A 18. század végének országunkon kívüli háborúi által keltett gabonakonjunktúra nemcsak a termőterületek kiszélesítésének, hanem a kereskedelmi szállítások fő vivőereinek, a viziutak fejlesztésének igényét is növelte. Ezek az igények erősítették az árvízvédelem fejlesztésének szükségességét. Ebben a reformkori időszakban látott napvilágot és vált később a második honfoglalás számba menő hatalmas munkálatoknak, a vízépítés egyik megteremtőjének
Beszédes József
1787 – 1852.
Magyar-Kanizsán született szántóvető városi polgár gyermekeként, aki mellett a hagyományos föld- és vízművelést megismerhette. Szegeden, Temesvárott, Egerben tanult, egyetemi tanulmányait a pesti egyetem Mérnöki Intézetében végezte, ahol mérnöki oklevelet 1813-ban szerzett.
Mint mérnök a Sárvíz Társulat alkalmazottja lett. Felmérte a Sárvíz mocsárrengetegét, megtervezte a lecsapolási munkálatokat. Életének egyik főműve volt a Sió, Sárvíz és a Kapos medrének szabályozása és mocsarainak lecsapolása. A Nádor (Sárvíz) 111,5 km csatornája mentén 46.345 kat. hold mocsaras, vizenyős területet mentesített, a Sió és a Kapos rendezése 176 km csatorna megépítésével 31.345 kat. hold mocsaras, vizenyős területet tett megművelhetővé.
A lecsapolási munkákon kívül folyószabályozást, malomcsatorna építést, vízimalom, zúgó- és vízosztó művek építését is végezte. A Duna szabályozása során Baja – Báta – Mohács között 20,8 km árvízvédelmi töltést épített, ezzel 30.000 kat. hold földet védett az elöntéstől, közel 30 km-rel rövidítette meg a dunai hajóutat.
A dunántúli sikerei a Tisza-völgyében is ismertté váltak. A Fehér-Körös-menti Arad vármegyei birtokosok felkérésére malomcsatornát tervezett, mely 1840-ben átadásra került. E mellett aktívan dolgozott a Temes vízrendszerében is.
Később megálmodója a Pest – Csongrád közötti hajócsatornának.
A tervezői és kiviteli munkák vezetése mellett 1819-ben a filozófia doktori címét elnyerte. 1831-ben a Magyar Tudós Társaság (a Tudományos Akadémia) tagjai sorába választja. Személyében ő az Akadémia első mérnök tagja.
Széchenyi István is méltatja: „ Beszédes igazi hydraula, nem érdekli más, csak a víz!”
A vízügyi szolgálat és a Vízügyi Sport Club egyaránt meghajtja zászlaját Beszédes József nagysága előtt. Emlékét azzal is próbálja tovább őrizni, hogy az országos vízügyi főigazgató és a Vízügyi Sport Club vezetősége a nagyhajók részére örökös vándordíjként 1961-ben „BESZÉDES JÓZSEF EMLÉKKUPA” néven díjat alapított. Azóta a szeptemberi Balaton Kupa két futama Beszédes József emlékverseny. Jó szelet!