Azt hiszem elérkeztem írói pályafutásom legnehezebb pontjához, nem tudom, hogy írjam le a történteket. Mindenesetre bejött, amire vártunk, amiért jöttünk. Tűző napsütés, É-K-i 25+ csomó. Egyértelműen kis rigg. Rajt csak 4-kor, mert addig nagyon tele az öböl. Hála istennek dagály van, amikor az áramlás egyirányú a széllel, így a hullámok nem olyan nagyok. (Ellenkező esetben szerintem már nem élnénk.)
Szombat: 6. futam:
A rajt pillanatában már kb. 5 hajó fetrengett, mi meg nem. Utána viszont bőven, 3-at az első körben, egyet a másodikban és a harmadikat megcsináltuk borulás nélkül. Õrület volt, a második körre felment a szél 30 csomó köré. Még mindig érzem a sót a számban, szememben, ha visszagondolok. A kreuzok még úgy ahogy, nem voltak olyan vészesek, kivéve, amikor lekereszteztünk kb. ötven méterrel egy tízemeletes luxuscirkáló hajóhodályt. Az meleg volt. De mindez semmi a bőszelekhez képest. Azt nem tudom leírni. Mindenestre újabb csúcssebességi rekord nap, azt hiszem, amíg élek nem felejtem el. A futamra visszatérve igen befejeztük, és levertünk 4-5 hajót (ők általában csak kettőt feküdtek) plusz nagyon sokan kiálltak. 19. a vége, plusz az Omega Smeget kióvták előlünk.
Vasárnap: 7. utolsó futam:
Déli szél várható és állítólag 20 csomó körül. Mindenki az utolsó pillanatig vár a rigg választással. El is kezd fújni, így a mezőny nagy része kis rigget szerel. Mi is. Az első öt nagyot, valahol megértem őket, szívem szerint én is azt húznék, de az eszem mást mond. Az első rajtot visszalőtték, a második elment. Iszonyatos mennyiségű nézőhajó mindenhol, az emberek üvöltve drukkolnak. Mi jó rajt után, rossz oldalon próbálkoztunk, az időközben 2-3 Bft-ra lecsökkent szélben. Négy hajóra kellett figyelnünk. Két angol és két Ozzi hajó csak egy pontra volt tőlünk. Az egyik angol (Baron & Smithers) nagy riggel és egy Ozzi elhúzott, a megmaradt két hajóval nagy csatát vívtunk. Lenyomtuk őket, és 23-nak futottunk be.
Most hogy vége a versenynek, illene írnom a lista elejéről is. 5 hajó volt esélyes. Az amerikai Pegasus Racing egy rossz futammal és egy kormánylaptöréssel elszállt (5.); Az előző év győztes hajója (a gyengeszeles menő) Club Marine vezetett egy ideig de a végére harmadik lett. Második az Asko, ők hihetetlen harcban voltak az első helyért az utolsó futamban is, legtöbben őket várták az élre. A győztesnek járó szalagot, a Casio Seapathfinder tűzhette fel az árbocára. Nagyon örülünk nekik, a legszimpatikusabb csapat nyert.
Mi 23-ak lettünk (31-ből), és harmadikak a hét európai közül. Nem rossz, de ha nincs ez meg az….. akkor…..:-) Elsőre azért jó ez, örülünk neki. Reméljük, még visszatérünk ide erre a semmi mással össze nem hasonlítható versenyre.
Köszönet elsősorban Greg Patterson barátunknak mindenért, családnak és barátoknak, barátnőknek a segítségért és kitartásért. A szponzoroknak csak annyit, itt vagyunk és a Kékszalagon is ott leszünk!!!
További képek később a
www.skiffsailing.hu
-n lesznek megtekinthetők.
Újhelyi-Gáspár Miklós