Amikor hajómanõverekrõl beszélünk, a szélrózsa szerinti vitorlázást, kikötõbõl történõ kihajózást, kikötõbe behajózást, fordulást, perdülést, bójára állást, bója elhagyását, horgonyzást, horgonyzó hely elhagyását, vízbõl mentést, másik hajóhoz állást értünk alatta. Mint az eddigiekbõl is kiderült, már találkoztunk fenti témakörök egy-egy részével valamilyen módon.
Amikor hajómanõverekrõl beszélünk, a szélrózsa szerinti vitorlázást, kikötõbõl történõ kihajózást, kikötõbe behajózást, fordulást, perdülést, bójára állást, bója elhagyását, horgonyzást, horgonyzó hely elhagyását, vízbõl mentést, másik hajóhoz állást értünk alatta. Mint az eddigiekbõl is kiderült, már találkoztunk fenti témakörök egy-egy részével valamilyen módon.
A szélrózsa szerinti vitorlázásnál kiemelnék egy lényeges pillanatot:
A fordulásnak van egy része, ami ismétlõdik manõvereink alatt is, mint egy kiragadott pillanat. Ez a szélbe állás pillanata. A hajó sebessége csökken, és szándékosan el is veszíthetjük. Ezt a fizikát használjuk kikötéskor, bójára állásnál, horgonyzáskor, más hajóhoz álláskor.
Gyakorlati oktatásunk sarkalatos pontja lesz az idõ és tér harmonizálása. A szélbe állással részben (lassítás) és teljesen elveszíthetjük sebességünket (kikötés, bójára állás, horgonydobás, más hajóhoz állás). Kikötéskor, bójára álláskor ki kell kalkulálnunk a sebességet és távolságot, szélbe állva úgy érkezzünk a helyhez, hogy a hajónak ne legyen már sebessége, vitorláink lobogjanak. Szükség esetén a nagyvitorlával beggelve a hajó haladását jobban fékezhetjük. Nagyvitorlával beggelünk, amikor a hajó hossztengelyére ill. a szél irányára merõlegesen kitoljuk a vitorla felületét. Ez a beggelés fékez, vagy tolatáskor is használjuk. Az orrvitorlával történõ beggelés a hajót kifordítja.
Beggelést a kikötõ, illetve bója elhagyásakor is alkalmazunk. Amikor hátra akarjuk csúsztatni a hajót, a nagyvitorlával beggelünk, amikor fordítani akarjuk a hajót, az orrvitorlát alkalmazzuk.
Lényeges hangsúlyozni, hogy a kikötõ, bója elhagyásához készülve mindig széllel szemben húzzuk fel a nagyvitorlát!
Kikötõ elhagyásakor vagy kikötõbe behajózáskor a körülmények figyelembe vételével csak orrvitorlával, vagy csak nagyvitorlával is végrehajthatjuk a manõvert.
Hátszélben történõ kikötés esetén a manõvert úgy kell végrehajtani, hogy a kikötõhelyet nagyobb távolságban közelítem meg. Szélbe állva lehúzom a nagyvitorlát és orrvitorlával hátszélben elindulok a kikötõhely felé. Feltételezzük, hogy legalább 30 m hosszú horgonykötél áll rendelkezésre a horgonyhoz rögzítve. A parthoz három hajó hossznyi távolságra a horgonyt kinyitva a hajó farrészén kidobjuk és lassan a kezünkben csúsztatva engedjük a kötelet. Az utolsó méternél a hajó sebességét lefékezve a hajó orrát a parthoz engedem. Az orrvitorlát szükség szerint elõbb is leengedhetem.
A kikötõ elhagyása estén a hajót kifordítva orral a horgony irányába rögzítjük, széllel szemben felhúzzuk a vitorlákat, felúsztatjuk a hajó orrát a horgony fölé, felhúzzuk a horgonyt és cirkálva elhagyjuk a kikötõt.
A vízbõl mentés eltér a kikötés és bójára állás mûveletétõl. A hajó nem veszítheti el teljesen a sebességét!
A mentendõ ember észlelése után a lehetõ leggyorsabban oda kell érni a szerencsétlenül járt emberhez! Halzolással vagy fordulással felveszem a helyes irányt az ember felé. Körülbelül két hajóhossznyira az embertõl a hajót megejtem, hogy szél alatt közelíthessem meg. Lobogó vitorlákkal lassan közelítem meg, negyed szélben szél alatt. Ezzel lehetõségem marad esetleges módosításra is, hiszen a hajó halad, tehát kormányképes. A mentendõ ember arccal a hajó felé kihúzom. Ne okozzunk gericsérülést!