A közelgő rossz idő tudatában szerdán két futamot rendeztünk, így teljes lett a kör: minden skipper versenyzett mindegyik csapatban. A Magyar Adria Yacht Club Skipper Kupa győztese Székely Antal, a csapatok közül pedig Koltay Gusztáv és barátai, a „Sztárosok” szerepeltek a legjobban.
A negyedik napon is szép időre ébredtünk Piskerán, ám az időjárási előrejelzések több-kevesebb határozottsággal a közeledő bórára figyelmeztettek. Igyekeznünk kellett a szép déli szelet kihasználni, és ha lehet, két futamot rendezni, nehogy az időjárás megakadályozza a Skipper Kupa összes körének lebonyolítását. A tervek szerint Tribunjba készültünk, ám ott a közelben, Vodice előtt ideális a terep egy pályaverseny rendezésére is.
Az Opat zátony közelében tűztük ki a rajtvonalat. Rövid, félmérföldes kreuz után fordulhattak a hajók a kijárat felé. A Kornát-sziget part felőli oldalára kerülve pedig egy kilencmérföldes gyors, futtatott menet kezdődött a Tribunj elé tervezett befutóig. Ördögi gyorsasággal kapkodtuk fel a rajt, majd a cirkálóbóját, hogy a mezőny elé kerülhessünk befutót is rakni, ám a 15-20 csomós szélben esélytelenek voltunk. Hiába pörgött a motor, hiába tekertük ki a génuánkat (a grószhoz le kellett volna szerelni a rendezéshez szükséges zászlókat szolgáló „zsinórpadlást”), csak közelíteni tudtuk a mezőnyt. A szél ígért északiasodása egyelőre nem következett be, így semmi sem fékezte a hajókat. A sebességmérők számsorai néha 10 csomó fölé kúsztak, de az átlagsebesség is meghaladta a 7 csomót.
Korábban a rajt és a cirkálószakasz a szokásos módon szoros versenyt, így a hajók egymás nyakán lihegtek. Detre Szabolcs vezetett Székely Tonyó előtt, ám a hosszú szakaszon Tuss Miklós jött fel a második helyre egy a kellő pillanatban, mérnöki pontossággal végrehajtott luvtaktikával.
Mi idejében kitűztük a célvonalat. Virtuálisan, a mezőny megértő segítségével. Esélyünk se volt időben, előttük Tribunj elé érni, így a rádión megbeszéltük a kikötőtől fél mérföldnyire nyugatra lévő két kis sziget között kellett befutniuk. Annyira utolértük őket, hogy az elsők már szinte mellettünk voltak, így pontosan láthattuk a szoros, de egyértelmű sorrendet. A csapatok egy részének nem volt erőssége a navigáció, így a rádió segítségével terelgettem a helyes irányba a bizonytalankodókat. Mivel jól látható bójás-hajós célvonalat korlátozott sebességünk miatt nem rakhattunk, igyekeztem, hogy ez ne befolyásolja versenyt. A negyedik helyen vitorlázó Matáv Vitorlásklub csapatából néhányan úgy vélték, az előttük levőket segítem kéretlen. Ám a futam nem navigációs feladat volt. Vagy odaállok időben, és jól látható, egyértelmű célvonalat produkálunk, vagy segítek abban, hogy az a cél ugyanolyan jól megtalálható legyen, mintha ott állnánk mi is.
A gyors futam után lehetőségünk maradt az ötödik megrendezésére is. Továbbra is gyönyörű tizenöt csomós szél fújt, és különben is Sipos Pétertől megtanulhattam: egy versenyt akkor kell megrendezni, amikor jó szél van, nem majd másnap.
Az utolsó futamon már meglátszott a csapatok fáradtsága. A fordulók után néha lassabban feszültek megfelelőre a génuák, a spinnakerek felhúzása lelassult, és szaporodtak a hibák is az előző napokhoz képest. Különösen a bőszeles manőverek kivitele mutatta, hogy a legénységekekből sokan elfáradtak.
Az első kreuz végén Pomucz Tamás fordult az élen, aki ezúttal a Matávosokat vezényelte, és az első raumban rendben spinnakereztek is. Nehézségeik a bójánál kezdődtek, ahol halzolniuk kellett volna. Messziről nézve nem láttam, hogy mi akadt el, de az biztos, hogy becsületes guzsaly támadt. Ilyesmihez azonban ez a mezőny túl sűrű, így az élre Székely Tonyó került. A második raum végén ismét tumultuózus bójakerülés volt. Pomuczéknak ezúttal a génuakitekerés ment nehézkesen, Tuss Miklós csapatának a spinnaker leszedésével akadt komoly gondja.
Az előző bójánál szerzett előnyét. Végre a korábban sztárosként bajnoki címeket gyűüjtögető Lénárt Ákos és csapata örülhetett az élen. Bodnár Zaza hangja is elégedettebb volt, amikor beleszólt a rádióba, mint a korábbi napokon. Tonyó a második kreuzban, mint mindig, most is jól élt a lehetőséggel, és ellépett a mögötte egymással taktikázóktól.
A hátszélben ismét akadt egy két kibogozandó répa. Pomucz a helyzetet egyszerűsítendő inkább nem használt spinnakerbumot, hanem amúgy genakkeresre kötve használták a golyót. Tuss Miklóséknál pedig csak a spi le-, és újra felhúzása után rendeződött a helyzet.
