Télen két alkalommal próbálkoztam volna már a táv megtételére egy jégszörfön, de az időjárás nem úgy gondolta.



A cikk a

SAILING CENTER

jóvoltából jelent meg nálunk

Akkor a délnyugati front nem tudott betörni a Balaton fölé. Ezek voltak az első gondolatok, amikor hétfőn kitaláltuk Varga Lajossal, a Nelson nevű 8M Pro tulajdonosával, hogy futunk egy kísérletet. Sokat finneztünk anno, de J24-el és 8mOD-val is mentünk már együtt. Most a tengeri bajnokság után hazafelé jövet beszélgettünk, és mindketten azt mondtuk, hogy ha lesz időjárás hozzá, megpróbáljuk.

Hétfő este csörgött is a telefon, pont a windguru előtt ültem, de szörfözés miatt néztem az előrejelzést. Pár ellenőrzés még más előrejelző oldalakra, és abban maradtunk, kedd reggel döntünk. 8 óra körül csöngött a telefon, megyünk! Last minute, a hajó Füreden. Hogy jut le? Lajos vállalja a feladatot, Junoval vontán mennek Keszthelyre kedden este. Szerda reggel 6-kor másodmagammal hagyom el Budapestet, Fehérvárnál még felkapjuk Cserot a fotóst.

Nyolcra Keszthelyen vagyunk, reggelizés, majd némi várakozás után hajóbemutató. A hajó jeges, tehát nincs meleg. Gyorstalpaló, majd irány a víz, átmegyünk a Libásból a nagymólóra. Itt több ismerős bukkan fel, a jelenlegi rekordtartó kormányos Büki Gábor és Szekeres Laci a Hajó Magazintól. A hangulat jó, de a szél keleti, és alig fúj valami. Beszélünk a meteorológiával, akik elmondták, hogy 13 óra az ideális indulás. A szél fél 11 körül kezdett átfordulni, és folyamatosan erősödött.



¾ 1-kor elindultam az állomásra, futásra alkalmas öltözékben, mentőmellényben. 12:59:00-kor pecsételtem, majd 3 perc alatt a mólón voltam,beugrottam és már robogtunk is. Genuát rántottam, és elindult a rohanás. Közben még valahogy felöltöztem, de már jöttek a fröccsök. 8-10 csomóval utaztunk kifelé az öbölből, a szél 130 fokról érkezett. Lefeküdtünk a génuával egyszer, így reffeltünk egy sort, stabilabb lett a gép. 20 perc alatt kiértünk a keszthelyi öbölből, némi magasságot nyerve, ami nem volt jó döntés, később jól jött volna a mélység a hátszelesebb szakaszon. Reachert rántottunk, és sebességünk folyamatosan 10 csomó fölött volt. Az utazó 14-16 csomó, a maximum 18.7! Ne feledjük, egy 8 méteres hajóról beszélünk!



Fonyódot hamar elértük, sokat fúrtunk hullámba, ami a hajó hosszából eredő dolog. Folyamatos schottolás, és vigyorogtunk rendesen. Fonyód után picit mintha gyengült volna a szél, bekötöttük a nagy gennakert, ami 90nm. Felhúztuk, és szépen vágtattunk vele az egyre hátszelesedő szélben. Már a halzoláson gondolkoztunk Lelle környékén, amikor megpadlóztunk. Sikerült levergődni úgy, hogy a nagyvitorlát leengedtük. A visszahúzás küzdelmes volt, de sikerült, újra vágtatás. valahol Lelle és Szemes között viszont estünk megint egyet. nehezen jöttünk le, mivel a szél 30 csomó fölött volt már ekkor. A génua segített, úgy nézett ki megússzuk. Elindultunk grósz nélkül, majd amikor kiállt a gennaker, luvba húzta az árbocot, és Lajos elragadta a víz a kormány mellől. Én túlélőbe kerültem, de nem észleltem kormányosom távozását, beszéltem hozzá. Nem válaszolt, milyen udvariatlan ember, gondoltam magamban! Körülnéztem, de Lajos sehol. Hátramentem a kormányhoz, és látom, hogy Lajos már a motorosban van. Akkor a kísérletnek vége. Sebaj, a biztonság mindenek felett.



Visszakaptam kormányosom, és elkezdtük a spontán halzolás után vízbe esett gennaker megmentését. Két tenyérnyi szakadással megúszta a történetet, de 10 perc volt mire úrrá lettünk a káoszon. Elindultunk fockkal, majd óvatosan grószt húztunk, majd kis gennakert. Megbeszéltük, hogy végigmegyünk, mert az Asso ideje még meglehet így is! Sebességünk megint 13-14 csomó volt, rohantunk a cső felé, a szél gyengült. Pont rossz ütemben húztuk fel a gennakereket… 3 óra volt az időnk a csőig, levonva a futásokért járó cirka 25 percet, nem álltunk annyira rosszul. A cső után Lajos nagyon kezdett fázni, így a feladás mellett döntöttünk, az egészség mindenek előtt! Halz, majd gennakerrel irány a BYC.



Sima vízen megint 16 csomóval rohangáltunk, fülig érő szájjal. Zuhany, vitorla szárítás, étkezés, vízmerés a hajóból, hogy csak a legfontosabb teendőinket említsem. Lajos a zuhany alatt melegedett fel. Én hőmérsékletben jó voltam, hála a Magic Marine offshore ruhának! Tanulságok: mi alapvetően az egytestű időt akartuk megfutni, ami 3 óra 40 perc. Ez az idő hozható is lett volna. A borulás 1 óra 30 perc után történt velünk. Ilyen hideg időben csakis szárazruhában szabad elindulni, és a kísérőmotoros feltétlenül szükséges az ilyen menetekhez. Ha lesz még olyan idő, lehet hogy próbálkozunk még az idén!



A cikk a

SAILING CENTER

jóvoltából jelent meg nálunk





A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!




Fotó: Cserta Gábor@cseropix.hu



Forrás: SAILING CENTER