Az alábbiakban Vígh András beszámolóját olvashatják a füredi 470 EB-ről.
Az idei év fő versenye számunkra és az olimpiai keret számára a füredi Eb volt. A felkészülés januárban kezdődött, melynek során összesen 60 vitorlázott napot, bő 300 vitorlázott órát számláltunk többek között Zadarban, a Garda-tavon, Hyéres-ben, Medemblikben és természetesen Balatonfüreden. A felmérés számunkra szerencsésen alakult: egy szombaton délelőtt keletről érkező vihar szó szerint benyomta a Balaton vizét a szövetségi telepre, teljesen elárasztva a füves területre felállított sátrat. Szerencsénkre mi még a vihar előtt-közben végigmérettünk mindent, így az elsők között végeztünk. Délután hajószerelés és pasztázás volt a program. Vasárnap egy könnyed edzés szerepelt a programban.
A férfiak versenyére 30 nemzet 112 hajója érkezett. Idén 470-esben ez volt a legrangosabb verseny, tekintve, hogy a vb-t Kínában rendezik, így oda kevesen utaznak el. A klub által elvárt célkitűzés a 66%-on belüli eredmény elérése volt. (112-ből legalább 74. hely)
A hétfői rajtra tehát magunk mögött tudhattunk egy igen kemény felkészülést. Próbáltunk csak a versenyre és a feladatunkra összpontosítani. Ezen a napon fújt talán a legjobban a szél (kb. 2-es Bft. DNy-i irányból), a mezőny 37-38-as csoportokban versenyzett. Ahogy szoktuk, az elején kicsit „álmosan” kezdtünk, de a koncentráció meghozta a gyümölcsét a második futamban. Az elsőben kicsit elvesztünk az első krajcban, végül 28.-nak futottunk be. A másodikban már bátrabban kezdtünk, fokozatosan előrébb lépve egy 19. helyet csíptünk el. A nap végén 75. helyen álltunk
Ahogy azt sejtettük, a szél éppen erre a hétre ment szabadságra, a tapasztalatra hagyatkozva és az előrejelzéseket látva szinte biztosra lehetett venni már hétfőn, hogy ez egy gyengeszeles verseny lesz. Ennek megfelelően kedden vízre sem tudtunk szállni: kánikulai hőség és olajként elterülő Balaton. Szerdán szintén halasztással indult a nap, délután enyhe DK-i szélben szálltunk vízre. A futam elején jól taktikázva a mezőny elején vitorláztunk, majd a hátszélben a gyengülés előbb érte el azt az oldalt, amelyiken mi voltunk, így csúnyán hátravágtuk magunkat. Ez volt az első pont, amikor a legerősebbnek bizonyultunk fejben a verseny alatt, mert sikerült felállni és 24.-ként befutni. Rossz élmény volt viszont, hogy a befutóban egy orosz hajó és közöttünk kialakult teljes holtversenyt a magyar versenyrendező-segéd úr az orosz javára döntötte el… A nap szenzációját Sallai Gabóék futamgyőzelme jelentette: összetettben a 17. helyre ugrottak előre.
Csütörtökön D-DNy-i szélben próbálkozhattunk: az első rajtunkat 5. próbálkozásra engedték el rajtprocedúra közbeni halasztások és feketezászlós rajt után. A krajcban jó oldalon mentünk fel, majd kicsit a mezőnyre is vitorlázva 3.-nak kezdtük a hátszelet, aminek az eleje izgalommentesen telt, de a halzolásoknál elkéstünk: a mögöttünk levők előbb érzékeltek egy szélcsíkot, mi kb. 30 m-rel később halzoltunk és ezért nagyon nagy árat fizettünk: lent már csak 15 körül álltunk. Borzalmas érzés volt, folyamatosan mentek el a hajók. Utána krajcban sem tudtunk már odafigyelni, így 21. lett a vége. A következő futam volt a második fordulópontja az Eb-nek számunkra: megint a lelki mocsárból álltunk fel. A futam elején a rossz oldalt választottuk, de már a krajc elején érzékeltük, hogy a másikon sokkal frissebb szél fúj, így leszegett fejjel mi is átvitorláztunk, aminek meg is lett az eredménye: kb. 15.-nek értünk fel. Innentől kezdve talán ez volt a verseny legjobb futama nekünk: közvetlenül mögöttünk a világranglista vezető olasz, a legjobbak közé tartozó francia, spanyol, argentin és angol hajók. A félszél és hátszél végéig tartottuk a helyünket az egyre gyengülő szélben, majd a második krajcban a helyismeret birtokában jól ismertük fel, hogy mikor kell oldalt váltani, így 11.-re jöttünk fel, amit a célig meg is őriztünk. Nagyon boldogok voltunk. A nap végén 68. helyen álltunk, Gabóék az előző napi futamgyőzelem után két nagyon rossz futamot mentek, így jócskán visszacsúsztak a listán.
Pénteken ismét nem sikerült futamot rendezni szél hiányában, majd szombaton reménytelennek tűnő helyzetből tudtak egyet tartani. Dél körül szálltunk vízre enyhe DNy-i szélben. Az első krajc nem sikerült túl jól, a hátszélben azonban ismét jóra gondoltunk: a csíkokat keresve 15 körül értünk le, majd a krajcban egyértelműen a jobb oldalat választottuk, hiszen látszott, hogy a másikon alig fúj a szél: felemelő érzés volt ekkor a hajóban ülni, az izgalom a tetőfokára hágott, amikor 6.-nak értünk fel és már túl voltunk a futam felén. Idegölő hátszél volt, két hajó megvert, egyet mi vertünk meg, így végül 7.-ek lettünk. Életünk legjobb futameredménye, az összetett szintén: a nyílt verseny 59. helyén végeztünk a 112-ből, míg az Európa-bajnokságon 48.-ak lettünk 96-ból.
Ezúton is köszönet a családjainknak, a klubunknak, a Spartacusnak és a Magyar Vitorlás Szövetségnek a jelentős anyagi támogatásokért.
Vígh András (Acsi)