Az idei Kékszalag versenyen a tavalyi győztes Lisán versenyeztem. Számunkra a verseny már szerdán elkezdődött, amikor is a hajó mosása és szerelése volt a feladatunk, míg csütörtökön kétszeri edzés várt ránk Balatonkenesén, ahol a manőverek gyakorlására helyeztük a fő hangsúlyt, mivel a csapat még sosem vitorlázott ilyen összetételben….(VÉGEREDMÉNY)


Az idei Kékszalag versenyen a tavalyi győztes Lisán versenyeztem. Számunkra a verseny már szerdán elkezdődött, amikor is a hajó mosása és szerelése volt a feladatunk, míg csütörtökön kétszeri edzés várt ránk Balatonkenesén, ahol a manőverek gyakorlására helyeztük a fő hangsúlyt, mivel a csapat még sosem vitorlázott ilyen összetételben.


A pénteki rajtra reggel 6-kor volt találkozó, Kenesén. Egy páran nem vették komolyan az időpontot, és 13 embert megvárakoztatva érkeztek jó 40 perc késéssel. 7 óra körül indultunk Füred irányába, tehát abszolut időben voltunk még így is. A 150%-os genuát, és 1-es reffet használva cirkáltunk a friss északnyugatiban a rajtig. Bőszeles rajt volt, ahová már kireffelve érkeztünk. Célunk a tiszta szélben rajtolás volt, nagy volt a tülekedés a víz felőli oldalon. Itt rajtolt az esélyes hajók többsége. Mi az északi parthoz közel, bízva a szél északra pörgésében. Tisztán rajtoltunk jobbcsapáson, és felhúztuk a 280 négyzetméteres blisztert, amivel kiléptünk a mezőnyből. Majd balcsapásra halsolva a part felé húztunk. Középen a Szamuráj Jack, alul a Liberák és a 18-as, Assok, hetvenesek. Szintén a
part alatt jött a Liberté, akit bizony már régen nem láttunk. Õk spivel lefelé igyekeztek, mi fel a blisterrel. Munka Laci elengedett minket fölöttük, de ezt nyilván később megbánta, mivel beültek egy lavorba, míg mi harsogva mentünk egy jól elcsípett pöffel. A szél északiasodott a fűzfői öbölben, így reacherre váltottunk, és úgy haladtunk tovább. Alul a 18-as és a Gardazzura küzdött, utóbbi vette előbb a kenesei pályajelet. Harmadiknak fordult az Azzardissimo, negyediknek Jack, Lisa volt az ötödik. Utánunk a Capella. Éles menet volt Siófokig.

A Gardazzura reacherrel, a 18-as és az Azzardissimo blisterrel, mi szintén reacherrel haladtunk. A pöffökben az 50 méteres előnyént elég hamar hatványozta Jack, szépen elhúztak. A szél kezdett csendesedni, és a siófoki jelnél el is állt. Előnek fordult a Blue Star(18-as) a Gardazzura, a Szamuráj Jack, az Azzardissimo és a Lisa előtt. Északnyugati csíkokban egerészett az élmezőny öt tagja, míg a többi hajó szinte lőtávolon kívül volt. Brencsán Ábel a déli part alatt talált jó csíkokat, és másodiknak ért a csőbe a Gardazzura után. Blue Star és Jack megálltak a kis szélben, és kissé lemaradak. Mi sem haladtunk valami könnyen, jó sokat fordultunk, míg elértünk a csőig. Az előttünk lévők egy csík végével átjutottak, míg mi szépen megvártuk a Libertét és az Anna 70-est. A nyugati medencében szinte semmi szél nem volt, mire mi átértünk.

Az járt jól, aki közel húzott a déli parthoz, ahol fújt egy kis szél. Így tett a Liberté és az Anna is, jelentős előnyre téve szert a Lisa ellenében, és megjelent a Peecasso is. Ekkor Sopi, a kormányosunk nem volt túl eufórikus állapotban, de próbáltam nyugtatni, hogy messze még a vége. Mi is utolértük a Blue Start, amikor megjött az északnyugati szél, mely egyre erősödött. Reachert genuára váltva haladtunk a déli parttal párhuzamosan, majd szemes előtt igazítottunk befelé. A szél ereje fokozódott, egyes reffre váltottunk. A Liberté ekkor 400 méteres előnnyel bírt, az Anna kb. 200-al.


Elkezdtük a felzárkózást a futtatott menetben , amit kifejezetten kedvel a hajó. Utolértük az Annát, aki akkor váltott reacherről genuára, és elindult a Liberté után az északi part felé. Mi követtük a klasszikus taktikát a déli part mentén, közben 1-es reff és 80%-os fock társaságában. Fonyódnál vonalunkban volt a Liberté, ekkor elindultunk a györöki csücsök felé. Folyamatos eső és schottolás hatására kiástuk magunkat a Liberté elé, az Anna eléggé lemaradt. Györök előtt találkoztunk a Gardazzurával, akik reacherrel jöttek visszafelé. Õket követte az Azzardissimo. Jack és Blue Star blisterrel lerohant a déli partra, majd őrült rohanásba kezdve üldözőbe vették a többieket. Ekkor láttuk őket utoljára. Keszthelyre éles menet volt a csücsöktől, reacher és genua között ingadoztunk, és időközben kireffeltünk. Liberé élesen tudott jönni reacherével, míg mi csak tompán tudtunk kreuzolni genuával. Keszthelynél valamikor este 7 körül fordulhattunk. Alig mögöttünk a Liberté, később az Anna, Peecasso, Fantomasso trio következett. Rutai Stefi még átszólt, hogy „jövünk”. Reacherrel, majd blisterrel mentünk kifelé az öbölből, a Liberté spinakkerezett. Györök után érdekes játék kezdődött. Reacherrel haladtunk, a szél hol megállt, hol elindult. Sikerült a Libertére verni pár száz métert, mikor jött egy északkeleti bríz, újra cirkálni kellett.. Õk a déli part felé húztak, vízközépen követtük őket. A szél némi szünet után délire váltott, és Liberté lement a déi partra.

