Valami változik az MVSZ táján. Az örökké szídott, szapult szervezet elnöksége olyan döntést hozott, ami kivételesen nem a pillanatnyi vélt előnyöket veszi figyelembe, hanem következetesen egy vonalat követ.



Elnökségi ülés 2010.szeptember 14.



5. sz. határozat


A Magyar Vitorlás Szövetség a 42. T-Mobile Nagydíj Kékszalag verseny sportszakmai tapasztalatai alapján 2015-től – figyelembe véve a tárgyban született 1/2001.10.30. sz. MVSZ elnökségi határozat 9. pontját – eltörli a páratlan évekre előírt szigorítást és ez időponttól kezdve minden évben „nyílt” Kékszalag versenyt ír ki, melyen a 25 m

2

vagy 25 m

2

-nél nagyobb orr- és nagyvitorla összfelületű, érvényes hajólevéllel rendelkező vitorláshajók indulhatnak.

És a teljes hivatkozott szabály:



Elnökségi ülés 2001.október 30.



1. sz. határozat


A Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége az alábbi irányelveket hagyta jóvá a balatoni szalagversenyek rendezésére vonatkozóan:


1. A balatoni szalag versenyek minden évben „Kékszalag” elnevezéssel kerülnek kiírásra.


2. A „Kékszalag” versenyekre a hajók csak érvényes hajólevéllel nevezhetnek.


3. Azon hajók, melyek felmérési bizonylata vagy osztályelőírása trapéz vagy a hajó oldalán túlnyúló, stabilitásnövelő berendezés (eszköz) használatát megengedi, valamint amely hajók vízvonal feletti legszélesebb bordametszete negatív (konkáv), továbbá amelyek hosszúság szélesség aránya kisebb, mint 2,5 csak a páros években kiírt nyilt „Kékszalag” versenyen indulhatnak. Páratlan években fenti hajók nem indulhatnak.


Az Elnökség felkéri a Nagyhajós bizottságot és a Technikai bizottságot a felmérési bizonylat oly módon történő bővítésére, hogy az tartalmazza fent megjelölt információkat. Az Általános Versenyutasításban ugyanakkor előírandó, hogy egy hajólevélhez egy felmérési bizonylat tartozhat.


4. A „Kékszalag” versenyeken csak egytestű, tőkesúlyos vagy 25 m

2

és 25 m

2

-nél nagyobb orr- és nagyvitorla összfelületű hajók indulhatnak.


5. A „Kékszalag” versenyeken induló hajók egyszerre (egy időpontban) rajtoljanak.


6. A „Kékszalag” versenyeken a hajók egységesen a Balaton megkerülésével teljes kört vitorlázzanak, a lassúbb hajók részére rövidítő betétbója ne kerüljön elhelyezésre.


7. A „Kékszalag” versenyeken a rajtoltatás betétbója elhelyezésével lehetőleg a balatonfüredi hajóállomás mólójáról történjen.


8. A nyilt „Kékszalag” versenyen a rajtvonal legyen három szakaszra osztva, melyen a hajók sebességüktől illetve vitorlafelületük nagyságától függően a részükre meghatározott szakaszon rajtoljanak.


9. A „Kékszalag” versenyek kiírásain változtatni csak a változtatási javaslatot követő verseny után négy év elteltével lehetséges.

A jelenlegi elnökségi döntés végre igen jó irányt mutat. Számomra azt jelenti, hogy az elnökség kezd következetesen kiállni a saját maga által hozott régebbi döntések mellett és talán számíthatunk arra ezek után, hogy az olimpiai ciklus elején meghozott döntéseket sem törlik el egy tollvonással, így téve vállalhatatlanná a felkészülést. Ettől több ez a döntés, mint egyszerűen a Kékszalag sorsának eldöntése.

Persze mint minden döntésnek ennek is vannak hátrányos és előnyös szemlélői.

Ha csak szigorúan a tényeket nézzük, akkor nem történt semmi. Eldőlt, hogy be kell engedni a katamaránokat minden évben. Ez a szabály szerint 2015-ben valósítható meg elöször, de addig még két klasszikus Kékszalagot fut a mezőny.

Ha a fejlődés szükségszerűségét nézzük, akkor mindenképpen igaz, hogy ez egy kicsit lassítja rövid távon azt, de ha az MVSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a szabályok szelleméhez, akkor egy másfajta fejlődést segít elő, amitől az egész sport erősebb lesz. Azt a véleményt, hogy így nem jönnek vagy elmaradnak a külföldiek, nem egészen érzem helytállónak, mert ezt egyébként is akkor várhatjuk, ha véletlenül a nemzetközi sajtó is tudomást szerez erről a versenyről. És hogy ez valakinek az előnyét szolgálja? Így igaz, mint ahogy ez fordítva is igaz lenne.

Mindenképpen etikus, mindenkivel szemben fair döntés született. Én örülök, hogy a különböző külső és belső nyomásoknak nem engedve az elnökség megmaradt a 2001.október 30. szabály szelleménél.

És egy fontos dolog: Leszokhatnánk már arról, hogy a döntéseinket, véleményünket az alakítja, hogy ki mondja. Jobban kéne arra figyelni, hogy mit mond.