Befejeződött a Vitorlás Világjátékok döntő szakasza is, és már csak a Medal Race van vissza, de itt csak az első tíz helyezett vitorlázhat.
Érdekes volt a kiírás, amely az aranycsoport számára 8, az ezüstcsoport számára viszont mindössze 4 futamban határozták meg a tervezett mennyiséget. Az első nap széltelenségben és a legtöbb pályán egy kósza futamkísérlettel el is úszott, de aztán megérkezett a szél is és a verseny is nagyjából végigment.
A regatta egyik legviccesebb momentuma az volt, amikor a női szörfösök eredményeit lenullázták a selejtezők után, és csoportok híján kijelentették: Gratulálunk, mindenki bekerült a döntőbe! – csakhogy a pontok nullázódtak. Szóval az első 5 nap eredménye ezzel kútba is fulladt.
Ezüstcsoport:
Berecz Zsombinak egészen jól jött ki a lépés Laserben és míg 6. helyen (35 ezüstös induló) kezdett ebben a csoportban, a végén harmadikon zárt, ami mindenképpen javuló tendencia és jegyezzük meg: A mezőnynek ebben a felében sem hülyegyerekek vitorláznak.
Laser Radialban Matis Klaudia 6, 2, 8, 18 helyeivel (29 ezüstös induló) a hetedik helyen zárt – szintén ezüstcsoportban. Klaudia elsősorban gyenge és közepes szélben tudott maradandót alkotni. Hegedűs Fanni 25. lett, de csütörtökön ő is dobott egy második helyet.
49eresben Németh Iván – Körtvélyesi Miklós a hetedik helyen, a Hamrák – Álló páros 11. helyen zárt a 14 indulóból.
Aranycsoport:
RS:X-ben egyenletesen, nem túl jó eredményekkel vitorlázott Gádorfalvi Áron és 23. lett a 25. aranyos indulóból. De azért ne feledjük, hogy az ezüstcsoport mind a 23 tagját is maga mögé utasította.
470 férfi (Sallai-Olosz THE): Mind a 8 futamot sikerült lebonyolítani úgy, hogy az első napon szél hiányában félpihenő napot tartottunk. Szerdára aztán megjött a szél és két futamot is tartott a rendezőség. Sajnos keveset edzettünk ebben a szélben idén, ezért kisebb problémáink adódtak és a verseny hevében már az első futamban hibáztunk, a 15-18. helyen kiborultunk hátszélben és spileszedés miatt csak a mezőny végén tudtunk befutni ebben a futamban. A második futamban hasonlóan álltunk és a történtek után joggal juthatott eszünkbe a dal: „Ez a nap se az én napom!”. Az első hátszélben 15-20. hely között rohantunk lefelé hátszélben, amikor egy zivatarfelhőből olyan nyomás jött le a vízre, amely jópár hajót megfektetett, viszont nekünk az árbocunkat törte ketté szálingból. Semmi előjele nem volt az események és csak néztünk, hogy most mi van?! Csak annyi, hogy pont ez az árboc volt selejtes és ezen a napon pont nekünk sorsolták ki. A két betlifutamot követően is volt mögöttünk két hajó a listán a nap végén, amin meg is lepődtem.
Csütörtökön már három futamot (6, 12, 19) tartottak és a 2-3-as szélben egészen a 19. helyre sikerült felvitorláznunk a 30-ról, ami nem is rossz, ha a két borzasztó futamot is figyelembe vesszük.
Pénteken ismét erősebben fújt a szél és már csak három futam volt hátra. Az argentinok menője a „Conte-De
LA Fuente
” páros kissé későn vette észre, hogy hajójuk sverttakarója nincs rendben, ezért új hajót kértek és csak 20 másodperccel a rajt után tudták keresztezni azt. Emiatt átlagpontot kértek és így csúsztak be elénk. Hasonlóképpen járt a Wilmot-Page duó, akik jelenleg is az élen állnak – bár ők időben ott voltak. Ezen a napon nem kezdtük túl rosszul a napot (19,13) de sajnos az utolsó futamban (28) nem kedveztek a körülmények és végül visszacsúsztunk 3 helyet összetettben és a 22. helyen végeztünk a 32. indulóból (Összesen: 59).
Köszönet a magyar rendezőségnek a színvonalas regattáért.