az MVSZ tisztújító közgyűlése elé
Az MVSZ tavasszal tartja tisztújító közgyűlését. Ezt az alkalmat megragadva talán célszerű lehet az MVSZ elmúlt egy vezetőségi ciklust átfogó tevékenységével kapcsolatban néhány építő jellegűnek szánt, előremutató, kritikai észrevételt megfogalmazni. Hátha az új Elnökség ezeket hasznosítani tudja, beépíti programjába, mármint ha van, illetve lesz ilyen.
1.
Igencsak kívánatos lenne, hogy az MVSZ új elnökségét valamilyen írásban részletezett program mentén válasszák meg. Vagyis a szélesebb vitorlázó társadalom megismerhesse, hogy milyen célokat kívánnak elérni az elkövetkező két/négy évben, mik a prioritások és ezekhez milyen eszközöket és milyen formában kívánnak mozgósítani, hozzárendelni. Ekkor a programban leírtakat majd két/négy év múlva számon lehetne kérni az Elnökség tagjain. A számonkérhetőség pedig hitelességet is eredményez(het)ne. Ellentétben sajnos a mai helyzettel, amikor is konzisztens célok nem lettek világosan megfogalmazva, így nincs mit számonkérni a leköszönő Elnökségen.
2.
Kritizálható az MVSZ működésének átláthatósága (illetve annak hiánya), ami különösen elvárható lenne egy kiemelten közhasznú társadalmi szervezettől. (A) Az Elnökségi döntések előkészítő anyagai, sőt maguk a formális előterjesztések se nyilvánosak. Valójában csak néhány esetben lenne indokolt ezen dokumentumokat bizalmasan kezelni, a legtöbbször ezt semmi se indokolhatja. (B) Az Elnökségi ülések jegyzőkönyvei (ha egyáltalán készülnek) szintén nem nyilvánosak, az ülésekről készült publikus beszámolók semmitmondóak, különösen az (A) pontban említettek miatt is. Ennek következtében sokszor az Elnökség döntéseinek pontos tartalma se világos, egyértelmű, nem beszélve a meghozott döntések indokairól, az érvekről-ellenérvekről. (C) A személyi felelőség minimuma talán elvárható lehetne egy ilyen jellegű tarsadalmi szervezetnél, vagyis név szerint nyilvánosságra lehetne/kellene hozni, hogy az Elnökség egyes döntéseinél ki mire szavazott (indokolt esetben természetesen lehetne titkos szavazást is tartani). Jelenleg még azt sem lehet tudni, hogy egy adott elnökségi ülésen pontosan kik vettek részt, annyi azonban bizonyos hogy a részvételi arány alacsony, ami a tagok tényleges érdeklődésének (illetve annak hiányának) is szomorú kifejezője (de akkor meg mit keresnek az Elnökségben?). Az átláthatóság biztosítása azért is fontos, hogy kiszivárogtatásokkal, részinformációkkal ne lehessen a vitorlázó közösséget félreinformálni, végső soron manipulálni.
3.
A magyar vitorlás élet önszerveződő alapegységei a klubok és az osztályszövetségek. Az osztályszövetségek demokratikus önkormányzati elven működnek. Tagjai tagdíjat fizetnek, megfogalmazzák céljaikat, működési szabályaikat valamint vezetőséget választanak. Alapszabályaik az MVSZ által ajánlott keretre épülnek. Az osztályszövetségek főbb feladatai az adott hajóosztályok hazai életének, működésének szervezése, érdekeinek képviselete. További fontos feladatuk az adott hajóosztályok nemzetközi szervezeteinél a magyar érdekek képviselete valamint a nemzetközi szövetségek szabályainak, elveinek, előírásainak magyarországi képviselete, érvényesítése. A magyar osztályszövetségek (általában a taglétszámmal arányos) tagdíjat fizetnek a nemzetközi osztályszövetségnek. Jelenleg a mindennapi működésben az MVSZ formálisan nem ismeri el az osztályszövetségek önrendelkező, önigazgató mivoltát. Ez nem felel meg a nemzetközi gyakorlatnak, a célszerűségnek, az osztályszövetségek kívánalmainak, valamint a nemzetközi szervezeti tagozódás által támasztott követelményeknek. Egy adott hajóosztály magyar és nemzetközi mezőnyét, korosztályi sajátosságait, fejlődési irányait, a nemzetközi osztályszövetségek működését, követelményeit, szabályait, az általuk rendezett kontinens és világversenyek rangsorolási és kvalifikációs rendszereit a hazai osztályszövetségek ismerik a legjobban. Súlyos gond, hogy az osztályszövetségek és az MVSZ kapcsolata, a felelősségek, döntési szintek és kompetenciák, nincsenek kellőképpen, világosan és átláthatóan, szabályozva. Ez működési zavarokhoz és, tisztázott viszonyokkal elkerülhető konfliktusokhoz vezet(het).
