a négy évvel ezelőtti AC visszavágója. Az ETNZ kormányánál Dean Barker, az Alinghiénál Ed Baird, ám utóbbin a döntéshozó Brad Buterworth. Jobban kezdett az ETNZ, de pünkösdi volt csak a királyság.


A tegnapi éremfeldobást Terry Hutchinson nyerte, így az ETNZ jöhetett be jobbcsapáson.
Ez a két hajó még nem versenyzett egymás ellen, hiszen a SUI-100 a legújabb, versenyen még nem használt hajójával indult el.



A szél 12-13 csomós sea breeze-zel kezdődött és az előrejelzés szerint a második kreuzban egy balos lengés volt várható, de a rajt után még egy jobbosra lehetett számítani.



Talán egy kicsivel jobban jött el a rajt előtti párharcból az ETNZ és szépen emelkedett el a szintén útjogos csapáson haladó Alinghi felett, majd nagyjából 20 métert szedett össze. Az első forduló Dean Barker nevéhez fűződött. Az Alinghi csak 300 méterrel később szánta rá magát ugyanerre a manőverre.



9 perccel a rajt után az ETNZ szépen zárt fel az Alinghire és határozottan jobb vonalon haladt, elkezdve komoly előnyt kiépíteni ezzel. 12 perc elteltével viszont az Alinghi kezdett emelkedni balcsapáson, a helyzet pedig folyamatosan változott a pöffök alakulásával párhuzamosan.



14:45-kor fordult az ETNZ – az Alinghi volt az élen, de nagyon közel egymáshoz. Az Alinghi természetesen meg is kínálta az ETNZ-t, aki egyből ki is fordult.



Az Alinghi taktikája egyértelmű – kivinni az ETNZ-t mihamarabb a layline-ra, ahol lehet az előnyt nyújtani. Az ETNZ ennek megfelelően gyorsította a fordulókat, az Alinghi viszont nem engedett. A különbség mindössze egyetlen hajóhossz volt ekkor.



A vége fele Barker másképpen döntött és nem fordult ki, hanem beejtett. A távolság 40 méter volt a bójához közeledve a címvédő javára. A kreuzbóját 13 másodperccel vették előbb.



Összességében az Alinghi végig védte a bal oldalt, amely ezúttal a jobb volt és ez jó döntésnek bizonyult. Nem volt nagy extrázás, klasszikus match race forgatókönyvet vitorlázva tartották ellenfelüket, akik a hátszélben 90 méter hátrányból kezdtek.



Először az Alinghi halzolt, rá az ETNZ. Hátrányuk lecsökkent 60 méterre is, de aztán 100-ra nőtt.



A következő halzolást az ETNZ vezette fel, de az Alinghi követte, az ETNZ kicsit jobban dolgozott és ráadásul gyorsult is kissé. Ennek megfelelően az ATNZ halzolt vissza előbb, de az Alinghi csúnyán megcsúszott a baloldalon és 120 méterre növelte előnyét. Itt már-már eldőltnek látszott a meccs.



Az Alinghi ezúttal hagyta átmenni az ETNZ-t a túloldalra, ahol sötétebb volt a víz.



A két hajó két bóját vett leeben. Hátszélből nézve az Alinghi az előző kreuzban is favorizált baloldalnak megfelelően a jobb oldalit, míg az ETNZ kényszerpályán a másikat.



A különbség lent már 20 másodperc volt. Az Alinghi fordult először, hogy ellenfele ne érezze magát túl egyedül. A svájciak abszolút kézben tartották a futamot. Az ETNZ fordult és a svájciak nem engedték el a kezüket, de azt a hibát elkövették, hogy a kiwiket átengedték a balukra, akik itt megdolgozták az Alinghit és komoly métereket hoztak vissza a sírból.



Ismét csak másfél hajóhossz volt a svájciak előnye és a játék kezdett ismét nyitottá válni. 59 percnél az Alinghi nem küldte meg az ETNZ-t, hanem csak vonalba fordult. Az ETNZ mégis
kezdett kiszorulni balra, amelyet az Alinghi támogatott meg jó fordulóival. Az előnyük ismét nőtt. A második kreuzbóját 14 másodperccel vette előbb a címvédő.



Az utolsó hátszél a kiwik nagy örömére nem alakult túl izgalmasan és komótosan ballagtak a cél felé az elhatalmasodó svájci előny súlyát magukon cipelve. Ez nyilván nem jelentette azt, hogy nem próbálták meg megzavarni az ellent, de érdemben nem jutottak előrébb.



A győzelem a címvédőé, a különbség 35 másodpercre nőtt.



És hogy az első győzelem kritikus lehet a verseny kimenetelét illetően? Nos, azt meglátjuk az elkövetkező napokban…



Következő futam a tervek szerint holnap 15:00 órakor.