Hosszúra nyúlt a 470-es olimpiai válogatott első horvátországi edzőtábora. Most – nyolc nap alatt – tapasztalhattuk meg csak igazán, hogy Zadar nincs is annyira délre. De azért örülhettünk; elvégre napközben nem volt fagy.
A múlt hétvégén nem túl erős széllel vette kezdetét az első hivatalos válogatott edzőtábor Horvátországban. A Finnesek, konkrétan Gaszton és Vas Gyuri Splitben indított valamivel korábban, de annyira széltelen volt a helyzet, hogy jobbnak látták, ha a hűvös Gardán folytatják a dolgot néhány holland jegesmedvével kiegészülve. Na igen, a Finnesek extra védőréteggel rendelkeznek a 470-es csávókákhoz képest.
A hőmérséklet eleinte nagyjából 6-9 fok között alakult, de amikor a nap se süt, a gyenge szél pedig tiltja a mocorgást, akkor ez nem éppen ideális. Ha fúj, akkor viszont folyamatosan kapja az ember a fejére a hideg vizet. Ha már elfagy a fószer, akkor érdemes olyat is csinálni, ami egy kis melegséggel tölti el. A manőverek gyakorlása és a kisméretű pályák pont ezt a célt szolgálják. Ilyenkor radikálisan megváltozik minden (belül) és máris tűrhető az, ami addig borzasztó volt.
Szállásadó Tomislav ezúttal nem várakoztatott meg bennünket érkezésünk estéjén, nemúgy, mint múltkor, amikor 3 órát aludtunk éjjel a kocsiban, mert Tomislav nagykényelmesen legmélyebb álmában kinyomta a telefont. A szállás első ránézésre rendben van, de van valami alapbűz az appartement-ba – mielőtt beköltöztünk volna. A nappalink leginkább egy szárítóra emlékeztet, persze akinek van szobája, az úgy is kezeli a legnagyobb helyiséget.
A hét vége felé megérkezik a hazai Cadet flotta
színe-java (ha jól emlékszem 7 hajó) és néhány optimistes is, Morzsi (THE), Gergő (THE), Csomesz (BYC) és Árpi (BYC) vezetésével. Meghozzák a jobb időt is, amely a parton kifejezetten élvezhető. A vízen viszont minden a régi. Sokszor monoton gyakorlatok, melyet néha idegtépő vagy éppen lélekemelő egy- vagy kétkörös pályázás szakít meg. A gyerekeknek és az edzőknek (némiképpen nekünk:) köszönhetően az USKOK kikötője magyar szótól hangos, a horvátok nem szakadnak szét a vitorlázástól.
Az egyetlen széltelen napon Kelo meghirdette a 100 méter úszás a tengerben vagy 2 kör futás programját. Bobo és Acsi vízbe vetette magát, így az ő egységük pihenhetett, mi a futást választottuk, végre rövidnadrágban és pólóban.
Talán az utolsó előtti napon volt a legerősebb a szél a maga 4-5 beufortjával. Nem is rossz. Megtapasztalhatjuk, de inkább megtapasztalhatják Zára lakói, milyen is a látványos vitorlázás. A kirakott edzőpálya az óváros egyenes partszakasza mellett van, ahol tucatnyi ember nézelődik. Kreuzban a koppanó tényleg koppanó és hátszélben sem lehet a végletekig húzni az útjogos csapást. A szél pedig trükkös, mert nem mindig a part mellett a legerősebb, mégha azzal párhuzamosan is fúj a szél; néha nagyon is a másik oldal fizet.
A 470-es csapat a jövő héten egy 22 napos túrának néz elébe a Zadart, Splitet, Riva del Gardat érintő körútján.