Ellen MacArthur (Kingfisher) északnak tart:
Ellen MacArthur (Kingfisher) északnak tart:
„Hát ez most igazán olyan, mint egy autóút, araszolgatunk felfelé szemmbeszélben, próbálva tartani az északi irányt, egy visszafogott és meleg szellőben, amely jellemző a passzátszelekre. Szelek. Még ilyen feltételek közötti úton is a decken, nagyon nedves lehetsz, és a meleg meg a vízhatlan ruha kombinációja nem valami kényelmes párosítás. „Mich (PRB) egy kicsit elcsúszott előlem az elmúlt 24 órában, de arra számítottam, hogy a szél még jobban kelet felé fordul, és ő ezt kaphatta el pár órával korábban – ami azt jelenti, hogy még inkább északabbra lesz képes kerülni, amerre menni akartunk, inkább mint ÉNY-felé, amerre korábban tartottunk. Érdekes lesz látni Bilou (SILL) előrehaladását, nagyon közel van szélességi körben nézve, egyáltalán nem állt le a Doldrumban, de messze van nyugatabbra. Úgy keresztezte a Doldrumot, hogy ugyanazon az úton haladt, mint én, amikor szóló utamon Fokvárostól jöttem visszafele egy évvel ezelőtt, amikor először vitorláztunk vissza Európába a hajóval – és akkoriban én sem álltam le. Ez a 36 órás parkolásunk még inkább frusztrálttá tesz engem. „Nagyszerű észak felé haladni… valóban!”
Michel Desjoyeaux (PRB) még egypár mérföldet vert rá Ellenre, ugyanabban a 15 csomós ÉK-i szélben, ami azt mutatja, hogy még ez a szakaszosan eltérő 0,8 csomós sebesség is okozhat eltérést 12 óra alatt. Ki mondja ki az utolsó szót?
Catherine Chabaud (Whirlpool): „Sajnálom, de rövid leszek, egy óráig nem mozdultam semerre és most éppen történik valami, úgyhogy kinnt vagyok a decken és nézem az eget! azon fáradozok, hogy esővizet fogjak fel, mivel a vízlepárlóm teljesen bedöglött. Rengeteg esőt fogtam fel a múltkor, de fel kell töltenem újra. „Az elmúlt két napban a feltételek stabilizálódtak, de ez az Atlanti rész igazán nagy próbatétel volt.”