Rövid összefoglaló egy Dean Barkerrel készített interjúból, amiben kiderül, hogy Dean olcsójánosnak tartja az amcsikat (ORACLE)
azért, mert már négy darab AC45-öst vásároltak egymaguk, míg a legtöbb csapatnak csak egy van, miközben arról papolnak, hogy redukálják a költségeket. Elmondása szerint jóval drágább lesz ez a Kupa. Most viszont ezek a szabályok, ezek szerint kell játszania annak, aki nyerni akar és márpedig ők nyerni szeretnének.
Csapata már nagyban tervezi az AC72est. És méltán lehetnek elégedettek az eddig elért fejlődéssel a multik világában, ugyanis tavaly – pont egy éve – még csuma utolsó volt a kiwi brigád, most meg vezeti az AC-re hangoló sorozatot(ACWS). Úgy látszik nem nagyon zavarta meg a csapatot, hogy egy hajótesttel több került alájuk.
Azért az érdekes, hogy ennyire Barker köré épüljön a csapat, az interjúban sem fedi fel, hogy ki a tartalék kormányos. Persze lehet, hogy tényleg nincsen, de egy ekkora befektetés esetén túl nagy kockázat lenne, ha nem gondoskodnának ütőképes cseréről. A csapat jelenleg elég szűk létszámú, de muszáj lesz bővülniük, hiszen a 72esre több grinder (vidéken: csörlős) kaliberű fazon kell. És itt derül ki, hogy nem is lesz két darab 72 lábas hajójuk, mivel az túl drága és két csapat fenntartása meg pláne drága lenne, így a dizájnra nagyon ügyelniük kellett, merthát ha kész a hajó, nincs nagyon mit változtatni rajta. A tervezéssel amúgy lassan végeznek és olyanok dolgoztak rajta, mint Pete Melvin, Scott Graham, Luc Du Bois.
Barker ijesztőnek tartja a 72es méretét; szerinte a 45-ös kiegyensúlyozottabb, amíg a 72essel valószínűleg küzdeni kell majd az erősebb szelekben. „A hajók erős szélben megvadulnak. Nehéz lesz megvitorlázni a San Franciscóban tapasztalható körülmények között és bizonyára szükség lesz némi fineszre, gyors reakcióra hogy körbeérjünk a pályán.”
Szerinte annyira szűz még a kéttestűek világa, hogy minden ötletet fontolóra kell venni és jelenleg egyetlen felmerült kérdés sem számít baromságnak ezzel kapcsolatban.
A one-design kontra egyedi építésű hajó kérdésben AC szemszögből a tradíciók mellett teszi le a voksát, többre tartja a különböző területek menedzselését a végső cél érdekében, azaz a tervezés, vitorláscsapat, kampánymenedzsment kombóját.
A riporter kicsit feszegeti a borulások kérdését is, ami szerinte sok laikust vonz az AC közelébe. Reméli, hogy a 72-esekkel ez nem fog előfordulni, amely kívánságában sajnos nem tudok osztozkodni. Barker meg abban bízik, hogy jónéhány nemvitorlázó is csak leragad a képernyők elé vagy lebandukol a partra és megnézi a versenyt, akármi is történik a vízen.
Új-Zélandnak jól jönne a
’nemzetiség szabály’
bevezetése, amely olyasmit jelent, hogy nagyjából egy nemzetiségű vitorlázók ülnek majd egy országot képviselő hajóban. Ezt az amcsik nyilván nem támogatják túlságosan, hiszen például ők szeretik foglalkoztatni a jó új-zélandi, ausztrál, holland, stb. munkaerőt is, valamiért kevésbé bíznak a hazai emberállományban.
San Franciscóba életvitelszerűen csak májusban költözik az ETNZ csapat, de csak 2013-ban. Addig lesz még hullámvölgy is a teljesítményükben, ahogy azt is biztosra vehetjük, hogy a végsőkig harcban lesznek a Kupáért.
Interjú angolul itt olvasható:
http://sailblast.blogspot.com/2011/10/dean-barker.html
Fotó: © Mia Hacker és Gilles Martin-Raget
Forrás: sailblast.blogspot.com
