FRISSÍTVE! Ezúttal sem okozott nagy örömöt maga a 24 órás utazás, de végre Barcelonában vagyunk. Késő délelőtt érkeztünk meg, rajtunk kívül szinte még senki sem volt a telepen, amely valami szennyvíztisztító mellett épülhetett fel, és amit megkerülve lehet csak bejutni a klubba a versenyzők számára fenntartott „művészbejárón”. Már maga a klub sem egy egyszerű építmény, kissé amolyan state-of-art, de beljebb és a parton továbbhaladva elég érdekes épületekbe botlottunk.
Barcelonával nem is lenne nagy baj. A térkép szerint rengeteg zöld felület van, amit ki is néztünk a futáshoz, mivel a város közepén lakunk, ám reményeinket hamar szertefoszlatta a totális város valósága, mivel ami a térképen zöld, az körbe van kerítve és be van építve, zöld pedig maximum a focipálya.
Meglehetősen hideg időjárás fogadott bennünket. Alapvetően nem lett volna baj ezzel, de se Cascaisban, sem otthon nem találkoztunk nagyon 10 fok alatti hőmérséklettel és itt nem nagyon haladta meg ezt az értéket a hőmérséklet. Ráadásul az északi front hozta a hideget és a TV műsorokat elnézve a katalánok is jobban megúszták a telet. A szél 30-35 csomó körül alakult alapban, a víz ritkán porzott el. Volt olyan, aki megpróbált vitorlázni, de visszafele csak vontával ért be.
Vitorlázni még másnap sem tudtunk, mert a szél nem akarat enyhülni, Hispánia északi területeit pedig hó lepte meg. A hőmérséklet ezen a napon sem emelkedett 12 fok fölé, a szél miatt inkább csak 2-nek éreztük.
Szerdától tudtunk vitorlázni, amikor már csak a front vége volt vissza annak minden sajátosságával: hol fúj, mint állat, hol lötykölődés. Minden ruhát felvettünk, amink csak volt, de a melegség még mindig nem öntött el bennünket, de legalább kibírtuk az edzést, a néha centrifugaszerű szélben. A hullámok? Leginkább ritmus nélkül. Csak győzi az ember lereagálni.
Csütörtökre csekélyt javult az időjárás és már a vitorlázás is egyszerűbb volt. Kipróbálhattuk rég várt új ToniTio vitorláinkat és kíváncsian vártuk a kissé módosított fock hatását. A szél eleinte nem volt kegyes és ismét kaotikus volt a helyzet, lehetetlenné téve bárminemű összeállást vagy összemérést, aztán késő délután megérkeztek az osztrák kollegák, illetve Kosmotopolusék, a görögök hajdani (s talán jelenlegi) legjobbjai. A szél erőset gondolt magában és elment az addigi 300 helyett 20 fokra, végre egyenletesebb tendenciát mutatva irányában és sebességében. Az egyik swell itt már balcsapáson hátulról ért minket és toltak a szél felé. Hatalmas lábmunka kezdődött a manschaftok részéről, hiszen elsősorban ők tudtak változtatni a hajó súlypontján a siklás és a megindítás közötti fázisokban, amely igen intenzív vitorlamozgatással is párosult. Ezen a napon csatlakozott hozzánk vitorlánk készítője, Fernando is, akinek nem messze van a műhelye, és aki a Quantum európai fő vitorla tervezője. A fotón az ő hüvelykujja látszik, amint Kelonak mutatja, miszerint egészen jól sikerült belőnünk a cuccot. A sebességünkkel nem volt gond.
Péntekre melegen sütött a nap és már a víz felöl csordogált a szél, amolyan
seebreeze
módjára. Kellemes 5-12 csomós nagyjából kifújt szélben tesztelhettük tovább a vitorlákat. A másnapi versenyre történő felkészülés jegyében egyetlen rövid próbafutamot is abszolváltunk, ahol Acsiék nyertek, mi a harmadik helyen végeztünk.
