VELUX 5 OCEANS: Graham Dalton tegnapelőtt a bálnákkal ismerkedett: „16 csomóval haladtam, amikor 70 yardra megpillantottam egy bálnapárt. Ezzel a sebességgel ejtettem le. Időm nem volt kikapcsolni az autopilotot, így betámasztottam az ütközésre várva és iszonyat nagyot ütöttem a hajó aljára, hogy elriasszam őket.” Szerencsére az ütközés elkerülte Daltont. De tudja, hogy ez bármikor újra előfordulhat. „Számos ember ütött már el bálnát, aki hajóját is ott hagyta. A Déli-óceánon pedig rengeteg a bálna az év ezen időszakában.”
A versenyzőket azonban nemcsak bálnával, hanem a jéghegyekkel történő ütközés is veszélyezteti Új-zéland és a Horn-fok között. „Ugyan van radarunk, amely segít, de igazán magunknak kell észrevennünk. Ha ilyen sebességgel haladunk át jégen, az olyan, mintha orosz rulettet játszanánk.”
1969-ben Sir Robin Knox Johnston időjárási információk nélkül vitorlázott, és ez most sincsen nagyon másképpen, de látszólag ez eddig nem nagyon zavarja. Miután újra nekifutott a második szakasz rajtjának a Veluxon, Sir Robin már nagyjából egyvonalban halad Unai Basurkoval. Taktikáját ez a tény megerősíti és tovább folytatja küzdelmét délen haladva a mélyebb és sötét vizeken. Annak ellenére, hogy új kommunikációs rendszert építettek hajójába Fremantle-ben, műholdas telefonja nem fogad hívásokat. A szakértők már vizsgálják és legalább emailben próbálnak vele kommunikálni.
Stamm: „Van néhány kisebb problémám, de semmi meghatározó. Most Tasmania és Új-Zéland között vagyok. Jelenleg az időjárás kellemes, de egy alacsony nyomású rendszer fele közelítek ma éjjel, ami némi szelet is hoz. Akár 40-50 csomóig is felmehet. Ami jobban aggaszt az a jég. A probléma, hogy a hajón belül egyáltalán nem látom, mi van előttem, így vagy megbízok a radarban, vagy maradok a decken.”