Lionel Lemonchois (FRA) futott be leghamarább a 2006 Route du Rhum versenyén, idejével pedig négy napot is lecsapott az eddig fennálló rekordból. Többen is borultak, de szerencsére mindenki megvan.
A Gitana XI hétfőn hajnalban keresztezte a 3,542 tengeri mérföld hosszú verseny célvonalát (Pointe a Pitre), amelynek eléréshez 7 napra, 17 órára és 19 percre volt szüksége.
Lemonchois ideje 4 nappal, 15 órával és 22 perccel jobb, mint Laurent Bourgnon’s (FRA) egészen hétfőig fennálló 1998-ban elért ideje (12 nap, 8 óra). Átlagsebessége 19.11 csomós volt, Bourgnoné pedig csak 11.93 csomó.
Ross Hobson már biztosnágban van a Carmen nevű teherhajón. Hobson kedden este borult fel 1760 mérföldre Pointe à Pitre-től. Az Ideal Stelrad (3. osztályú multi) azonnal leadta vészjeleit mikor hajója felborult, de képtelen volt a kommunikációra. A mentés sikerességéről a Carmenen keresztül értesült a rendezőség.
23 óra 28 perckor küldte az Orange project nevű trimarán először a Sarsat-os vészjeleit. A trimarán ugyanis felborult, de Steve Ravussin életben volt a hajó belsejében.
Egy konténerszállítót értesítettek ügyében, amely már elérte a térséget és sikerült VHF kapcsolatot is létesíteni a skipperrel. A trimarán, amely vasárnap hagyta el az Azori térséget, erős hullámzásban és 30 csomós szélben haladt, amikor eddig ismeretlen okok miatt felfordult.
Másnap reggel 9:45-kor az orosz „Okhta Bridge” nevű tanker sikeresen kimentette Stevet. A beavatkozás nem volt egyszerű, mivel Steve sokkot kapott, azóta azonban már biztonságban halad Dél-Anglia felé; november 13-án léphet szárazföldre.
Éppen a foredecken dolgozott (genakker a hálón), mikor az automata kormány felmondta a szolgálatot és a hajó luvolni kezdett… Steve berohant a cockpitba, ám egy újabb hiba következtében a hajó erőszakosan ejteni kezdett! A hajó elkerülhetetlenül befúrta magát egy hullámba, a hajó tükre pedig hamarosan az égbe emelkedett, az árboccsúcs vízbe ért…
„A hajó korábbi tulajdonosának, Lalou Roucayrolnak a kormányosi szék körüli védelmi rendszere mentette meg az életemet. Mikor a hajó felborult, ezen kapaszkodtam, mikor még nem tudtam, hogy hova torkollik majd a dolog. Akkor az árboc ellenállása mentett meg a totális átfordulástól, de végül mégiscsak teljesen fejre állt a hajó. Aztán a háló alatt találtam magamat. Rajtam volt a túlélőruha… Nem vagyok túl jó úszó és azon küzdöttem, hogy a fejem a víz felett tartsam. Először magam előtt láttam a saját halálomat… A keresztmerevítő a hátamnál volt és egy hullám felemelte a hajót, amely lehetővé tette, hogy levegőt vegyek.” Steve ezután erőt vett magán és felmászott a hajóra, bekapcsolta jeladót, amelynek jeleit vette is a Norfolki Tengeri Mentőszolgálat az USA-ban.
Talán kissé ironikusan hat, hogy a segítségére sietett tanker, annak a Sovcomflot cégnek a kezében van, amely tavaly szponzorálta Stevet az Oops Kupán.
IMOCA 60 egytestű:
Az
IMOCA mezőny egy hidegfronton keresztül közelíti meg a befutót – ez pedig igencsak
kimerítő manőverekre készteti a még versenyben lévő skippereket. Roland Jourdain (Sill et Veolia) ellenállt Jean Le Cam (VM Materiaux ) Jean Pierre Dick (Virbac-Paprec) támadásaink, akik 120 mérföldről még próbálkoznak az éllovas befogásával.
Az osztályokban elsők:
IMOCA:
Sill et Veolia / Roland Jourdain
Class 2 multi
: Crepes Whaou ! / Jean Yves Escoffier
Class 3 multi
:
Imagine-Institut des Maladies Génétiques /
Pierre Antoine
Class 1 mono
: Jeunes Dirigeants / P.Y Guennec
Class 2 mono
: Artforms / Kip Stone (US)
Class 3 mono
: Roaring Forty / Michel Kleinjans (BE)
Class 40
: philsharpracing.com / Phil Sharp
ORMA befutók:
Lionel Lemonchoix (Gitana XI): 7d17h19’06” – átlagsebesség: 19.11
Pascal Bidegorry (Banque Populaire): 8d04h25’07” – átlagsebesség: 18.03
Thomas Coville (Sodeb’O): 8d13h39’02”- átlagsebesség: 17.22
Michel Desjoyeaux (Geant): 8d13h48’24” – átlagsebesség: 17.21
Franck Cammas (Groupama 2): 8d17h55’17” – átlagsebesség: 16.87
Yvan Bourgnon (Brossard): 9d00h40’15”