A Sonline.hu cikke a megemelt boglári kikötői díjakról és a mederhasználatról:
„
Felemás körülményekkel kezdődött a vitorlás szezon a Balatonnál, ahol a hajókat vízre emelő daruk nagyüzeme várható a következő hétvégén is. Míg a tavon jelen lévő legnagyobb cég, a tíz nagy és több kicsi vitorlás kikötőt működtető
Balatoni Hajózási Zrt.
a vitorlás helyek nyolcvan százalékos kihasználtságával dicsekedhet, az is tény: 4-5 ezer vitorlásnál nincs több a magyar tengeren, mely a többszörösét is elbírná külföldi összehasonlítások alapján.
Pozitívum viszont még, hogy a nagy hajózási cég forgalma csekély mértékben ugyan, de nőtt az elmúlt években a vitorlás kikötőkben, azonban a költséges sport régi helyi szerelmesei kiszorulnak a vízről.
– Több ember van a közvetlen környezetemben, akiknek az idén bele kellett törődniük: nem bírják tovább finanszírozni a vitorlázás költségeit – így
Ravasz Tibor
, a
Balatonboglári Vitorlás és Vízimentő Egyesület
elnöke. Elmondása szerint azok szorulnak ki a tóról, akik évtizedek óta a sport szerelmesei, többen közülük saját építésű hajókkal szelték a habokat. Egy öregebb, klasszikus balatoni vitorlás tulajdonosa ugyanis kétévente kifizeti hajója árát a kikötői díjakra, ha azt vesszük: az elnök például az idei szezonban 400 ezer forintért parkolja hétméteres kis hajóját a boglári kikötőben.
A balatonboglári kikötő helyzete persze némiképp speciális, hiszen a létesítményre több mint 300 millió forintot költött a hajózási cég, s így nagyságrendekkel változott a szolgáltatás színvonala.
–Tulajdonképpen arról van szó, mintha egy félkomfortos, régi lakás árát hasonlítanánk egy rózsadombi villáéhoz – fogalmazott a fejlesztés előtti és utáni boglári állapotokat összehasonlítva
Horváth Gyula
, a
Balatoni Hajózási Zrt.
vezérigazgatója. Elmondása alapján könnyen lehet: a színvonalkülönbségnek köszönhetően hirtelen megemelkedett díjak miatt nem minden korábbi hajótulajdonos tudja kigazdálkodni a költségeket. A cégvezető felhívta a figyelmet arra is: nem arról van szó, hogy Balatonbogláron többet kellene fizetni, mint máshol, hanem a kikötő díjait arra a szintre emelték, amit Földváron vagy Siófokon évek óta fizettek a helyekért.
A
Balatoni Hajózási Zrt.
ugyanis az idén sem emelte a kikötői díjakat, ez azonban nem feltétlenül marad így jövőre, ha aláírják a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
vel a mederhasználati díjakról szóló szerződést. Az állam, mint a meder tulajdonosa ugyanis néhány éve a korábban fizetendő jelképes díjakhoz képest százszoros emelést hajtott volna végre. Mederhasználat címén így négyzetméterenként 2600-2700 forintot kérnének mindenkitől, így a balatoni hajózási társaságtól is, melynek azonban ez a teher kis túlzással a végnapjait is jelenthetné. A
Balatoni Hajózási Zrt.
ezért nem írta alá az újonnan kínált mederhasználati szerződéseket ott, ahol lejártak a régi üzemi idők vagy épp a bővítések miatt újat kellett volna kötni, például Bogláron vagy Alsóőrsön. Tény ugyanakkor, hogy az állami szándék nem csak a medret uraló cégnek tesz keresztbe, hanem például Balatonfenyvesen is emiatt áll egy magánkikötő építés.
– Azt kértük, hogy ötven százalékkal csökkentsék a tervezett díjakat – így
Horváth Gyula
. – Jeleztük viszont, hogy azzal sem értünk egyet: meghatározták volna a bérleti időszakot, hiszen ez egy beruházó számára elfogadhatatlan – fűzte hozzá a vezérigazgató, aki szerint az államnak azt kellene belátnia: az alá nem írt szerződések miatt most semmiféle bevétele nincs, de a patthelyzet az emiatt álló balatoni fejlesztésekkel, s a beruházások továbbgyűrűző hatásai révén is fékezi a gazdaságot.
” – írja a Sonline.hu