Míg az Open 60-ast fel kellett turbózni, hogy lépést tarthasson az új generációs hajókkal, fontos elmélet volt, hogy csak a „megfelelő” erő hasson inkább, mint a teljes. Ez az ami egy Open 60-as számára szükséges az egykezes vitorlázáshoz.
Az egyensúly a kulcsa mindennek
Annak ellenére, hogy a kiel fix, a VMI sverttel is fel volt szerelve (ez relatív kicsi és nem is látszik a deckről). „Több a szerepe annál, hogy a hajót vonalba tartsa a hullámokon, ez nem szolgálja a hajó oldalirányú csúszásának megakadályozását,” mondja Verdier. „Megpróbáltuk, mert lépdelt oldalra. A súlypont nagyon hátul van és nagy a távolság a hajó orra és a kiel között, így minden hullámon kissé leebe mozog. A kiel számára van elég tér, de ha egy fix kieled van, akkor a hajó szélességéből adódóan soha nem lesz meg a megfelelő támadási szög a kiel belépő élén.
Ebből a nézőpontból a VMI módosításai részei voltak annak a kivitelezési programnak mindkét hajó esetében, amely javítja az egyensúlyt. Ha egyensúlyba kerül, akkor jelentős különbség jelentkezik a többszemélyes és a szóló vitorlások között. Az utóbbi időben a legtöbb időt az autopilot kormányzással töltöttük, ami kritikus, az hogy minimális a kormányzás azért, hogy csökkenjen az autopilotra eső terhelés nagysága. Ha pedig kevesebb erő szükséges az irányításhoz, a pilotnak akkumulátorainak feltöltéséhez kevesebb üzemanyagra lesz szüksége.
Verdier azt állítja, hogy az egyensúly javulhasson a két hajó esetében, két különböző megközelítés szükséges: „A VMI-on megpróbáltunk több erőt hozzáadni az éles menetekhez, de a súlypont túl hátul volt ehhez és megpróbáltuk ezt előrébb hozni. A PRB-n épp az ellenkezőjével próbálkoztunk [azaz a súlypontot hátrébb vittük]. Ez érdekes, hiszen most mindkét hajónak ugyanaz a visszaállási ideje eldöntött helyzetből/döntő nyomatéka, így ha maximálsian terheljük a hajókat, nagyjából ugyanakkora a súlyuk és megközelítőleg ugyanannyi idő alatt állnak vissza egyenesbe.
Így a Vendee Globe egy végső teljesítmény összehasonlítást nyújtott a fix tőkesúlyos hajó, mely vízballaszt tartályokkal van felszerelve oldalaiban és a dönthető kieles hajó között. És a verdikt az, hogy meglepetésre kevés döntött kettejük között, amelyet nem lehetett csak az időjárásnak vagy éppen annak tulajdonítani, hogy kinek milyen vitorlái vannak fenn. Fizikailag a VMI-nek könnyebbnek kell lennie a dönthető kiel mechanikája nélkül vagy a PRB-nek a nagy svertje nélkül, de egyenlő feltételek közepette, már mielőtt a PRB-t tengelyvonalban lévő vízballaszt tartályai feltöltésre kerülnének (erről később több szó is esik), már nehezebb lesz az ő teli oldalsó ballaszt tartályai révén.
Az egyensúly kutatása során, szintén megváltoztatták az első-háromszög elrendezéseket és a reff sorokat a nagyvitorlán, hogy a kormányerő továbbra is relatív semleges maradjon, amikor a hajó reffelt vitorlákkal halad.
