Bahrain: A magyar csapat beszámolója teljes…


A verseny ugyan csak ma indult útjára, de a magyarok (


Olosz Dávid

, Galambos Imre, Király Tamás, Abdul Hameed) már tegnapelőtt útra keltek, hogy legyen némi idejük a gyakorlásra is.







kecskék



Kedd:

Frei Tamással és operatőrével, – aki mellesleg lelkes amatőr vitorlázó – utaztunk egy gépen Frankfurt felé és szép lassan azt is kiderült, hogy ők is Bahrainba jönnek. Egy kellemes Malévos reggeli mellet érkeztünk meg Frankfurtba. Nem volt más hátra, minthogy lefényképezzem a temérdek Jumbót, mindenféle óriásgépet és hogy megkeressük a mi gépünket, amely a Gulf Air egyik 340-es airbus-a volt. Ezután hatórányi távolsági volánbusz feeling következett, kellemes
thai,
arab, egy Michell Wild klón és egy árja német légi kísérő, változó hangulatú kiszolgálása mellett. Az utazás nagy élménye, hogy keresztben átszeltük kis hazánkat (25 perc alatt Rábafüzestől Békéscsabáig) és elrepültünk a Balaton felett is ill. pontosan Veszprém – Kenese vonal meghosszabbításában és így jobbra kinézve nagyszerűen kirajzolódott az egész tó. Aztán egyszer csak megérkeztünk itteni idő szerint negyed 8-kor (két órával több van). A Freit váró magyar „küldöttség” nagyon készséges volt, de minket is várt már egy tetőtől talpig fehérruhás arab. Már a reptéren világossá vált, hogy egy más világba érkeztünk egy nagyon gazdag világba. A főbejáraton kilépve mellbevágott a hőség, 30 fok párás meleg este nyolckor. Félóra száguldozás következett egy kirendelt sofőrrel és kisbuszával a városon és sivatagon át a Bahrain Sailing Club-ig, ahol kaptunk egy hatágyas két fürdőszobás apartmant, majd pedig beültünk a klub manageréhez az irodába, aki a kezünkbe nyomott egy programfüzetet a versenyről. Az is kiderült belőle, hogy ez egy királyi match race és maga a király a fővédnök 🙂 8 csapat lesz: Bahrain 1, Bahrain 2, Qatar, Hungary, Netherlands, Pakistan, Kuwait, és UK Team.








Egy klasszikus...



Szerda:
Reggeli után fedeztük fel, hogy még kecskéket is tartanak. 11-kor végül sikerült kimennünk a vízre.
4 új hajó (J24) is van és amelyiket választottam azzal eddig egyszer mentek. A vitorlák, a kötélzet és a szerelvényezés is kifogástalan. A helyi ember még nem a végleges, akit ma kaptunk az spibummozni tudott, viszont aki holnap jön állítólag jól spizik. 4-5 Bft szél fújt a tenger felöl és 35 fok volt, ideális vitorlázóidő. Összeraktuk a manővereket és közben próbáltam ráérezni a hajó vezetésére, sajnos csak másfél órát tudtunk menni, mert tovább kellett adni a hajót, de azért a lényeges dolgokat át tudtuk venni párszor. Az egyik helyi csapattal történő gyors váltás a vízen történt meg, miket motoros szállított partra. Délután kettőkor volt egy megbeszélés és némi szabálymagyarázat a zsűri részéről. Szerettem volna még vitorlázni mindenképp, de csak másfél óra lehetősége volt mindenkinek, végül is kaptunk egy szakadt verdát, amin semmi sem működött és nem volt valami élvezetes az addigra hatos-hetesre erősödő szélben vele menni, inkább kijöttünk. Az egyik helyi erő kitörte tőben egy új hajó árbocát, így hatalmas szerelés kezdődött. A helyiek egyébként
nagyon segítőkészek, kedvesek velünk és bármit kérünk, megoldják. Holnap kezdődik a regatta, mindenki megy mindenkivel és a fele jut tovább.




Csütörtök:



Reggel igen hűvös volt, az eddigi leghidegebbre ébredtünk, 25 fok volt, a kormányosi megbeszélésen hamar kiderült, hogy ha esetleg ki is megyünk, akkor is csak fokkal és reffelt grosszal, spi nélkül lesz a verseny. Majd kiestem a fotelból, mert 17-21 csomós volt a szél és végül a halasztás mellett döntöttek, mert hogy a szél túl erős a match race-hez. Várva várt negyedik emberünk sem érkezett meg reggelre, de a qatari csapat nagyon készséges volt és felajánlott egy embert, mert ők 5-en vannak.





A következő megbeszélés 13:00-kor ebéd után volt, 8-an szavaztunk, hogy kimenjünk-e? A szél addigra sem lett több 20-21 csomónál, ennek ellenére 7-1 lett a nem javára, csak mi akartunk menni, na de hát a többség döntött. A tegnap eltörött árbocot meghegesztették… nem láttam még ilyet, de ezek megcsinálták! Persze azért ferde lett bal oldalra, amit a holland kormányos neheztelt is, mivel ő ment volna vele először és ellenünk.









A már





A nyolc selejtezőből szerencsére egyszer sem kell mennünk azzal a verdával. A holland addig nyavalygott míg elkezdtük közösen kiegyengetni. Na ekkor kezdődött a Benny Hill Show. A sorban mellette és kettővel mellette lévő hajóhoz elkezdték csörlőzni az árbocra kötött köteleket, mi meg néhány nagyobb darab arabbal álltunk a hajó oldalán, hogy ne csak dőljön. Recsegett ropogott, végül fél óra nyektetés után a „szakbizottság” megállapította, hogy sokkal jobb lett, bár szerintem pont olyan sz*r maradt.





