Mivel ez a verseny igazán népszerű a vitorlázók körében, úgy gondoltuk, nem baj ha elindulunk rajta. Érdekes, hogy eddig mindössze egyetlen ilyen versenyen indultam két évvel ezelőtt, de az is csak azért, mert a Finn Bajnokság már pénteken véget ért. Igen, mert a külön rendezett Finn OB időpontja általában üti ezt a versenyt.
Idén szabad volt a pálya. A bajnokság óta csak rendezvényeken vettünk részt a hajóval, illetve annak keretein belül versenyeztünk. A csapat, Bala kivételével újra összeállt erre a versenyre, idén utoljára. Pénteken a nevezésnél látszott, hogy nem lesznek sokan, nyilván az időközben zorddá váló időjárás miatt. Szombat reggel a várt hideg köszöntött ránk, és a szél is fújt bőven. Fent hagytuk a dacron fockot, amit túrázáshoz használunk, hiszen nem ez az év versenye, nem kell a jót tönkretenni. Reffelni nem reffeltünk, de már befűztük a kötelet hozzá. Alapvitorlázattal indultunk a méretes hullámok között Füred felé cirkálva. Jó 4-5-ös alapszél volt, és erre jöttek jókora nyomások. Ferinek nem volt melege a schottolás közben, lévén 1:4-es áttétel van rajta. A rajtvonal víz felőli végétől mintegy 500 méterre jött egy nagyon durva nyomás. Lefeküdtünk szépen, el kellett dobni mindent. A fockot becsavartuk, de kioldódott, és makramét kötve a vorstagra érdekes dolgokat művel. A nagyvitorlát is leszedtük, motort kapcsoltunk. Végül előrefutva, a fockschottot kifűzve megoldottam a feladatot, igaz,közben a sapkám is elrepül, akkorát vágott az összecsomósodott kötél a fejemre. Összeszedtük, de nem volt melegem nélküle. Végül mindenen úrrá léve közelítettünk a rajtvonal felé. Felhúztuk a nagyvitorlát, motor leáll, és jött az ötperces. A vonal víz felőli vége volt a jó. Ide gyúrtunk mi is, csupán az a 20 másodperc maradt bennünk, amivel később értünk oda. Leejtettünk, és elindult a rohanás. A Geze és az Arwen előttünk. A Geze fölött átmegyünk, ők a blistert készítik. Mi nem, nem ez az év versenye, mondogatom magamban. Az kéne még, hogy lefeküdjünk egy hetes nyomásban. Három perc után felhúzzák, majd csattanás, és elfekszenek. Eltört a csiga az orrsudár elején. Kergetjük az Arwent, átmegyünk fölöttük. Classica alattunk kúszik egy kicsi spinakkerrel, meggyőzően, Meniscus pedig fölül érkezik blisterrel.
Közel járunk már a hajózóúthoz, amikor Sopiék elvánszorognak felettünk az Avatarral. Igen ám, de ekkor blistert húznak, és fénysebességre kapcsolva elhagynak. Az Arwen is szerel, felhúzzák, és szépen elmennek alattunk a Gezével együtt. Negyediknek érünk a csőbe, 8mod 33asok és 40-es cirkálók kíséretében. A sziget takarásában néha úgy tűnt, hogy egészen jól állunk, de aztán ez elmúlt, amikor a szélbe értek ellenfeleink. Mögöttünk a Sabrata érkezett, mi pedig a Nelsonnal vívtunk csatát. Egy takkos kreuz a bójáig, közben száj tátva maradt, amikor a Tornado és az Avatar sebességével szembesültünk. A jel után némi szerelés, majd kis blister fel. Elindult a verda, szépen elhagytuk a hullámokat. Jöttünk a többiekre, főleg akkor, amikor ők megálltak a takarásban. Aztán mi is megálltunk. Nagy ívben kerülték a takarást, mi pedig rizikóztunk, hiszen meg akartuk őket verni. Átkavarodtunk a csövön, hol egyes, hol négyes szélben, majd kiléptünk a keleti medencébe.
Alattunk előttünk a Geze cirkált, de me kedvezőbb szelet kapva élesebben haladtunk. A cső kijáratánál lévő bojához nekik fordulniuk kellett, és ekkor elmentünk előttük. A szél össze-vissza forgott, és nem volt nyoma a reggeli szélnek. Gusztustalan, pöffös, kiszámíthatatlan. Mi öreg Tihanyhoz közel merészkedtünk, ami nem tűnt rossznak. A Classica elnézte a dolgokat, az Arwen megelőzte. A hajógyári öbölbe érve a Geze reacherrel próbálkozott, de nem tudták megfeszíteni, így kaptunk egy esélyt. Közeledtünk, de a jelnél volt hátrányunk vagy 100 méter. Innen félszeles befutó a szövi előtt. A Geze vadul szerelt, mi pedig csúsztunk rájuk, aztán be főléjük, végül el. Szuszu az árbocon szerelte a topgénuát. Mögöttünk feltűnt a Meniscus is, de megnyugtató távolságra. Ölünkbe hullott a harmadik hely, Geze a negyedik.
Cél után irány hazafelé. Elpakolás, majd ebéd Tihanyban. Este fogadás az Annabellában, ami Pazar volt a díjkiosztóval együtt.