Lezárult a Rolex Miami OCR, az ISAF vitorlás világkupa második versenye.

Az Olimpiai és Paralimpiai osztályokat felvonultató regattán az összes osztályban meg tudták rendezni a tervezett futamokat a jó időnek köszönhetően. A versenyen végig gyenge-közepes szél fújt. Csak az utolsó nap volt kicsit keményebb, kb. 18-20 csomó. Az utolsó napra a paralimpiai és a női párosverseny eredmények már kihírdettettek, így csak a maradék 9 hajóosztály medal race-eire került sor.


Starban

Rick Merriman és Phil Trinter diadalmaskodott. Az osztályban Olimpiát megjárt Trinter a medal race után nyilatkozta: „Nem feltétlenül számítottunk arra, hogy megnyerjük ma az aranyat, de ugyanannyi esélyünk volt, mint bárkinek. A rajtnál középen beszorultunk, majd a két körös kolbász pályán az első körben végig a 9. helyen álltunk. Később a leebója után mindenki balra nyitott, mi pedig jobbra. A szél jobbra pörgésének köszönhetően a kreuzbóját már másodiknak vettük. Tudtuk, hogy negyedik helynél nem mehetünk rosszabbat, így konzervatív taktikát folytatva a 3. helyen futottunk be, ami elég volt a győzelemhez.” Ezzel a győzelemmel a páros a 2009-es nemzeti válogatottba került be, amire csak ez a verseny volt a válogató. Második helyen George Szabo és Rick Peters, míg harmadik helyen Flavio Marazzi és Petter Morland Pedersen végzett, akiknek ha nem marad bent a korai rajtjuk, talán jobban beleszólhattak volna az érmek sorsába.


49erben

az osztrák Nico Delle Karth és Nikolaus Resch diadalmaskodott a 22 hajót számláló mezőnyben. A medal race után: „Elég pörgölődős és nem a legjobb futam volt számunkra, de éppen elég volt. Sokat kell még fejlődnünk a hajókezelésben és a csapatmunkában. De ahhoz képest, hogy 4 hónapja ültünk utoljára együtt hajóban, jó versenyt tudnunk magunk mögött. Meg vagyok elégedve.” Második John Pink és Rick Peacock, míg harmadik a Federico és Arturo Alonso testvérpár lett.


Női RS:X

-ben több mint egy tucat nemzet képviseltette magát, és Marina Alabau volt, aki elvitte az aranyat. „Kicsit küzdelmesebb volt az erős szélben. Nem az én szelem, de mondtam a futam előtt, hogy meg tudom csinálni!” Mint itt sokan mások, Alabau is képviselte országát az Olimpián; akinek ez a verseny egy jó rúgás volt az új 4 éves ciklushoz. Második Zofia Klepacka, harmadik Blanca Manchon lett. Didó a középmezőnyben, a 14. helyen végzett a 23 deszkást felvonultató mezőnyben.




Férfi RS:X

-ben 34 egység versenyzett, és az első 10-ben 10, különböző nemzetiségű versenyző küzdött az érmekért. Dorian van Rijsselberge egész héten vezetve besöpörte az aranyat. „Jó szél volt, jó hullámokkal. Figyelnem kellett azért Ivan Pastorra, aki végül második lett. De mivel sok időt töltöttem edzéssel a verseny előtt, nem okozott gondot. Jó tudni, hogy jó irányba haladok.”




Finnben

a 30 hajót számláló mezőnyben két nagy csata is dúlt. Egyik az aranyért, míg a másik a bronzért. Előbbit a brit Ed Wright nyerte. „A rajt után egy pörgésnek köszönhetően Chris elém került, és a kreuzbóját is előttem vette. De hátszélben lehagytam… Jól versenyzett. Végig vezetett, de a végén megvertem, aminek nagyon örülök. Bár neki elég kellemetlen lehet. Az első ötből bárki beleszólhatott a végkimenetelbe. Én egész télen itt edzettem. Örülök, hogy meglett az eredménye, és egy ilyen jó versenyt tudok a hátam mögött.”

Második Chris Cook lett, míg harmadik az olimpiai ezüst érmes Zach Railey, aki szoros csatában verte meg Rafael Trujillo-t a bronzért.


470 nőiben

csak 9 egység indult. Henriette Koch és Lene Sommer vitték haza az aranyat a második Erin Maxwell és Isabelle Kinsolving elől, akik a jelenlegi világbajnokok; és így megvan nekik a hely a nemzeti válogatottban is. Harmadik a Molly Carapiet és Molly O’Brien Vandemoer egység lett.


470 férfiben

18 hajó állt rajthoz, ahol Onan Barreiros és Aaron Sarmiento végig vezetve, a medal raceben 5. helyet szerezve nyerték a regattát, míg Stuart McNay és Graham Biehl lett a második.

A 63 hajót számláló L

aserben

Nick Thompsonnak kellett Pavlos Kontides-t maga mögött tartania, hogy megnyerhesse az aranyat. “Először jobbra szorítottam ki, aztán balra az első illetve második kreuzban. Nagyon jó élmény volt. Elég pörgölődős, de nem igazán mentem a pörgésekkel, csak magam mögé figyeltem.”  Akit már nem igazán kellett fognia, az Brad Funk volt, akinek egyetlen esélye, hogy ha megnyeri a futamot, vagy néggyel Nick előtt végez. De be kellett érnie a 3. hellyel, és ezzel ő is bekerült az amerikai válogatottba.


Laser Radiálban

a két amerikai között dúlt végig a küzdelem. Végül az olimpiai aranyérmes Anna Tunnicliffe nyerte a versenyt Paige Railey előtt. “Paige jól rajtolt a 15-18 csomós szélben. A tervem az volt, hogy az 1-3ban végezzek, és legrosszabb esetben két hajóval mögötte. Felejthető rajttal negyedik voltam a kreuzbójánál. Õ volt előttem és a dánok az első és második helyen. A kapunál másik bóját vettem, mint ő, így elé kerültem. Ezután csak fognom kellett. Mivel ez a verseny az idén debütáló világkupa sorozatnak a tagja, nagyobb nyomás nehezedett rám, de jó rajtja volt a 4 éves ciklusnak.”

A

női párosversenyben

első lett Lotte Meldegaard Pedersen, Tina Schmidt és Trine Palludan trió, akik szoros döntőben verték meg az olasz Giulia Conti, Alessandra Marenzi és Alessandra Angelini csapatot. 3. a Lucy MacGregor, Annie Lush és Ally Martin lett.