Nyilván nem egyszerű két AC csapat összehasonlítása és egyúttal spekulatív is kissé. Egyik csapat sem teszi közzé a döntőben induló hajó felállását az első futam reggeléig. Ráadásul az Alinghi nem versenyzett az ACT 13 óta, így meglehetősen nehéz az azóta eszközölt változtatások észrevétele. A kiwi csapatnál ez valamivel egyszerűbb, mert valószínűleg a Luna Rossat péppé verő csapatot láthatjuk viszont.
Nyilván nem egyszerű két AC csapat összehasonlítása és egyúttal spekulatív is kissé. Egyik csapat sem teszi közzé a döntőben induló hajó felállását az első futam reggeléig. Ráadásul az Alinghi nem versenyzett az ACT 13 óta, így meglehetősen nehéz az azóta eszközölt változtatások észrevétele. A kiwi csapatnál ez valamivel egyszerűbb, mert valószínűleg a Luna Rossat péppé verő csapatot láthatjuk viszont.
Persze jópár találgatás látott már napvilágot az Alinghi csapatának összetételét illetően, de amikor valaki azt nézi, hogy többségében Ed Baird ragadta magához a kormányt az inkább informális jelentőségű futamokon, azt feltételezheti, hogy ő kormányozza a hajót a meccseken. Hasonlóképpen meglehetősen fura lenne, ha nem a skipper Brad Butterworth osztaná a taktikát, Warwick Fleury húzná a nagyvitorlát, Simon Daubney trimmelné a génuát, Dean Phipps dolgozna a pitben vagy Murray Jones az árbocnál a szélfigyelő állásban.
Mindazonáltal az Alinghi mégiscsak a Russell Coutts által hét éve épp a TNZ-től elcsábított keménymagra épül ma is. Olyan csapat ez, amely három egymást követő America’s Cupon volt képes nyerni; 15 győzelem zsinórban.
Maradjunk az Alinghinél, ahol valószínűleg Francesco ‘Cico’ Rapetti támasztja majd az árbocot. Õ az egyetlen olasz, aki nyert AC-t. Nicola ‘Ciccio’ Celon és Lorenzo Mazza a másik két olasz a csapatban, akik viszont ehhez a kampányhoz csatlakoztak. Mindketten reménykednek, hogy ezúttal ők is a fedélzeten lehetnek.
De vajon nincs kockázata annak, hogy maguk a versenyzők is csak a versenyhez egészen közel tudják meg, hogy vajon a hajón leszenek-e avagy sem? “
Nincs,
“ magyarázta Celon. “
Mivel mindnyájan
profik vagyunk és tudjuk, hogy az Alinghi meritokráciában (vagyis érdemeken alapuló rendszerben) dolgozik; csakis a legjobb lehet a fedélzeten.
“
Az Emirates Team New Zealand osztagnak, mint egyéneknek valamivel kisebb a tapasztalata az America’s Cup futamok terén, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lennének felkészültek, tekintettel arra a 32 futamra, amelyet a Louis Vuitton Cup döntőjéig levitorláztak. A címvédővel ellentétben sok fiatal talentum található a csapatban ez ugye egyben jelenti a tapasztalatlanságot is. A csapat amúgy feltűnően hazai. A legtöbb futamon 14 csapattag is (a 17-ből) a nevező ország szülöttje, ami más csapatokra nem jellemző.
“
Az erősségünk maga a csapat
, tény, hogy erős a kultúránk, közösségi értékeink és a szellemiség, amely mélyreható és sokáig tart,”
meséli Dean Barker.
“Azok, akik nem új-zélandiak a csapatunkban, azok is 100%-ig megértik a szenvedélyünket és ez tesz bennünket erőssé, eltökéltté és egységessé. A 2003-assal összehasonlítva ez egy új csapat. A menedzsment, a legénység, az elvárások – minden más és ez az oka annak, hogy nem az Alinghi elleni bosszú vezérel, de éhesek vagyunk a győzelemre.”
Az Alinghi nagy veteránja Jochen Schuemann (szül. 1954); az Emirates Team New Zealand nagy öregje pedig Grant Dalton (szül. 1957).
Forrás: Bianca Ascenti www.americascup.com