4
. Az MVSZ Elnökségének tevékenységére jellemző az elszigeteltség. Tagjai (tisztelet a kevés kivételnek) nem szakítanak időt arra, hogy „leereszkedjenek” a versenyzőkhöz, edzőkhöz, szülőkhöz, megkérdezzék véleményüket, elmagyarázzák döntéseiket. Az utánpótlás válogatott néhány tagja az ősszel azzal a csínytevéssel akarta meglepni a Szövetségi Kapitányt hogy „keresztben kicserélt” vagyis más néven veszik át a válogatottságról szóló papírjaikat. Biztosra vették, hogy ezt nem veszi észre, hiszen jónéhányukat sohasem látta, egyáltalán nem ismeri! Az elszigetelten hozott döntések és a valóság gyakran nem igazán vannak köszönőviszonyban és ennek mindannyian kárát látjuk. Meg kell(ene) teremteni a tagság és a vezetés között folyamatos párbeszéd intézményes fórumait. El kell(ene) érni, hogy tagság kérdezhessen a szövetség tisztségviselőitől, és kérdéseikre szakszerű válaszokat kapjon, akár mondjuk egy erre dedikált web-felületen.
5.
Az MVSZ jellegéből adódóan tevékenységét alapvetően a fair-play és a versenyszellem kell(ene) hogy meghatározza. A támogatásokat, lehetőségeket (kvóták), a kerettagságot jó előre meghatározott, több évre rögzített feltételek szerint a vizen elért eredmények alapján kell(ene) szétosztani. Az MVSZ részéről jelenleg sajnos gyakran megfigyelhető szubjektivizmus, a világos és a többség által ismert, és igazságosnak tekintett válogatási elvek hiánya a (verseny)sport halála! Ezen elveket kőkeményen érvényesíteni kellene minden döntésben!
6. Tisztában vagyok azzal, hogy ez sokaknak nem fog tetszeni, talán részben jogosan is, de beszélni kell róla. Az MVSZ alapvetően nem egy demokratikus szervezet, ténylegesen nem feltétlenül képviseli a vitorlázók többségét. Néhány klub, illetve annak vezetői a súlyozott választási mechanizmus következtében alapvetően meghatározzák az MVSZ Elnökségének összetételét. Ráadásul a keresztbe összefonódás kölcsönös, hiszen az Elnökség tagjai sokszor ezen klubok vezetőségében is részt vesznek. Ez lényegében szervezetileg nem egy közösség, hanem egy tucat ember demokráciája! Kevés olyan ország van a világon ahol egy sportszervezetben ilyen „koncentrált-súlyozott” választási rendszer lenne érvényben. Hogyan lehetne ezen a helyzeten segíteni? A radikális megoldásokról itt nem szeretnék beszélni, az mások műfaja, én inkább egy gyakorlatiasabb utat kínálnék: gyakrabban kell megkérdezni a tagságot! Erre is jó az (érvényes) kék könyv. Konkrét, fontos kérdésekben, az Elnökség döntéseinek előkészítéseként meg kell szavaztatni a vitorlázókat. A mai világban, a szövetség internetes felületén ez nem nagy ráfordítással, viszonylag könnyen megoldható lenne.
Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy senkit sem állt szándékomban megbántani, megsérteni, itt nem személyekről írtam, hanem egy javításra szoruló, részben diszfunkcionális szervezetről.
Köszönöm a türelmet, jó szelet!
Mátyás László