leírása kommentár nélkül.
Gyerekkorunkban voltak nyilvános óvástárgyalások, hogy mindenki tanulhasson belőle. Ezeken közel százan vettünk részt. Felnőtt versenyeken ilyen nem szokás, nem is nagyon érdekelnek senkit egy-egy óvástárgyalás részletei, habár a jegyzőkönyvek nyilvánosak, mindenki megtekintheti.. Álljon itt most egy óvástárgyalás, ahogy történt, hogy mindenki levonhassa a tanulságokat.
A HUN 26-os hajó (kormányos: Gömbös Lóránd) óvta a HUN 17–es hajót (kormányos: Szilbereky József)
Az óvás:
A két hajó kb. 18h 30-kor szembetalálkozott a keszthelyi öbölben a bójától kb. 500 méterre. Az óvó megállapította, hogy a másodfokú viharjelzés és az Y lobogó jelzése ellenére az óvott hajón senki sem viselt mentőmellényt. A versenyutasítás külön, több pontban foglalkozott a nappali és az éjszakai biztonsági előírásokkal, amelyben másodfok esetére előírta a mentőmellény viselését, ráadásul Kővári István nem sokkal az eset előtt körbe ment és minden hajónak felhívta a figyelmét az „Y” lobogóra.. Az óvó erre azonnal felhívta az óvott figyelmét és az „óvlak” szót kiáltotta, majd a mellette haladó hajót kérte fel tanúnak.
Az óvásban az említett körülmények taglalása mellett szerepelt a versenyutasítás és a 40.1-es versenyszabály megsértése.
Az óvástárgyalás:
A magyar, bulgár és olasz nemzetiségű versenybírók bemutatkoznak. Senkinek sincs kifogása a bizottság összetételével kapcsolatban.
Gömbös Lóránd fenntartja az óvást.
Az óvás felolvasásra kerül.
A versenybíróság kéri, hogy először az óvott reagáljon az óvásra
Szilbereky József elismeri, hogy valóban nem volt rajtuk mentőmellény. Előadása szerint a másodfokú viharjelzést nem figyelték, mert a vitorlázással voltak elfoglalva. A bójánál lévő jelzést sem látták, mert az még túl messze volt. Szilbereky József álláspontja szerint az időjárás sem indokolta a mentőmellény használatát, mert 2-es szél fújt, viharveszély pedig nem volt. Kövári Istvánt a motorosával nem látta.
Versenybíróság az óvóhoz:
Mekkora szél volt?
Gömbös Lóránd:
2-es.
Versenybíróság:
Az óvó hogyan értesítette az óvottat?
Gömbös Lóránd:
kiáltással.
Versenybíróság:
Az óvott hallotta?
Szilbereky József:
igen, ekkor azonnal felvettük a mentőmellényeket.
Versenybíróság a tanúhoz:
Hallotta a kiáltást?
Tanú:
Igen.
Versenybíróság:
Mit kiabált az óvó szó szerint?
Tanú:
Óvlak! Nincsen rajtatok mentőmellény!
Versenybíróság:
Látta, hogy az óvott hajón nem viseltek mentőmellényt?
Tanú:
nem, mert mire odanéztünk, már messze volt, mivel szembe mentünk egymással.
Versenybíróság:
Látta a „B” lobogót kitűzni?
Tanú:
Igen.
Versenybíróság:
Mekkora szél volt?
Tanú:
2-es
Versenybíróság:
Kíván még valaki elmondani valamit?
Senki
Döntés:
Tekintettel arra, hogy az óvó már jött a bója felől és ő ott látta az „Y” lobogót, ezzel szemben az óvott még ment a bója felé, így ő nem láthatta azt, továbbá az óvott felvette a mentőmellényeket, ezen kívül az időjárási viszonyok valóban nem indokolták a mentőmellény használatát, ezért a versenybíróság az eredményt változatlanul hagyja, az óvást visszautasítja.