Kőpityu 70 éves!
Ő nem hetvenéves. Á, szó sincs róla! Éppen csak vasárnap volt hetven éve, hogy itt van velünk. Ennyi. „Nem olyan nagy ügy, gyerekek…”
A Magyar Vitorlás Szövetségnek van elnöke, elnöksége, főtitkára és számos tisztségviselője. Na, ők azok, akik cserélődnek. És van Kőpityu, aki természetesen ott van!
Mi a Vitorlás Szövetség legfőbb dolga?
Hát az van bőven. Ezer 1 legalább!
Hogy legyenek versenyeink, a bóják időben, rendre kikerüljenek a vízre, a rendező motorosok működjenek, legyen hozzájuk üzemanyag, ott ahol kell. Ja persze még előbb valaki egyeztesse össze a klubok igényeit, készüljön el a versenynaptár, a versenyekhez a kiírások. Valaki intézze már el az engedélyeket! Időben!
És legyenek érmek, kupák a győzteseknek, és nem árt a rendezőnek sem az infó a bójától, de elkél a jótanács is valakitől, aki már sokat rendezett, sok versenyt látott. Akitől, ha kérdik jön a válasz, ha nem kérdik, csak a csendes brummogás. (Akinek esze és füle van, bizony igyekszik azt is meghallani, mert érdemes.) El ne felejtsem, legyen aztán rendben a mentés is!
Ha a mellékelt fotón, a motorosára kötött bóják egy-egy vízen töltött évtizedet képviselnek, akkor ideje lenne új nagyobb, motorost vásárolni.
Ha a mellékelt fotón a motorosára kötött bóják a nyakában lógó feladatokat jellemzik, akkor mégsem kéne nagyobb hajó, amire több férne. Mert ő ráakasztja, az tuti!
Az Istennek nem kell külön szólnunk, hogy éltesse. Tudja Ő azt nagyon pontosan, kire számíthat. Ha mi tudjuk, Ő hogy ne tudná!
De azért, biztos, ami biztos, hátha az Isten feledékeny, vagy sok a gondja mire figyeljen, kiabáljuk már el neki:
ISTEN ÉLTESSEN KŐPITYU!