Az első versenynap eléggé kaotikusra sikeredett. Ez a regatta sem a rendezéséről lesz híres. Az hagyján, hogy a sötét vízen mélyzöld bójákat használnak, de legalább írhatnák a bójavételeknél a sorrendet, mert ezt is elmulasztották a kedves organizátorok. De kicsit visszalépnék az időben: remek, napos idő fogadott reggel bennünket, már hasonlított arra, amiben bizakodtunk. A pálya nem volt messze és igen hamar kiértünk, szóval ott vitorlázgattunk, de ekkor sötét felhők kezdtek gyülekezni, ami nem sok jót sejtetett. A meteorológus srác már-már esküdözött, hogy 8-12 csomós szél lesz maximum, de mivel ő helyi, szóval inkább akkor már a 8 csomó. Hullámzás, az pedig szinte jelentéktelen. Ehhez képest egy óra múlva már 20-22 csomós szélben hasítottunk. Ja és a jégesőt sem említette meg, ami nem okozott túl nagy örömöt. Legalább nem havazott. Az említett hullámzás meg tényleg nem volt jelentős, csak
3 méter
hosszú és kb.
2 méter
magas, nagyjából minden 10. el akarta süllyeszteni a hajót – legalábbis a harmadik futamban. Hát ennyit a meteoról. A rajtokat nagy előszeretettel lövik vissza, viszont a fekete zászlót egy rúdon kell tartani, azt meg emiatt – gondolom én – nem szeretik használni – főleg jégesőben. Áramlás is volt, és míg úgy tűnt eleinte, hogy nagyjából a rajtvonallal párhuzamos, végül befordult és alulról mosott fel bennünket a rajtvonalon kívülre. Részben emiatt, de sokkal inkább egy görög csajpáros miatt sikerült is egy BFD-t azaz egy feketezászlós korai rajtot összehoznunk. 🙁 Acsiék ezt megúszták. A rendezőség ráadásul megtalálta a környék egyetlen fix 6 méteres vas bójáját, amelyet be is építettek a pályába, hogy izgalmas legyen a kreuz utáni félszeles spifelhúzás, amely kisebb dilemmába hajszolta az embereket: alatta, vagy felette. Ezúton is köszönjük nekik.
A mezőny nem gyenge, bár mi tagadás, az ukránok nem top cuccokkal érkeztek. Az eleje viszont a világranglista 1-20-ból kerül ki. Mi vagyunk 30-an. A lányok kevesebben. Laserben, Radiaálban, Europeban jött még össze kellő számú nevező.
Gádorfalvi Áron is tiszteletét tette Barcelonában, de az ő osztályában az RS:X-ben sajnos nem jött össze a minimális nevező sem, így törölték a regattájukat. Áron maradt és edz, hamarosan neki is Palma de Mallorca.
A második napon pontosan délről fújt a szél így oda is tette a rendezőség, amely első napi formáját egészen jól elfeledtette velünk és komolyabb gikszer nélkül ment le a három futam. A meteurológus is nagyjából kiköszörülte azt a csorbát, amelyet önmaga jóhírében ejtett tegnap. Pont azt figyeltük mennyire fenn hordja az orrát, és mekkora magabiztossággal adja elő mondókáját, pedig tegnap jócskán mellétrafált. Tehát a szél kellemesen fújt, az idő is melegedett vagy két fokot, de a parton továbbra is kabát hordása volt javallott. A vízen viszont elviselhetően volt csak hűvös. Acsiék napja nem sikerült jól, volt egy karabiner, amely megtréfálta őket és emiatt sokat estek vissza az egyik futamban, abban, amelyben mi más okok miatt nem remekeltünk. Az első és harmadik futamban jól kijött a lépés és a 4. illetve 6. hely jó előrelépésnek tűnik, de hibák vannak és a tanulság most is szimplán az, hogy ne kövessük el ezeket újra.