Pár gondolat a Kékszalag előtt néhány nappal
Engem személy szerint soha semmilyen formában nem befolyásolt az, hogy a Kékszalag élmezőnyében, liberák, katamaránok, sárkányok, koboldok, varázslók vagy olyan vitorlával hajtott eszközök versenyeztek, amikkel szemben esélyem sem volt a magam osztályhajójával. Soha, még csak fel sem merült bennem, hogy ettől függne az indulásom. A Kékszalag olyan verseny, amin el KELL minden évben indulni, mert ez a vitorlás társadalom legnagyobb kohéziója és legnagyobb közös élménye.
Ezen részt KELL venni és megvívni a saját harcunkat, a széllel, vízzel, minden olyan szokásos elemmel, amivel egyébként a vitorlázó találkozik. De persze, ha nem a saját környezetünkre tekintünk, hanem a tőlünk egyre távolodó élmezőnyre, akkor nem élvezhetjük igazán ezt az eseményt.
Éppen ezért nem értem, hogy miért hallok sértődött hangokat, miért ismétlődik évről évre ugyanaz, hogy a rohanógépek így, meg a rohanógépek úgy, meg különben is a katamaránok más dimenzió és esélyünk sincs velük szemben? Miért –kérdem én?- Amikor valaki egy 22–es cirkálóval indult, akkor volt esélye a Nemere II-vel szemben? Nem hiszem.
Mi a baj azzal, hogy a katamarán egy más dimenzió? Nem értem. Tényleg nem. Mindig kerekedett a szemem amikor ilyet hallottam. És épp ésszel fel sem tudtam fogni, hogy valaki ezért ne induljon a Kékszalagon.
Mégis egy beszélgetés kapcsán elkezdtem a rendezők szemszögéből nézni a dolgokat. Ha van egy ilyen okú lemorzsolódás, akkor előbb vagy utóbb tenni kell ellene. Nehéz dolog, mert a fejlődést sem szabad gátolni, és azokat sem szabad semmibe venni, akik ilyen értelemben már „elavult” hajókkal versenyeznek.
Hogyan lehet feloldani ezt a helyzetet? Semmiképpen nem úgy, hogy nem tiszteljük a múltat, gondolom én, de majd a nálam okosabbak ezt majd kitalálják. Minden esetre a rendezőknek ebben nagy a felelősségük. Semmiképpen nem szabad az eddig fontos osztályokat háttérbe szorítani. Talán, hogy konkrét példával éljek, az eddig fontosnak tartott osztály, a klasszikus egytestűek sorrendjének kihirdetését közel a díjkiosztó végére hagyni nem volt teljesen szerencsés tavaly. Valószínű nem sokan hallották a helyszínen, hogy a győztes az Anna nevű 70-es cirkáló lett.
Egyszóval vitorlázzon mindenki saját tudása és lehetőségei szerint a legjobban, de ne számára elérhetetlen cél befolyásolja a kedvét. A rendezők is azon dolgoznak, hogy a Kékszalag mindenki számára egy jó verseny legyen, de a fejlődés megakadályozása nem tartozik a tervek közé.
