Amikor Gereben Marciék a Star District kapcsán arról írtak, hogy szél volt az Attersee-n, erősen kételkedtem a szavaikban. Régebben háromszor jártam már versenyen ott és még szelet, pláne jó szelet még nem láttam.


Az Attersee maga, jó tempóval Budapesttől 5 óra út. Kb 60 kilométerre Salzburg előtt található, Ausztria Salzkammergut tartományában. Elérése viszonylag egyszerű.  A Budapest-Bécs-Linz-Attersee táv végig autópálya. A verseny a tó északi végében, Attersee falucskában került megrendezésre. A jellegzetes szél a Rosenwind, ami az északkeleti csücsökből szokott szerencséltetni. Ezen kívül még nyugatról fújhat szél vagy délről. Minden más irány hegyekkel van elzárva.

A jelentős indulószám  jó versennyel kecsegtetett. Több, mint 50 hajó szerepelt a nevezési listán. Ebből el is jött 49. A rendező osztrákok mellett német, olasz, svájci és magyar indulók színesítették a mezőnyt. Meg az Europe és Laser osztály is, akik szintén bajnokságot futottak.

Az első nap rögtön bele is csaptunk a közepébe. A nyugatról fújó szél időnként elérte a négyes szélerőt. Hangsúlyozom, néha. Egyébként hol a jobb, hol a bal oldalon csobogtak harsogva, míg a másik oldal állt bőszen. Szóval volt izgalom. Ebben az időben lebonyolítottak három futamot. A hidegfront előtti forróság rendesen kitikkasztotta kis csapatunkat. Több liter almaszódával vigasztalódtunk a futamok után.  Hajdú Balázs gondoskodott a magyar futamgyőzelemről is.


Másnap a nyugati maradékában elvergődtünk még egy futamot, de többre nem tellett a szélből.

És harmadnap jött a meglepetés. A reggeli halasztás után olyasmit mondtak, hogy kifelé, mindezt a semmi szélben. Mire kiértünk megjött a déli. Kezdetben csak óvatosan, de már el lehetett indítani egy futamot, ahol Pallay Tibor személyében magyar győzelem született.

Ez után még három futamot rendeztek, ahol a szél olykor elérte az ötöst!!!! is. Az aznapi utolsó futamot ismét Hajdú Balázs nyerte.

Az összesítésben így a 4. helyen állt, de egy kormányrombolás után beadott óvással feljött harmadiknak.

Az utolsó nap, mintha senkinek nem fűlt volna a foga a kilencedik és tizedik futamhoz. A zsűri, még becsületből kiment megnézni a szelet, de a nyugati nem bizonyult elég stabilnak.


A díjkiosztón megtudtuk, hogy hogyan lehet egy három hajóosztályos eredményhirdetést olyan hosszúra húzni, mint itthon egy nagyhajós versenyét a maga húszegynéhány hajóosztályával. Mindenki bort kapott rajta az elért helyezésével, és pólót- persze csak M vagy L  méretben- és a főszponzor Manner kekszeit minden mennyiségben. Hajdú Balázs bronzérme mellett Beliczay Márton elhozta a legfiatalabb induló díját és a legjobb juniorét is, amelett, hogy remekül szerepelt a felnőtt mezőnyben és csak az utolsó futamokban esett ki az első tízből.

Mindent egybevetve remek vendéglátásban volt részünk. A négy nap alatt két szponzorált vacsora, tombola. A szél pedig számomra mindenképpen kellemes meglepetés volt.

1. CZE 1    Michael Meier    (10);2;3;1;2;2;1;2;    13p

2. AUT 7    Michael Gubi          1;5;5;3;3;3;5;(7);     25p

3. HUN 1   Hajdu Balázs          8;3;1;(16);8;5;3;1;    29p

.

7. HUN 5    Pallay Tibor           15;8;(DNC);7;1;14;6;5;    56p

.

13. HUN 8  Beliczay Márton    22;14;16;8;4;23;12;(29);   99p

.

18. HUN18 Beliczay Péter        (34);12;23;19;21;19;16;21;  131p

.

31. HUN70 Vas György 16;35;37;35;(39);30;11;22;    186p