Ez a cikksorozat nem új. Már önmagában is öt éves. Igazán jelentősége nincs már. Mégis úgy vélem, hogy érdemes egy kicsit előszedni, már csak az érdekesség kedvéért. Lassacskán elővesszük a cikkeket – összesen 8 darabot – és lehet csemegézni, akit érdekel a téma.

 

5. rész

Érdemes egy kicsit boncolgatni az akkori időjárást és az egyszerübb matematika segítségével keresni a választ a kérdésre.

Az alábbi információ az

Országos Meteorológiai Szolgálat-
tól a témában kapott levél részlete:


1955. júliusában a Balatonnál a Meteorológiai Szolgálatnak három helyen volt hőmérséklet és szélsebesség mérése az archívum adatai alapján. Balatonkenesén és Keszthely -Cserszegtoma-jon ritkábban, még Siófokon sűrűbben; 3 óránként volt mérés. Ezek alapján elmondható, hogy reggel ( 7 óra ) 19 és 21 Celsius fok közöt,  délután ( 13, 14 óra ) 26 és 28 fok között, este pedig( 21, 22 óra ) 22-24 fok volt a hőmérséklet.


A széladatok tekintetében átlagos szélsebesség és szélirány adatokkal rendelkezünk. Széllökés értékek nem kerültek lejegyzésre. A mért szélsebesség értékek Beaufortban szerepelnek:

 

Széladatok:

állomások1955.07.23. : szélirány és átlagos szélsebesség
 7 óra10 óra13 óra14 óra16 óra19 óra21 óra22 óra 
SiófokW 2N 3NNW 5 S 1NW 4 NNW 4 
Bkenese0  SW 2  0  
KeszthelyN 1  N 5  N 1  

 

 


A sűrűbben elhelyezkedő csapadékmérő állomások adataiból elmondható még, hogy csapadék is volt mérhető a térségben aznap, főként a Balatontól délre, illetve a Balaton déli partja mentén több helyen. A legnagyobb mért érték 22 mm Zamárdiból érkezett, itt zivatar volt. Balatonújlakon 6.0, Balatonaligán 5.0 mm-t mértek. A többi érték a déli part mentén 2 mm alatti. Így pl. Siófok 1.6, Fonyód 1.2 mm, ez utóbbi két településről szintén zivatart jelentettek. Kevés helyről van információ a csapadék pontos idejéről a 24 órán belül. Ahonnan van, azok a csapadékot a reggeli, délelőtti órákra jelzik ( pl. Siófok ) .

 

Az adatok láthatóan hiányosak, de a lényeget megtudjuk belőle. Egyrészt, hogy jó szél fújt (ami nem meglepetés), másrészt, hogy az élmezőny szinte végig félszélben döngethetett.

 

Az még egy nyitott kérdés volt, hogy egyáltalán a hajó képes-e a távot megtenni 10:40 alatt. Nos, számoltunk egy kicsit. Tudjuk, hogy ezek a hajók nem, vagy csak nagyon rövid időre képesek túllépni a vízvonalhosszuk szabta testsebességet.

 

A Kékszalag pályája 155 km légvonalban. (Googe térképen lemérve) A Nemere II. hossza pedig 18 m 55 cm. Ha rendesen megdől, akkor valószínű, hogy közel a legnagyobb hosszát használja vízvonalnak. Igy ezzel számoltam a testsebességét. így jött ki a 10,464 csomó, mely azt jelenti, hogy a Nemere II. 8 óra alatt képes lenne megtenni a távot.

 

Ez tehát elméletben lehetséges. De van egy olyan apróság, ami egy árnyalatnyit gyengíti ennek az időnek a lehetőségét. Méghozzá a Maki (mai Hárpia) befutási ideje és teljesítménye. Több forrásból valószínűsíthetjük, hogy a Maki fél órával a Nemere II. után futott be. Tehát a Maki ideje 11:10 lenne.

 

Egy mai 30-as cirkáló legnagyobb hossza 13,5 m. Így ezt a hosszot használtam a számolásnál. Hasonlóképpen mint a Nemere II esetében. A Maki testsebessége így 8,82 csomó vagyis neki a táv megtételéhez 9,5 óra szükségeltetik.

 

Ezek az adatok nem számolnak a gyengülésben rövidebb vízvonallal, a bójavételeknél a lassulással, a tihanyi csőben szinte biztos gyengüléssel és a rajt utáni gyenge széllel.

 

Összehasonlításként, amikor 2003-ban a Lisa a nem hitelesített (mert a pálya 7,5 km-rel rövidebb volt) 9:26-ot futotta, akkor a mai Nemere II. 10:56-ot, a Regulus, mint a legjobb 30-as 12:15-öt ment. Az ekkor mért adatok szerint hasonló széljárás volt, de gyengébb. Optimálisan a Nemerének itt kellett volna még közel 25 perc, hogy ezt a plusz utat megtegye, ha a pálya teljes.

 

Tudjuk még, hogy nagyon hasonlított az 1991-es Kékszalag is szélviszonyaiban az 1955-ösre. Azon már én is részt vettem és úgy emlékszem, hogy különösebb megeröltetés nélküli félszeles menet volt oda és vissza is. Akkor ment a Nemere II 12 órát. És a rajt után kezdett el fújni az északi szél itt is. Költői kérdés, hogy tudhatott-e az 1955-ös Nemere II, ami akkor korának csúcshajója volt az 1991-es Nemere II-nél, ami akkori korszakának végét járta 1 óra 20 perccel rövidebb időt menni erősebb szélben?

 

Ezek persze csak számok, adatok, de a fentiek alapján egyet biztosan kijelenthetünk, hogy a Nemere II. elméletileg képes volt megtenni a távot 10:40 alatt, míg a második helyen befutó Maki is 11:10 alatt.

 

Legközelebb megkérdezünk néhány embert a mai vitorlássport alakjai közül, hogy mit gondolnak a témában.

 


folyt.köv.