Az ABN AMRO ONE ma reggel (10.08 CET) keresztezte a VOR második szakaszának célszalagját Melbourne-ben, így az ünneplés is megkezdődött. Második a kettes.
Melbourne: Gyenge szél, 40 fok. A hajósok haját még mindig tartja a só. Persze nem csak az időjárás volt, aki várt a holland tengerészekre, hanem számos családtag és hatalmas ünneplő tömeg.
És azoknak, akik nem követték nyomon, miről van szó, azoknak eláruljuk, hogy a csapat 6.000 tengeri mérföldön, számos bálnán, jéghegyen, hullámon van túl, mióta elhagyta Fokvárost. Sikerüket nemigen kockáztatta másik egység, bár az ABN AMRO TWO igencsak megszorongatta őket a végére. Persze a rengeteg „ha” most is áll, de tudjuk, hogy a vitorlázásban nincsen „mi lett volna ha”.
De jöjjön Mike Sanderson, a győztes hajó szkippere: „A Volvo 70-essel minden álmunkat valóra válthattuk. Félelmetes volt, félelmetes.
Sokszor aggódtam, hogy túl óvatos vagyok, de kifizetődött. Fokváros óta nyugtalankodom. Ez a legaggasztóbb szakasz.
Megvan, amit akartam. Ideértem elsőként teljesítve a távot és a fehér hajó a második. A srácok egészségesek, csakúgy, mint a hajó.”
Itteni idő szerint 14.20-kor megérkezett az öcsike is Melbourne-be és így az ABN AMRO TWO örülhetett másodikként.
Lássuk azonban mi történt előtte:
A csütörtökről péntekre megtartott éjszaka során a szél végre lehetővé tette a vezető hármas számára, hogy ténylegesen kelet felé fordulhassanak addigi északias pályájukról.
Konkrétan arról van szó, hogy itteni idő szerint hajnali 6 óra 45 perckor az ABN AMRO ONE – feltehetően nem egy hanyag mozdulattal – útjogos csapásra halzolt, hogy 26 mérföldre Ausztrália déli partjától azzal párhuzamosan vitorlázhasson célja felé. Az ABN AMRO TWO nem tudott jobbat kitalálni, minthogy lemásolta a big brother mozdualtsorát és beillesztette saját rendszerébe, történt mindez 7 óra 45 perckor.
Az időjárás bejelentkezés nem volt éppen a versenyzők ínyére, az ugyanis a legrosszabb verziót vetítette eléjük: parkoló üzemmód.
És ekkor megemlítenénk a tényt, hogy a csapatok egy része alulkalkulált az élelemmel, vagyis gyorsabb menésre számított. Reméljük, azért éhen nem hal senki sem. A befutott hajókon mindenki rendben van.
Ezidőtájt Mike Sanderson kissé ideges volt, melyre emailje is egyértelműen utal. Előnye péntek délelőtt még
56 mérföld
volt és csak 1,5 csomós szelet ígértek, amit akár nullának is betudhatunk. Az előny péntek estére aztán 35 mérföldre csökkent, de azért még elég messze volt a második, mert vezetni frusztráló is tud lenni.
Knut Frostad a Brasil 1-ről mély sajnálkozását fejezte ki a történtekkel kapcsolatosan: „Nem érdemeltük ezt ki!” – és valóban nem – „Miért történik ez?” Levelében úgy írja, mintha kivégzőosztag elé állították volna, mikor Dél-Afrika partjainál a deck megrepedése miatt vissza kellett fordulniuk. Úgy érzi, hogy ez a kivégzőosztag aztán meg is húzta a ravaszt, mikor az árbocot tartó veret elszállt – és ezzel ők is egy időre.
A péntek este (itteni idő szerint) egy örökkévalóságnak tűnhetett Mr. Sandersonnak; hajója az ABN AMRO ONE csak tizenegynehány mérföldet tett meg 8 és 11 óra között. Az ABN ketteske viszont hozott rajtuk 4 mérföldet, hátrányuk már csak
31 mérföld
volt ekkor. És még vissza volt a Port Phillip Bay, ahol az apály-dagály miatt komoly áramlás alakulhat ki, hét csomós kiáramlást is lehetővé téve.
De szerencsére sikerült ezzel is megküzdenie a „holland” csapatoknak és végül az első két hajó épségben be is futott. A braziloknak viszont küzdeniük kell, hogy a február negyedikei kikötői futamra egyáltalán célba érjenek és némiképpen helyrehozzák hajójukat.
A további sorrend: movistar, Pirates of the Caribbean, ING Real Estate Brunel, Brasil1.