Amerika magára talált, már csak a svédek lógnak ki a sorból.





Chris Cameron-ETNZ©

A szabályok lehetővé teszik, hogy február elejétől a második hajó tesztelésével foglalkozzanak a csapatok, már ha képesek lettek volna tartani az ütemezésüket.

Ugyan még van bő 4 hónap a Louis Vuitton Kupa kezdetéig, de a verseny előtti rivalizálás meglehetősen kiélezett és közel olyan érdekes, mint maga a verseny lesz. A harctér egyelőre a fejlesztés, amelyről csak az erőfitogtatástól (és egymás küldésétől) sem mentes marketing útján értesülhetünk. A tények, amelyhez mi földi halandók hozzájuthatunk, csak morzsák, mégis legalább a látvány kárpotol. A versenyig meg marad a találgatás, a sejtések, ki mennyivel tart a másik csapat előtt.

A kiwik köszönik jól vannak, a Luna Rossának úgysem lesz második csónakja, az Artemis csendben a sarokban töri a fejét, hogy mihez nyúljon kínjában, hogy gyorsítson, az ORACLE kapacitásait eddig az első hajó foltozgatása kötötte le. Nagy öröm, hogy a 4 hajóból már 3 tud stabilan repülni és majdnem biztosak lehetünk benne, hogy az Artemis is lassan fog, mert az elmúlt héten rákényszerítették. A svédek legnagyobb újítása egy könnyebben kezelhető szárny(vitorla), de máson egyelőre radikálisan nem változtattak.

A két esélyes ETNZ és az ORACLE repülését befolyásoló tényezők közül a képeket, videókat elnézegetve nagy eltérés a svertekben jelentkezik. Az Artemis egyelőre (valószínűleg már csak napokig) küszködik az erősen ívelt, ún. semi-foiling (hajótestet megemelő, de nem szárnyas) svertjeivel, míg a többiek a repüléshez keresik a megfelelő konfigurációt. A svert lett tehát az egyik legjelentősebb faktor, mivel elvitte a tudományt 2 dimenzióból 3 dimenzióba. Hiszen nyilván már nem egyszerűen arról van csak szó, hogy kiemelkedik-e a hajó vagy sem, hanem arról is, hogy milyan magasra, milyen veszteségek árán. Ezért is játszanak annyit a svertekkel a csapatok. Amellett, hogy a kiwik második hajójának változott az eleje, hátulja, áramvonalasabb és kezelhetőbb is lett, új sverteket is kapott. Az ETNZ eddig tesztelt S svertjei mentek a sufniba és jött az egyszerűbb, enyhén ívelt svert. Érdekes, hogy a hajó két oldalán két különböző svertet használnak és az ORACLE rebootolt hajóján is ugyanez a helyzet. A TNZ hajó baloldali C-re ívelt svertjén a szárny rövidebb, míg a jobboldali egyenesebb svert hosszabb horizontális szárnyvégződéssel rendelkezik. Amerika hajóján a baloldali svert enyhén C-re ívelt, a jobboldali inkább egyenes. A sveretek továbbra is állíthatóak előre-hátra, ehhez pedig leginkább hidraulikt használnak. (A hidraulikus tartályokat pedig leginkább a grinderek töltik fel, amikor tekernek). A C formájú svert egyes vélemények szerint nagyobb toleranciával bír repülés közben (azaz jobban tartja a hajó víz fölötti magasságát, könnyebben kiemeli a hajót), míg az egyenes svert hatékonysága szél fele kamatozik, mivel kevésbé csúszik a hajó oldalra. A tesztelés valószínűleg tehát most arra megy ki, hogy mennyit engedjenek az oldalra csúszásból a stabil repülés érdekében. Még egyszerűbben: ki mennyit áldoz be a cirkálásból a bőszél oltárán, ugyanis hátszeles szakaszból eggyel mindenképpen több lesz a pályán, ha 2, ha 4 körös lesz is.



Az ORACLE visszatérése az első videók alapján átütő siker, a hajó ugyan merevebbnek tűnik, azért továbbra is jobban csavarodik, mint az ETNZ hajó. Viszont repül és nyoma sincs az eddigi zabolátlan viselkedésnek. Igazából csak idő kérdése volt, mikor jutnak el erre a szintre. A kormányhosszabbító-kapaszkodó-kerítés szettet kicserélték kormánykerékre és valószínűleg maradnak is ennél a megoldásnál. Egyes vélemények szerint a borulásban az is közrejátszhatott, hogy a direkt erőátvitel egyszerűen felülkerekedett a kormányoson, Jimmyn. A hajójuk orra továbbra is elég keskeny és amit eddig mutattak (középszélig), abból az látszik, hogy a hajó mindkét orra víz alá kerül ejtésnél és a lee test emelkedik ki először a vízből.


Az ORACLE középszélben már stabilan repül, amit egy szuper videóval tálaltak elénk

Brad Webb (ORACLE bowman) az Artemissel történő közös edzés (amiről a videó is készült) után azt twittelte, hogy „akár újra is gondolhatnák a nem-repülős stratégiájukat” amivel egyértelműen arra utalt, hogy bőszélben csúnyán lemaradtak a svédek. Persze van az a gyenge szél, ahol kifejezetten hátrány a nagy víz alatti szárny, de olyanból nem sokat látunk majd Friscoban. Bízunk abban, hogy a svédeknek lesz

van

raktáron egy jó szárnyas svertje. Ha ők is beszerelik a magassági kormányt, akkor végre verseny lesz a Louis Vuitton Kupa meg az AC is és nem szimpla kergetőzés hatalmas különbségekkel.


A kiwik lassított felvételen (slomo) művészkednek

A tervezők nagy hangsúlyt fektetnek a platform alatti rész aerodinamikájára, legalábbis az ORACLE csapatában. Azt hangsúlyozzák, hogy nagyon nem mindegy, hogy a szárny (értsd vitorla) milyen messze található a vízfelszíntől, illetve egyéb áramlástani okok miatt sem mindegy, hogy mi van a hajó alatt. Az ORACLE erre építette az ún. pod-ot, ami tulajdonképpen a szárny platform alatti meghosszabbításának felel meg. Az ETNZ is mutatott a második hajó vízretétele előtt egy kisebb podot, de végül ők a klasszikus vakárbocos megoldásnál maradtak, melyből 8 merevítő kötél fut szerte a hajó különböző pontjaira, jelentős ellenállást képezve. Ehhez képest az ORACLE maga a letisztult álom.



Alakul a móka, addig is kéztördelve várjuk a Louis Vuitton Kupa első rajtját, talán kicsit jobban, mint a karácsonyt.


Fotó: Guilain Grenier Oracle Team USA©