Dezső búcsúztatása 2007. január 8-án hétfőn 14.15-től lesz a Farkasréti Temető ravatalozójában.
Szerette mindenki, aki igazán ismerte és tudta, hogy a gyakran morgós, szigorú és ellentmondást nem tűrő külső mögött egy nagyszerű, csupa szív ember rejtőzött, és akit pont azért lehetett szeretni, mert ilyen volt.
Már sajnos készültem erre a pillanatra. Nyár óta. Drukkoltam nagyon, hogy megnyerheted a harcot, jó lett volna látni, hogy felgyógyulsz és ismét a Melipramin fedélzetén tolod a gázt és újra hallom a hangodat a rádióban, miközben a bójákat rendezgeted.
Gyermekkorom meghatározó szereplője voltál. Nem emlékszem olyan kalózos versenyre a Balatonon, amin ne lettél volna ott. Vannak az életben olyan emlékek, amik valamilyen oknál fogva az ember emlékezetébe vésődnek. Ilyen a verseny rádiójában felharsanó jellegzetes hangod és az a pillanat, amikor megláttam a Melipramint először miután lecserélted az öreg Csepel motorját. Így még nem ment KH a Balatonon, mint a Tiéd.
Egész este a gép előtt ültem, hogy kitaláljam mi is méltó hozzád, mi az amit itt leírhatok. Mégsem jutott eszembe semmi, mert olyan egyértelműen és kézenfekvően része voltál ennek az egésznek, hogy hiányodat csak lassan fogjuk felfogni.
Nyugodj Békében