletes és ívelt bordametszet).
e.) Az eddig említett palánkolási módok deszkából, illetve lécekbõl történõ építést feltételeznek. A fejlõdés során, a XX. század közepén, tért nyert a falemez készítés. Több réteg összeragasztása, a rétegek erezetének diagonális elforgatása révén egy formailag nagyon merev héjazat érhetõ el. Az így készült hajók lehetnek elõre gyártott lemezbõl készült hajók, melyek szögletes bordametszetet mutatnak, vagy egy gyártó- sablonba rétegenként beragasztott héjazat, mellyel ívelt bordametszet is elérhetõ.
A XX. század elején fém vitorláshajókat is készítettek, melyek nagyobb számban vaslemezbõl készültek. Az alumíniumot is a próbálkozások közé sorolhatom, de mint vitorláshajó építõanyag nem szorította ki a fát.
Ezt követte az üvegszállal erõsített mûgyanta megjelenése, mely a vitorlás- és kisgéphajó gyártása terén teljes forradalmat eredményezett. Ma már fahajót inkább csak hagyománytiszteletbõl építtetnek, ha a megrendelõ pénzügyileg megengedheti magának, hiszen a mûanyag hajó lényegesen olcsóbb.
Az üvegszállal erõsített mûgyanta alapvetõen kettõ lehet: poliészter mûgyanta és epoxi mûgyanta.
A poliészter mûgyanta elterjedtebb, mivel olcsóbb anyag, ezért minden „hátrányával” együtt a hajógyártásban kedvelt alapanyag. A másik alapanyag az epoxi gyanta lényegesen drágább gyanta. Elõnye: kevésbé zsugorodik, vékonyabb anyaggal nagyobb szilárdság érhetõ el. Ezért nagy elõszeretettel használják például repülõgépgyártásnál, hiszen kisebb súly érhetõ el jobb szilárdság mellett. A hajógyártásban ott alkalmazzák, ahol különleges elvárásokat támasztanak a hajóval szemben. Pl.: extra versenyhajó, árboc stb.
Fenti üvegszállal erõsített mûgyanták tulajdonságait szénszállal, kevlárral javíthatják azokon a helyeken, ahol erre szükség lehet.
A hajótest után a rudazat anyaga is változott. A fát elkezdte felváltani az alumínium és napjainkban egyre több karbon erõsítésû mûanyag árboccal, rudazattal találkozunk.
A következõ fejezetben a (Vitorlás kishajók szerkezeti felépítése…) erre bõvebben kitérünk. Tartsanak velünk!