Forintos Gábor /Cucu/ született 1939-ben, a Balaton, a vitorlázás szerelmese volt. Az 50-es években kezdett vitorlázni a Keszthelyi Yacht Clubban Németh Gyulával, Regényi Zsolttal, Torma Péterrel, Herlicz Istvánnal, Szalóczi Péterrel, Kalmár Gáborral, Pátkay Lászlóval és Bácsics Józseffel.
A 60-as évekre vált a legsikeresebb keszthelyi sportolók egyikévé 25-ös yolle osztályban. Kedvenc hajói voltak az Irdatlan és a Fagyöngy /Tatus/. A 70-es évektől oktatott, majd sportvezetői feladatokat látott el a KYC Szakvezetőjeként, később részt vett a Honvéd JASE technikai vezetőjeként annak megalakításában.
Tevékenykedett a Veszprém Megyei,- később a Zala Megyei Vitorlás Szövetségek Elnökségeiben. A Keszthelyi Honvéd JASE egyesület vitorlás szakosztályában építette, bővítette, sok emberi – baráti kapcsolatát maximálisan felhasználva a keszthelyi Libáson található kikötőnket.
Õ volt az, aki a honvédségi egyesületet a vitorlás társadalomba részévé tette. Sikerült megszerezni egy volt aknásznaszádot, a későbbi Helikont a Balatonra, amely ha kellett, vitte az ifjú vitorlázókat a balatoni versenyekre, amelyen a szülők körmüket rághatták izgalmukban /no persze némi bátorságot is merítve némi itókákból/, hogy vajon befut-e az ifjú csemete még időn belül, hányat előz meg /hátulról/ és ahová a futamok közt a gyerekek kiköthettek „etetésre”, meg egy pár jó szóra /a hajón Cucu jóvoltából mindig volt néhány tábla szalonna, no meg vagdalthúskonzerv/.
Õ élesztette fel a Helikon kupa versenysorozatot, ahol hatalmas katonai sátortáborban látták vendégül az igen népes kalóz mezőnyt /olykor 52 hajó/, de így az optimist, cadet, laser, finn, 420, 470 osztályokat is. Cucu hozta ide Zsiga bácsiékat is, akik mellett biztos minden rendben ment a versenyeken, no meg a Helikonon is. Szép idők voltak!
Cucu volt a szakosztály motorja, még talán a telepen szolgáló katonák „főnöke” is, és a máig működő Sailing alapítvány egyik alapítója is.
Mikor nemrég taxijában ülve láttam, panaszkodott, hogy kevés a vendég. Mosolygott, nem gondoltam, hogy utoljára találkoztunk. A Kékszalagon egy koleszterinszegény vitorláslecsóval vendégelte meg Kőváry Pistát.
Ma 2006. július 19-én szikrázó napsütésben a keszthelyi Szt. Miklós temetőben helyezték örök nyugalomra, miközben a Balatonon időnként megélénkült a szél.
Cucu, nyugodj békében!
Sallai István