A Flaar műhely 18 lábas hajója félúton áll a trapézos jollék és a tőkesúlyos versenyhajók közt.
Kezelése nagyon hasonlít a 470es-hez, ugyanakkor a nagy hajók biztonságát hozza. Kreuzban éles és gyors, de az igazi specialitása a bő szél: siklik, mint az olajozott istennyila.
Hajóbemutató írására szakértőt szokás felkérni, akinek alapos tudása van a vitorlázásról. Előrebocsájtom – lelkes amatőr vagyok. A gyermekkoromban kis jollékkal vitorláztam, aztán ez megszakadt. A Litkey Farkasról szóló – „A Vitorlázó” című – film forgatása hozta újra közel a sportágat. Egy ilyen munka során ragad az emberre ez-az, ha más nem, hát annyi, hogy beláttam, mennyire összetett egy hajó és a versenyzés. Lelkes amatőrként azért írok mégis bemutatót, mert a Flaar 18 beszippantott, lenyűgözött. A Flaar műhely egyik mérnöke, Mezey Zoli azzal bíztatott, hogy egy kifejezetten sportos, olcsón fenntartható és a kezdők számára is élvezetes hajó építése volt a cél. Mivel a célcsoportba tartozom, az én benyomásaim érdekesebbek lehetnek, mint egy profi véleménye.
470-es edzéssel melegítettünk, erős pöffös szélben. Aztán jött a Flaar 18 Tihanyban. Próba körre vittük el a hajót. Először finoman kóstolgattuk kreuzban, aztán amikor egy leejtésnél elkezdett siklani alapvitorlázattal, akkor azonnal genakkert húztunk és száguldoztunk a füredi öbölben. Alkonyatra vittük vissza, teljesen eufórikus hangulatban.
A Flaar 18 teste elsőre úgy néz ki, mint egy modern óceáni versenyhajó kicsinyített mása. Felülről háromszög, hátulról parabola antenna. A deck nagyon szépen áttekinthető, valójában egy lap, amin minden könnyen hozzáférhető. Tőkesúlya nincs, a kis hajót 32 kilós kiel sverttel szerelték. Hihetetlen, de ez a kis súly is pedánsan stabilizálja a hajót, és boruláskor pedig segít visszaállítani.
A Flaar 18 sólyakocsin áll, ami rögtön romantikus gellert ad a vitorlázásnak. Meg kell emelni, betolni a vízbe, dolgozni kell az élvezetért. A vízen viszont úgy lehet szerelni, mint egy tőkesúlyos hajót. Van rajta hely, fel lehet állni és még csak óvatoskodni sem kell. A szerelékek mennyisége elsőre zsúfoltnak tűnik, pedig pontosan annyi van rajta, mint egy 8 méteres hajón. Attól tűnik kicsit soknak, hogy itt kis helyre van sűrítve minden. Az első bombasztikus élmény a hajó kormánya. Nagyon finom és pontos, egy új BMW szervókormányára hajaz. Amúgy pedig szépen ki van egyensúlyozva a hajó, pontosan állított vitorláknál alig kell kormányozni. A Flaar 18 másik fegyverténye, hogy egy méterrel hosszabb, mint a Finn vagy a 470. Ez az egy méter pont annyit jelent, hogy nem bukdácsol az átlag balatoni hullámokon, hanem két hullámra felfekszik. Nagyon kényelmes vele vitorlázni.
A Flaar 18 bár kis hajó és mindenre azonnal reagál, mégis úgy kell vele bánni, mint egy nagyobb tőkesúlyos vitorlással. Hagyni kell menni, nem szabad túlreagálni. A nagyon megdőlve is stabil marad és kormány sem veszti el a hatékonyságát. A trapéz nagyon kell rá. 3-4es pöffös szélben vitorláztunk, egy egy befújásnál ketten már nem tudtuk volna rendesen kiülni a hajót.
Kreuzban is nagyon gyors, néha szépen megsiklik. Leejtve hálásan siklásba jön. Ekkor kaptunk vérszemet, hogy ha a hajó a 16 m2 alapvitorlával így megy, akkor vajon mit ad a genakker? Felhúztuk és élvezkedtünk. Nagyon finoman siklik, olyan, mint egy álom. Amikor visszavittük és leszereltük a hajót, éreztem, rabul ejtett. Pont olyan sportos és olcsón fenntartható vitorlás, ami nem verné tönkre a családi költségvetést.
A hajó alap ára 15,5 ezer euró, amiért már sólyakocsit és utánfutót is kap a vevő. Ezért a pénzért enyhén viseltes F18-as katamaránt kap az ember, vagy tip-top állapotban lévő versenyjollét, esetleg nagyon levitézlett 8 méterest. A felsorolt opciók közül a Flaar az, ami a leginkább rentábilis megoldás. Egyaránt alkalmas sportos versenyzésre és családi örömvitorlázásra, emellett nem kell minden évben egy vagyont rákölteni a fenntartásra.
A végére némi spoilerezés: a Flaar 18-as élénk szélben simán versenyképes a nagy hajókkal szemben. Bár az árboca csak 6,4 m magas, ezt kompenzálja a hajó 200 kg alatti súlya. Tavaly nyáron a tervező, Déry Attila és két 470-es titán a Flaar 18-al abszolútban megnyerték a Horváth Boldizsár emlékversenyt, leelőzve az összes induló karbon versenyhajót, és a 70-es, 75-ös cirkálókat is. Egy hete pedig a Keszthely-Kenese Szólón indult el Attila és intenzív szélben 14. helyen ért célba, megelőzve egy sor 8 és 10 méteres hajót.