Az elődöntőben mindössze két meccset tartanak naponta. A TNZ a spanyolokkal csapott össze, a BMW Oracle Racing pedig a Luna Rossa csapatával. A szél végre 13-16 csomóval fújt.
Játékkal indult a BMW Oracle Racing – Luna Rossa párharc, ugyanis az ötperces, rajt előtti meccsen a két hajó szabályosan a nézősereg körül látványvitorlázott. A közölt széladatok alapján a külső szemlélőnek egyértelműen a bal oldal tűnhetett jónak, mivel ott jellemzően 2-3 csomóval erősebb szél fújt. A Luna Rossa következetesen rajtolt itt, a BMW Oracle meg valamiért nem. Vagy kevés volt belül az információ, vagy valami másban bízhatott Gavin Brady a BMW taktikusa és ezért mentek mégis jobbra (miután először balra mentek ők is), otthagyva az ellent, aki jól meg is húzta a balost és nagyjából 190 métert vert a BMW-re, ami másodpercben 52-t jelentett a kreuzbójánál. Hátszélben a pöffök erejükkel és irányukkal a BMW-t segítették. A Luna Rossa most is ugyanazt az oldalt választotta, de valószínűleg nem használta ki eléggé a szélcsíkokat és azok gyorsan átmehetett rajtuk, mert lassan haladtak csak előre és a BMW rájuk csúszott teljesen. A BMW is ragaszkodott a kreuzos oldalhoz és most ez jött. Amikor összehalzolt a két hajó, méterek választották el egymástól őket. A lee kapu közelében a BMW útjogos csapáson érkezett és halzolásra kényszerítette az olasz brigádot. A fedés megvolt végig és éles rohanásba kezdtek a hajók. A BMW szeretett volna, ha az olaszok levitorláznak a térképről, de aztán túl hamar visszahalzolt és még spivel verettek vissza a bójára, csakhogy a Luna Rossa munkások irdatlan gyorsak voltak és a halzolás utáni visszafele irányuló éles menetben alulról tartották a fedést, elküldve a BMW-t a túlsó bójára. A BMW ismét a rossz oldal fele nyitott, James Spithill és Torben Grael meg a jó fele. A második kreuzban megismétlődött az első kreuz és a Luna Rossa bő 300 méterrel vette fent a kreuzbóját, több mint egy perces előnnyel. Hátszélben néha volt már csak jobb a BMW Oracle és a végén olyan lyukra futott, hogy 2 percnél is több lett hátránya.
A másik meccs ehhez képest sima ügy volt. A TNZ is jobbról indult, de végig közel próbált maradni ellenfeléhez, a csapat soraiban a spanyol királyt is felvonultató Desafio Espanolhoz. Ez sikerült is és érdekes módon mindig a TNZ javára nyílt az olló. A szélről még azt kell tudni, hogy eszméletlen változatos volt a pöffökkel és a 30 fokos szélfordulókkal, a végén pedig a leállásokkal. Visszatérve erre a meccsre: a TNZ egyre jobban nyújtotta előnyét hátszélben, majd a következő kreuz elején, ám a végén megszorongatták Barkert a spanyolok, bár igazán veszélyesnek már csak a hátszélben mutatkoztak, ám a vége felé egyszer még a spinnakerük is összeesett egy szélforduló miatt és az így kapott 30 métert nem is rakták ki az ablakba. Az ETNZ simán nyert 43 mp-vel a Desafio előtt.