Hét napos, nem egyszerű Európa-bajnokságon vagyunk túl. Európára és Balatonfüredre szélcsend telepedett az elmúlt héten. A fiúk versenyében francia triumvirátus sajátította ki a dobogó összes fokát, a lányoknál viszont németek nyertek nem kis fölénnyel.
A fiúknál (112 induló) a francia Bonnaud testvérpáros állhatott a dobogó legfelső fokára, míg a hölgyeknél (52 induló) a Rothweiler-Kussatz német egység már a Medal Race előtt pezsgőzhetett.
A hét folyamán az egyre fokozódó szélcsendben kezdtek türelmetlenné válni a versenyzők és sejthető volt, hogy a résztvevők ajánlása alapján idén biztosan nem sikerül felvetetni a Hungarikumok közé a Balatoni „sea breeze”-t. Nem tudtam, mi teszi fel arra a bizonyos I-re a pontot a verseny vége felé, hiszen tényleg alig volt szél egész héten (max 2. bft.) – hét nap alatt hat futam, ami elég kényelmes, bár ezt a 470-es arcok nem nagyon kedvelik. A verseny megkoronázása volt, hogy vasárnap belevágtunk egy utolsó futamkísérletbe, de a szél csak elállt, ahogyan ahhoz hozzászoktatott bennünket e héten. Ennél nem sok minden lehet rosszabb, csak ha mondjuk esik az eső pakolásánál, és ezúttal ömlött. Már csak a csodálatos díjkiosztó volt hátra, ahol ismét halasztás lőtt a zsűri a normandiai partraszállást idéző környezetben (épülő füredi új színpad) és egy órás feszélyező, kellemetlen várakozás vette kezdetét (a hőmérséklet újra 30 fok fölé emelkedett). Meg kell említenünk az MC szánalmas teljesítményét, a speaker ugyanis össze-vissza használta a nemzetek angol és saját megnevezését, ráadásul szegény SLO-141-es egységet is bemondta szlováknak, ami hűűű, de kínos – egy perccel később helyesbít, a reakció gúnyos taps a bemondónak, méltató Copiéknak – még kínosabb. Ennek ellenére azért annyira nem volt borzasztó a ceremónia – csak a várakozás volt igazán bosszantó, – biztosan emlékezetes marad.
Mi (Sallai-Olosz) a 33. helyen (112. induló – a szigorúan zárt EB-n belül pedig 24. a 96 indulóból – 25%) végeztünk, ami pár hang szerint közel a szégyennel ér fel hazai vizeken. Kétségtelen, hogy mi sem vagyunk hanyatt esve ettől az eredménytől (32 helyre az Európa Bajnoki cím mégiscsak), de ahhoz képest, hogy a világranglistán a 60. helyen állunk és csak késő ősszel vágtunk bele „komolyabb” felkészülésbe – ráadásul nem is a gyenge szélre mentünk rá, hanem egyebekre, ahhoz képest nem borzasztó. A Világbajnokságnál vélhetően valamivel erősebb mezőnyben – idén a VB Kínában lesz, ergo elég drága, sokan nem mennek – a nemzetek számát tekintve a 17. lettünk, ami újfent nem szörnyű, ha azt nézzük, hogy az első körben még 2007 nyarán 21 nemzet kvalifikálja magát a 28 ország versenyzőit felvonultató 2008-as Olimpiára (470 férfi).
Ehhez hozzátenném (egyben leendő szponzoraink figyelmébe ajánlanám), hogy bizonyos egységek 150.000 eurónál is nagyobb költségvetéssel gazdálkodnak a mezőny első harmadában évente (a holland páros 40.000 euró prémiumtól esett el azért, mert nem jutott be a tízbe – nálunk ez 3.555 euró lenne – mivel tizenegyedik lett), de jellemzően 50 és 100 ezer euró között mozog egy olimpiára készülő egység büdzséje. Nos a magyar egységek (Vígh-Perjés 59. hely) köztudottan e költségvetés töredékéből jutottak el oda, ahova jutottak – köszönet érte esetünkben a Tihanyi Hajós Egyletnek és az MVSZ-nek.
Rendezés: Általában kritikus pontja egy versenynek, ahol természetesen el kell fogadni milyen döntést hoz egy irányító, de ettől még lehet az jó vagy rossz. A magyar rendezés, ha nem is kifogástalanul – egyszer–kétszer lehetett volna a pálya távolabb is Tihanytól a gyenge délnyugatiban, – de jól szerepelt. A futamok ugyan hihetetlenül hosszúnak tűntek a fiúpályán – egy tengeri mérföld egy-egy szakasz hossza – konkrétan másfél órásak voltak, de az idegtépés legalább mindenkinek ugyanolyan volt. Így a verseny ezen részét sok versenyző szerint dicséret illeti – valamelyik külföldi meg is jegyezte, hogy gratulál a rendezőségnek, hogy ilyen körülményekből ennyi futamot kihoztak. Tényleg szép így utólag visszagondolva.
Személy szerint köszönet mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy nem kár e felkészülés és bízik abban, hogy lesz ez még jobb is: Elsősorban a THE-nek, volt és jelenlegei edzőinknek ill. a Smith-nek, a JÓHAJÓ-nak, az MVSZ-nek, a családokról nem is beszélve:)
Sallai Gábor
HUN-391