Míg a PRB megtartotta a tükörlapra-felhúzható, akadály esetén felugró kormányrendszert, addig Verdier előállt egy másik rendszerrel, amely a kormány kötéllel felszerelt szerkezetét erős rudakkal helyettesítette. Erre a Vendee Globe-ra azonban a VMI-t is a PRB-hez hasonló kormányrendszerrel szerelték fel. „Az alapelv ugyanaz, de ez sokkal könnyedebb és jobban egyensúlyoz,” mondja Verdier az új kormányrendszerről. „A kötél rövidebb ugyanannál a mélységnél, így a kormány esetében más a lefeszítés erőssége. És mindig az a probléma, hogy szeretnéd ideális helyzetben, minél mélyebben tudni a kormányokat, de olyan könnyedén elüthetsz akármit a felszínen a szélfelőli lappal – és nem a szél alattival.” Miután Vincent elvégezte az átalakítást, leellenőrizte saját magát, hogy a kormány csak a megfelelő terhelés esetén csapódik fel. ”Így csak akkor oldódik ki a biztosítás, ha az beleütközik elsüllyedt tárgyakba; a kormányok ’biztosítékokkal’ vannak rögzítve, így azok eltörnek, ha a kormány fel akar ugrani.”
Hogy növeljék az erőt, a hajó felállási idejét mindkét hajónál, összehasonlíthatóbbá tették az új generációs Marc Lombard és Owen-Clarke féle Open 60-assal és a középvonalban található vízballaszt nagyságát megnövelték a PRB és a VMI esetében is. A PRB-hez jelenleg három pár középvonalban elhelyezett vízballaszt tartályt rögzítettek a meglévő belső vázhoz.
Verdier szerint Riou megfékezte őt abban, hogy a középvonalban elhelyezett vízballaszt tartály olyan hatalmas legyen, amely egy Open 60-as esetében már veszélyes – jegyezte meg ironikusan, amikor egy véletlenszerű halzolásnál, (a hajó leginkább gyenge pontja) úgy tűnt, elhagyja a hajót – mivel azt erősen túlkormányozottá vált a kiel és a belső leeoldali ballaszt együttes hatása által – tény, hogy így stabilabb lett. Az igazi veszély akkor alakul ki, amikor a hajó lefekszik leebe egy nyomás alkalmával, ha a különbség a kormány normál szöge mellett döntött kiel esetében és a középvonalban elhelyezett vízballaszt szél felé fordul és hogy a stabilitás elvesztésének szöge jóval kisebb. A leeoldali ballaszttal a stabilitás elvesztésének (AVS) szöge nagyjából 135 fok körül alakul, vihar alatt ez 110 – 115 fok körül alakul, mondja Verdier. Egy nagy pöff esetén – viharban történő vitorlázás során – például látható a kiel bulbája tisztán kiemelkedve a vízből, ugyanakkor a spontán átcsapódó halzolás döntött kiel állás esetén ott végződik, hogy az egyenesen lefelé mutat.
Míg az Open 60-ast fel kellett turbózni, hogy lépést tarthasson az új generációs hajókkal, fontos elmélet volt, hogy csak a „megfelelő” erő hasson inkább, mint a teljes. Ez az ami egy Open 60-as számára szükséges az egykezes vitorlázáshoz, közvetítve Michel Desjoyeaux gondolatait e témakörben. „Ha az építészetet a végletekig kitolod és csinálsz egy szuper gyors hajót, meg kell találnod az embert, aki kezeli is azt. Ez a két hajó a megfelelő méret egy-egy embernek. Lehet egy 35 méteres árbocod 50 tonnával, ha az feláll fekvő helyzetből, de hogy cseréled ki a vitorlákat? Úgy gondolom, hogy ez a két hajó, még ha kevésbé hatékonyak is, mint az új generációsak, talán képességeinek 80 %-át is kihasználják, amíg a Lombardok csak kapacitásuk 70 %-át képesek. Természetesen ezek nem a korrekt számok, de jó iránymutatók.
”Vincent győzelmének egyik oka az, hogy hajója lehetőségeit jobban használta ki, mint mások. A hajó könnyedebb, kevesebb időre van szüksége az egyenesbe álláshoz, mint a Bonduelle-nek. És ráadásul Vincent akarta, hogy jól legyen előkészítve minden.
Másik fejlesztés, amelyet Riou erre a Vendee Globe-ra kitalált az, hogy olyan könnyű hajóval induljon, amennyire csak lehetséges. Elhagyva Les Sables d’Olonne-t a PRB 600 kg-mal könyebb volt, mint 2000-ben.
f
olyt.
köv.