Az utolsó cirkálószakaszon még izgalmas harc folyt a helyezésekért. Detre Zsolt a médiásokat hozta a számukra már szinte kötelező második helyre. Tuss, Pomucz és Detre Szabolcs folytatta a sort.
Így a tervezettnél egy nappal korábban lefutottuk a versenyt, a hátralévő két nap a bulifutamok és a szabad vitorlázás, az élmények feldolgozásának ideje lehet. De attól tartok csak az utóbbi, mert ma reggel, amikor ezeket a sorokat írom, megérkezett a bóra. Előbb csak hűvös lett, és eleredt az eső, majd feltámadt a szél is. Most már húszcsomós, de lesz ez tőbb is. Indulunk vissza Sukosanba, ahol este díjkiosztó lesz, és azt is kitaláljuk, mi legyen a holnapi program.
A versenyt végül egyértelmű fölénnyel, három futamgyőzelemmel Székely Antal nyerte. Második Tuss Miklós lett, a harmadik Detre Szabolcs. Zsolt egy ponttal maradt el testvérétől, míg a legbalszerencsésebb Pomucz Tamás zárja a sort, aki a legtöbbször botlott technikai hibákba.
Külön listán értékeljük még a csapatokat. A két legeredményesebb pontazonossággal fejezte be a versenyt (egy futam kieső). A győztesek az Ametiszttel hajózó „Sztárosok” lettek, ahol egyébként a legtöbb tapasztalt balatoni hajóssal találkozhattunk. Koltay Guszti, Borsos Gábor, Czap Zoltán, Fűtő László, Kádár Gábor, Réh Róbert és Rényi Pétér alkotta a teamet. Õk kétszer is nyertek futamot, és ez döntött a javukra a négy alkalommal is második médiacsapat ellenében.
Az ezüstérmeseknél Szabó Sipos Barnabás volt a főnök. A Zafíron vele két teljesen kezdő Örs Erzsébet és Tolnay György csöppent a verenyzés sűrűjébe, míg Paor Lilla, Farkas Attila és Lehoczky Péter már „tapasztalt” tengeri medvéknek számítottak két Köztársaság Kupa részvételükkel.
Az utolsó napi teljesítényükkel a dobogóra kapaszkodott egy részben ezen a versenyen összetalálkozott társaság, ahol a balatoni versenyekről és kikötőkből ismert Lénárt Ákos, Rónai János és Bodnár „Zaza” János mellett, visszalépések miatt néhány önmaga számára is meglepő hirtelenséggel az Adriára csöppent fiatal ismerkedett a hajó, a vitorlák és a spibum rejtélyeivel. Bánkuti Attila, Márton István, Hollósi Attila és Badula Szilárd a Topázzal vitorláztak, és azt hiszem viszontlátjuk még őket a vizen.
Nagyon rokonszenvesen, és sokáig akár a győzelemre is esélyesen versenyzett az Arabeszk fedélzetén Matáv Vitorlásklub tagjaiból alkotott csapat: Molnár Judit, Szilágyi Gábor, Kiss János, Kóczián József, Jakab Károly, Pálinkás Ervin és ifj. Pálinkás Ervin, valamint Nagy Tibor.
Ötödik lett Biró Gábor, Szél Ágnes és Robitschkó János, akikhez Víg György és az egykori kiváló, válogatott 470-es mancsaft Havas Iván, alias Kefír csatlakozott.
A Skipper Kupa egyértelműen sikert aratott minden résztvevőnél. A legénységek azt kapták, amire számíthattak: profi színvonalú versenyzést, izgalmas futamokat, és eközben a legendás kormányosokkal megismerkedve rengeteget hasznos, élvezetes órákat töltöttek a hajókon.
A skipperek pedig gyönyörű helyeken vitorláztak, jót versenyeztek, és évtizedes, közösen megélt történeteket felidézve tölthettek együtt néhány kellemes napot. És még a régi, esetleg betokosodott feszültségeket is jól kiröhögtük magunkból, ahogy azt kell.
Ha mondhatom, nekem is élvezet volt itt lennem, bár ezúttal szívesebben versenyeztem volna. (Ráadásul hatvan méter bójakötél gyakori felrángatása közben az ember rájön, hogy se az enter-escape, se gáz-kuplung-fék használata nem ad megfelelő fizikai állóképességet.) Jó volt itt lenni együtt. Akadt a skipperek között, akivel régebben nem csak a vízen, de néha a parton is egymásnak feszültünk. Ám itt az Adrián, a békében és nyugalomban még nyilvánvalóbb, amit egyébként is tudtam: ezeket palikat úgy kell szeretni és tisztelni ahogy vannak. Vagy nem csak őket?
Na, mielőtt eltúloznám, és túl mélyen szántanék, megyek segíteni, mert a szél már 35-40 csomós, és Sukosan még huszonöt mérföldnyire van.
Utóirat: A skipperek szavazatai alapján este a díjkiosztón egy a szerintük legjobbakból alkotott All Star csapatot is hirdetünk, amely a következő:
Team kapitány: Molnár Judit (Arabeszk)
Bowman 1 Bánkuti Attila (Topáz)
Bowman 2 Rónai János (Topáz)
Fedélzetmester: Borsos Gábor (Ametiszt)
Csörlős 1: Hollósi Attila (Topáz)
Csörlős 2: Kiss János (Arabeszk)
Spinnakeres: Szabó Sipos Barnabás (Zafír)
Navigátor: Kóczián József (Arabeszk)
Hadtáp: Szél Ágnes (Smaragd)