Azzal a céllal mentem ki az osztrákok eleddig egyeduralkodó hajókiállítására, hogy megnézzem, felvette-e a kesztyűt az új bécsi hajókiállítással szemben.
Nos, azt kell mondanom, hogy elsőre, még a múlt hónapban úgy tűnt, hogy igen. Hisz egy csomó ingyenjegyet küldött a kiállítás szervezője nyílván a kihívásra reagálva. Hamarosan kiderült, hogy kb ennyi a fejlesztés.
Maga a kiállítás összement, ha nem is területileg, hanem inkább szinvonalban. Sok, nagyon sok lett
a motoros, amit eddig nem tapasztaltam osztrák hajókiállításon. Azt gondolom, hogy a szakma döntött. Inkább a város közepén lévő színvonalas csarnokokban hajókiállítás, mint a Duna partján lévő lassan lepukkanó környezet. Persze az is lehet, hogy a megtorpanó európai hajóipar recessziója érződik ilyen nagyon.
Bár ezt kevésbé hiszem.
Ami a kiállítás gyakorlati részét illeti, ott a Bladerider, -mely ma a legismertebb szárnyas moly design- plafonra húzva, medencés modellvitorlázás és a tutajépítő cég ami megragadott. Magyar kiállítóval sem lehetett találkozni, talán csak egy hazai kiállítót láttunk.
Számomra a legfontosabb egy rövid beszélgetés volt Fundák Györggyel ahol kezdett megvilágosodni, hogy mitől is van a helyén az osztrák vitorlázás és mitől nincs magyar. De erről majd máskor…..
Az tény, hogy ma még nem lehet tudni, hogy ez az évtizedekig egygeduralkodó kiálltás végkép elsorvad, vagy magára talál a bécsi konkurenciával szemben. Most az elöbbi tűnik valószinűnek.
