A Cannes-i kiruccanás már 4 éve szokása a magyaroknak. Idén Haidekker Péterrel indultunk útnak, hogy meghódítsuk Franciaországot. Vasárnap hajnalban indultunk Péterrel és feleségével a VW Passattal 3 hajóval mögöttünk. Az utunk még idejekorán izgalmasnak kezdett ígérkezni, mivel Veszprém környékén, mint később kiderült, a turbonyomás-szabályozó feladta a szolgálatot, de valószínű Bill Gates keze van a dologban, mert az autó újraindításával meg lehetett oldani a problémát.
Ez így ment kb. 100 kilométerenként, majd az utolsó 300-ra megjavult… Kisebb-nagyobb megállásokkal 15 óra alatt értünk le Budapestről, ami nem mondható vészesen hosszúnak. A klubba leraktuk a hajókat, lelazítottuk a gurtnikat, majd megkerestük a szállásunkat. Én a Hotel Olympiában lakom, ami ugyan nem tengerparti és nem is sokcsillagos, de legalább Cannes-hoz képest olcsó.
Hétfőn reggel nem keltem annyira korán, 9 körül hagytam el a szállodát, majd egy kis reggeli beszerzése után leballagtam a kikötőbe a tengerparti úton. Az idő nagyon jó, egy vékony pulóverben és hosszú nadrágban melegem volt. A nap erősen süt, a szél reggel elég gyenge volt, azt gondoltam, hogy olyan lesz, mint tavaly.. A klubba leérve láttam, hogy már sokan itt vannak, szerelgetnek. Sok régi és új ismerős várt. Az árbocokat és a hajót odaadtuk méltó tulajdonosaiknak, majd elkezdtük összerakni a hajókat. Az emberek nagyon kedvesek, segítőkészek. Nekem volt egy-két hiányosságom, névlegesen gumikötél és 2 sekli és mivel Péterek miután összerakták a hajót, elmentek Monacoba várost nézni, nem volt auto, amivel az öböl túloldalán lévő boltba el tudtam volna menni. Majd elkezdtem először keresgélni a földön gumikötelet, amit találtam is, majd seklit, de azt sajnos nem. Így minden franciatudásomat összeszedve elkezdtem kéregetni, de sajnos nem volt senkinek, de volt 1-2 kedves francia, akik felajánlották, hogy elvisznek a boltba, ahol találtam is sekliket és még pár jó dolgot.
Ekkor már javában fújt a szél a tenger felől szép nagy tarajos hullámokkal. Siettem is összerakni a hajómat, de sajnos nem ment minden olyan gyorsan, ahogy szerettem volna, csak 16 óra körül tudtam vízre szállni. A dolgok nem mentek rosszul, fordulgatás, hauzolgatás, egy kis raumolgatás a jókedvért és persze jó sok lógás. Nem voltam kint sokat, egyrészt mert nem volt kint már senki, másrészt mert még volt 1-2 apróság, amit meg akartam még ma csinálni, így 17:15-kor már a parton voltam. Zuhanyzás, pár apróság, majd irány haza. Nagyon szép volt a naplemente, ahogy a tengeren visszatükröződött a fény, majdnem sajnáltam is magam, hogy ilyen rossz helyre kellett jönnöm.
Kedden 2-kor rajt, 45-en voltunk előzetesen nevezve, köztük a kemény emberek Florian Raudaschl és Giorgio Poggi. Holnapra elég gyenge szelet mondanak, holnaputánra viszont hasonlót mint ma, csak az öböl másik bejárata felől, azaz keletről. Biztos jó verseny lesz, remélem jó lesz bemelegítésnek a szezonra.