Az alábbiakban az Árbockosár Vitorlás Étterem és Söröző, valamint a sailing.hu közreműködésével megrendezett fórumon elhangzottak, szerkesztett változatának negyedik, befejező részét közöljük. A téma a motorcsónakok felmerült engedélyezése volt.
Keszthely-Kenese motorcsónakverseny a Balatonon?
A fórum meghívott előadója Simon Károly, a Balaton Szövetség elnöke, valamint Fekete Péter, a Balaton helytörténetének nagy ismerője volt. A téma természetesen a magyar tenger jövője volt, egy kis múltbéli utazással egybekötve
Képzeljük el a Balatont egy hatalmas asztalként, amelynek hossza hetvenöt méter, szélessége pedig átlagban öt és fél, hat méter. Ha ezt az asztallapot körbekerítjük, és vízzel megtöltjük, akkor a víz „mélysége” – a Balaton arányait megtartva – három és fél milliméter (!) lenne. Eme képi megjelenítéssel tehát el lehet képzelni, hogy mennyire kényes ez a tó, és mennyire igényli a gondoskodást – magyarázta Simon Károly a fórum egyik előadója. A Balaton fejlesztési koncepciója szerint a magyar tenger a vitorlás- és horgászturizmus középpontjává kell, hogy váljon, ennek érdekében vitorláskikötőket kell építeni. Másfelől a balatoni horgász- és halászati szervezet is átalakul közhasznú társasággá, amely kifejezetten a Balatonra, mint horgászparadicsomra koncentrál.
A másik érv a motorcsónakok használata ellen, hogy a Balaton nem az exkluzív turizmusnak kínál lehetőséget, hanem a középosztály családjainak. Nem arról van szó, hogy a motorcsónakok, jet-skik szennyezik a vizet vagy sem, hiszen a mai technika már olyan szintre fejlődött, hogy a közvetlen környezetszennyező hatások kiküszöbölhetők. A probléma abban áll, hogy ha Balaton nyugodt légkörébe ilyen, csúcstechnikával ellátott szerkezeteket beengedünk, akkor azok teljesen megbontják a tó harmóniáját. (Itt megjegyezhetjük, hogy nem lehet Simon Károlyt a motorcsónakokkal szembeni averziókkal vádolni, mert harminc évet „lehúzott” a hajógyárban, és benne volt abban a csapatban is, amely a hárompontos motorcsónakokat fejlesztette! Cs. Z.) Ha engedélyezzük a motorcsónakokat, akkor elveszítjük azt a lehetőséget, hogy Európában azon ritka helyek közé tartozzunk, ahol nem engedélyezett a motorosok használata, holott ez a „motorcsónak-mentesség” öt-tíz év múlva nyugatról csábítaná ide a családostól érkező turistákat.
Simon Károly ezután kitért arra lehetőségre is, hogy a tervek szerint kijelölt helyeken engedélyeznék a motorcsónakok, jet-kik használatát. És hol jelölnék ki ezeket a helyeket – kérdezte Simon. A Balaton déli partja ugyanis kifejezetten csak fürdőzésre alkalmas, a kikötők bejáratától eltekintve. Megfontolandó az is, hogy egy gyorsjárású motorcsónakkal Keszthelytől-Keneséig egy óra alatt el lehet jutni. Ha mindehhez hozzáteszzük a mai magyar közlekedési morált, akkor nehezen hihető, hogy a motorosok, jet-skisek a kijelölt területen belül fognak maradni. Wossala György, a vitorlás szövetség ügyvezetője, egyik nyilatkozatában elmondta, hogy azért megbüntették Németországban, mert három kilométerrel gyorsabban ment a megengedettnél. Magyarországon ezt meg lehetne csinálni – tette fel a kérdést Simon Károly.
A probléma kapcsán felszólalt Martin János is, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban ÁNTSZ) képviseletében. A szervezet levelet juttatott el a közlekedési felügyeletnek, amelyben arra figyelmeztetett, hogy üdülőkörzetben nappal negyvenöt decibel a megengedett határérték, éjjel a zajszint felső értéke harmincöt decibel. A strand is üdülőterületnek minősül, így ott is betartandók ezek az előírások. Egy motorcsónak gyári beállítása hetvennyolc decibelnél van – hangsúlyozta az ÁNTSZ képviselője. A motorcsónakok tehát – az előírások alapján – egy szimpla zajszint méréssel eltávolíthatók a Balatonról. A szakértő másik érve szerint akármilyen lassan is megy egy motorcsónak, annak hulláma visszaverődik a fenékről, és felkavarja a homokot, az iszapot. Elég csak száz-kétszáz motoros a Balatonra és ez az iszapos víz fog egyfolytában lebegni a fenéktől a vízfelszínig.
Fekete Péter helytörténész szerint ő csak csatlakozni tud a fent elmondottakhoz, fontosnak tartotta azonban kihangsúlyozni az ilyen fórumok fontosságát, amely segít érveket gyűjteni az a motorcsónakokat ellenzők igazának megvédése érdekében. A motorcsónak lobbinak egyik kedvenc érve, hogy a gépek mennyi oxigént juttatnak a vízbe. Az asztal példánál maradva a hetvenöt méter hosszú, csaknem hat méter széles asztallapon a hárommilliméteres víz egy hártyát képez. Ezen a felületen, ha végigsöpör egy akármilyen irányú szél, az egy nap alatt több oxigént juttat a vízbe, mint az összes motorcsónak egy év alatt!
Az előadó ismét megemlítette növény rehabilitációs elméletét a motorcsónakok engedélyezése, avagy tilalma kapcsán. Ha ugyanis sikerülne rehabilitálni a Balaton növényzetét és az megfelelő hosszúságúra nőne, akkor a keresztbe-kasul száguldozó motorosok hamar tönkretennék a megújult növényzetet. Egy óra alatt végig lehet száguldani a Balatonon, és mit csinálnak majd a motorosok délután? – kérdezi Fekete, az egykori viccre utalva. „Megmutatja a kedvesének, hogy az ő gépe húsz lóerővel erősebb, mint a Józsié” – válaszol Fekete. Ez óriási veszélyeket rejt magában. A Garda-tóval ellentétben – hiába húsz fokos az olasz tó vize – ott a parttól ötven-száz méterre már nem lehet találkozni fürdőzővel, a vízmélység és a hullámzás miatt. Balatonon még középvízen is összefuthatunk egy-egy kitartóbb úszóval, amint naplementekor ússza át a Balatont. Érdemesebb hát ezt az irányt erősíteni, átúszásokat rendezni, akár a szörfösöket is engedni, hogy viharjelzésben szörfözzenek, maximum vigyázunk rájuk – magyarázta Fekete.