Mi kicsit beljebb követtük őket, sűrű vitorlaváltásokkal. Lámpát kapcsoltunk, amit az ellenfélnél nem észleltünk, de éber őrszemeink nem tévesztették szem elől ellenfelünket. Boglár környékétől már blisterrel harsogtunk, kikerülve a szembe jövő tömeget. Liberté délen, fényük sehol. Taktikáznak. Kicsit nyugatiasodott a déli, blisterrel nem tudtuk párhuzamosan rartani a partot, míg ellenfelünk rohant a délin. Valószínüleg spinakkerrel. Úgy tünk, hogy az lesz a legelőnyösebb, ha a Sajkod felé vezető takk után felmegyünk délre, majd rá a csőre. Ez a taktika végülis nem került megvalósításra, mivel a szél északiasodott, és most már harsogva rohantuk az éjszakában a blisterrel a cső felé. Olyannyia, hogy a szél erősödött, a tempó pedig egyre fokozódott. Ekkor leléptük a Libertét. Sebességünket 18-20 csomó közé becsülöm.

Kemény schottolás a grossal és a blisterrel. Ertedménye rohanás, hatalmas farhullám és vigyorgó fejek. Közeledve a csőhöz, leszedési manőverbe, de elkövettük azt a hibát, hogy nem húztuk alá fockot, a hajó balanszírozása így nem volt megoldott. Első kisérletre a blister a vízbe került, a hajó „satuzott” egyet. Másodikra ismét, de ekkor a hajó úgy felluvolt, hogy a baum a vízbe ért, hiába engedtem el teljesen, a blister schottól nem ment tovább. A következő pillanatban felborultunk. Az emberek potyogtak lefelé, az élelmesebbek felül maradtak. Én a hajó szélén ültem, és vártam, hogy visszaálljon a gép, közben a gross schottot teljesen szabaddá tettem, hogy ha feláll a hajó, ne legyen vele semmi probléma.
Ekkor voltunk a komp vonalában. Volt egy motoros még a rohanás közben, aki ekkorra eltűnt természetesen. A hajó feküdt, nem tudott felállni a blister miatt. A kajütbe nem folyt be a víz, hiszen a kajütablak nagyon messze van a hajó szélétől. Létszámellenőrzés, mindenki megvolt. A szél tolta a hajót, sodródtunk lefelé. Az árboc vízben volt, de nem fúrt le. A hajó elejében egy 6-os csoport ült lovagló helyzetben, hátul a blister leszedő brigád dolgozott. Mivel látszott, hogy magától nem fog felállni,  lemásztam a kielre. Hihetetlen látvány volt, nem hittem el, hogy egy ekkora hajóval is el lehet esni. Leszedtem e kielről a három szál nádat, biztos ami biztos. Közben páran felértek a kiel vonalába. Rögzítettek nekem egy kötelet, mivel úgy gondoltam, úgy biztosnágosabb. Közebn elindult felénk az egyik komp is, a blister pedig már mejhdnem lent volt. Hosszas rábeszélés
után sorban ereszkedtek mellém az emberek a kielre. Az itt folytatott eszmecsere alapján ecseteltem, hogy ha gáz van és elmegy a hajó, akkor én bizony Tihany felé fogok úszni. Ekkor közel ért a komp is, megvilágított reflektorával.

Amikor négyen voltuk kint,
elkezdett felállni a hajó. Kettem ekkor felkapaszkodtak, kettem maradtunk lent, és állt föl a hajó, mi pedig süllyedtünk a kiellel. Borbély Feri volt előttem, én elengedtem a kötél végét. A hajó felállt, Feri a kötél és a társak segítségével feljutott, és én sem sodródtam el a hajótól, úgyhogy saját erőmből léptem a fedélzetre. Addigra a blister teljesen le volt szedve. Rendeztük a sorokat, és genuát húztunk. Ráhúztam a nagyvitorlára, és leejtettünk. A csapatból felszabadult ordítás hangjai hallatszottak. Szememmel a Liberét kerestem, hiszen vele versenyeztünk. Nem láttam sehol sem. Nyakig vizesen, de megsokszorozódott erővel vetettem magam a schottolásba. Átértünk a bójasoron, és megkezdtük cirkálásunkat a cél felé. Ekkor tünt fel mögöttünk a Liberté, aki most már világított rendesen. Egy takkon, balcsapáson vitorlázva 23:45 körül futottunk be a célba. Önfeledt pacsizás, tulajdonképpen papírforma ötödik hely. Mindenki boldog, de sokan fázunk. A hajón sajnos nem vették figyelembe azon kérésünket, hogy kössünk ki Füreden, így még két órát, vacogva, csurom vizesen a fockba tekerve hazamotoroztunk. Azóta kiderült, sikerült egy jó kis megfázást a magaménak tudnom!

Este minden tudásomra szükség volt, hogy eljussak a fürdő
egyenes folyosóján, a végső célig, a zuhanyig. Ez is kreuzos menet volt, hullámzott a föld. Szombat reggel reggeli után páran kimertük a vízet a hajóból, elpakoltunk és megszárítottunk mindent.

Mindent egybevéve izgalmas verseny volt, főleg a borulással. A csapat dicséretet érdemel, hiszen remekül kezelte a sokrétű vitorlázatot és a krízishelyzetet is.