Este a városban lesz program: Egy toronyház tetején lesz egy pálmafás, medencés fogadás, ahol gyanítom, hogy a király is ott lesz. Holnap, mivel ma leszavaztak, 8:30-kor lesz az első rajt. Nagyon remélem, hogy megmarad a szél, ahogy az jósolva van, és az Arabusunk is megérkezik negyediknek, mert holnap már mindenképpen megyünk.



Péntek:


Ma reggel fél kilenckor végre elkezdődött a regatta. A szél ugyan olyan mint tegnap, 20 csomó körüli, akkor soknak találták és még a spi nélküli reffelős fokkos verziót is leszavazták, ma viszont fok és teljes grósz mellet a spinakker is engedélyezett lett. Nagy örömmel fogadtuk negyedik emberünket, aki végül tíz perccel a rajt előtt meg is érkezett. A srác Francia, aki tanul illetve itt él szüleivel, nem helyi, hanem arab. Első csatánk a hollandokkal volt, mi voltunk a kék hajó, így a baloldalról kellet a hátrányosabb pozícióból belépnünk a rajtvonal alá. Próbált kiszorítani de végül sikerült átkeverednünk a rendezőhajó felőli oldalára és felállni a vonalra. A holland a startnál nem tudott kimenni, nekiment a lee bójának, nekünk közvetlenül felette sikerült jobban rajtolnunk és előnyre szert tenni. Az első bolyvételnél rá kellett döbbenem mikor a spibumm kirakásánál és a spi felhúzásánál is gondjaink voltak, hogy nem ez lesz az erősségünk. A másik csapat is bénázott, de közel nem annyit, mint mi. Megelőztek és nem tudtuk már megfogni őket. A második menetünk a Kuwait ellen volt, a spi rossz oldalon volt át kellett kötni. A rajtvonalra is épp, hogy felértünk, így a sárga színünk ellenére sem tudtam kiharcolni előnyösebb pozíciót, de az igazság az, hogy alábecsültem a kuwaiti csapatot, mert nagyon összeszedettek voltak és a szokásosnak mondható spi fel és lehúzásnál elkövetett hibáink miatt gond nélkül megvertek 3. meccsünk az elsőszámú bahraini csapat ellen volt és kékek voltunk. Az elmúlt három évben amúgy ők nyertek. Minden eddiginél profibban szívattak a rajt előtt, de végül sikerült ellépni tőlük annyira, hogy kihauzoltam és eléjük kerültem balcsapáson a lee bójától balra. El sem értük a rajtlövést annyira elvitt, végül így is mi rajtoltunk elsőnek, amit meg is tartottunk a kreuz bójáig, ott viszont következett a szokásos katasztrófa és a leszedésnél folytatódott, lemaradtunk és kikaptunk. A negyedik futamunk és egyben mai utolsó a Pakisztán ellen volt kék színben. Meglepően agresszívak voltak rajt előtt. Végülis sikerült kitolatni, elmenni mögöttük és luvban elrajtolnunk, sokkal előnyösebb pozícióban. Elsőnek értünk fel egy büntető után is, amit már a belépésnél kaptunk és a kreuz egyharmadánál csináltam meg. Végre jól felment a spi is, így tartottuk előnyünket és a lee bóját is előttük vettük. A második kreuzbójavétel előtt vétettem egy végzetes hibát, nem fordultam be elé-alá, hanem fölé raktam és megcsúsztak. A spi sem ment fel tökéletesen, így épphogy, de megint kikaptunk, elbaltáztam eddigi legjobb lehetőségünk. Hát ez volt a mai nap „sikertörténete”. Közben lement a nap is, holnap pedig újult erővel igyekszünk szépíteni.


A verseny utolsó napján az eddigi csuszásnak köszönhetően ismét 8:30-kor volt rajt. Az angol csapat ellen kezdtünk sárga hajóként. A luv rajt volt kedvezőbb így a bejövetel után nem támadtam a másik hajót hanem elindultam a rendezőhajó felé. Az angolok azonnal utánunk eredtek és kb. 100m-re eltávolodtunk a RC- hajótól. Egy gyors élesedéssel és fordulóval sikerült eléjük keveredni és pont a rajtlövés pillanatában átmennünk a rajtvonalon közvetlenül a rendezőség mellett és az angolok csak utánunk érkeztek vonalban. Amint tehették kifordultak és mi egyből rájuk, majd 10-20 másodperc múlva szó nélkül visszafordultak, mi pedig épphogy csak meg tudtunk fordulni és végülis nem ütköztünk. Azonnal jeleztem a zsűrinek a megfelelő zászlóval, hogy büntetést kérek, de elutasították, pedig az angol kormányos kézfeltartással bocsánatot is kért… Aztán elmentek még a kreuz bójáig és nekünk még a spi sem ment fel, a sajnos szokásosnak mondható módon, így lemaradtunk és ők nyertek. Örültem, hogy legalább az elején megszorongattuk a versenyt nyerő többszörös Európa bajnok csapatot. Második ellenfelünk Qatar volt, ahol már nagyon izgultam és izzadtam, de végül sikerült gond nélkül megverni őket és nyerni egy meccset. Jól mentek végre a manőverein is. Utolsó ellenfelünk Bahrain második számú csapata volt, nem sikerült jól kijönnöm a rajtból és a végre szépen sikerült spinnakeres manővereink ellenére sem sikerült nyernünk. Számunkra véget ért a verseny ezzel, mert csak a legjobb négy jutott tovább. A döntőben Anglia megverte Bahrain első számú csapatát és a bronzmeccset Pakisztán nyerte, nekünk meg sikerült legalább Qatart legyőzni. ”