Csakúgy, mint 1905-ben, a rajtot most is halasztani kellett. 100 évvel ezelőtt a köd gátolta az indulást, most pedig 50 csomós vihart jósoltak a kiírásban szereplő rajt időpontjára, ráadásul a haladási irányból. Végül vasárnap délután kettőkor nekivágott a mezőny az Atlanti-óceánnak, hogy átszelje azt. A 20 csapatos mezőnynek 3000 mérföldet kell megtennie New Yorktól, az angliai Lizard-fokig.
A rendezőség döntéséről eltérően vélekedtek a versenyzők és a tulajdonosok. Utóbbiak természetesen megkönnyebbültek, de Mike Sanderson, a favorit
Mari-Cha IV
kormányosa máshogy gondolta: “Ha szavaznunk kellett volna, az indulásra adtuk volna voksunkat, mivel úgy gondoljuk „harcra készek” vagyunk. De úgy gondolom, hogy mégiscsak helyes az, amit tettek. Nem kéne lenullázni a mezőny felét egy széllökés miatt.”
Mire végül a hajók kihajóztak a rajtvonalra, az időjárás dramatikusan megváltozott. Lényegében a tűző nap dominált és a szél is 3-5 csomósra gyengült le.
Az RTC mezőnyét 70-250 lábas (21,3m – 76m) hajók alkotják, melyeket három osztályba sorolták:
Grand Prix, T
eljesítmény cirkáló és Klasszikus.
Grand Prix
Mari-Cha IV,
140 láb
(43m).
Maximus,
100 láb
(30.5m).
Carrera,
81 láb
(24.7m).
Teljesítmény cirkáló
Tiara,
178 láb
(54.3m).
Drumbeat,
174 láb
(53.0m).
Windrose of
Amsterdam,
140 láb
(46.3m).
Sariyah,
131 láb
(39.9m).
Whisper,
116 láb
(35.4m).
Sojana,
115 láb
(35m).
Anemos,
112 láb
(34.1m).
Leopard,
90 láb
(29.9m).
Selini,
80 láb
(24.4m).
Tempest,
80 láb
(24.4m).
Ocean Phoenix,
77 láb
(23.6m).
Palawan
,
75 láb
(22.9m).
Stay Calm,
70 láb
(21.3m).
Klasszikus
Stad
Amsterdam
,
249 láb
(76m).
Sumurun,
94 láb
(28.7m).
Nordwind,
88 láb
(26.8m).
Mariella,
80 láb
(24.4m).