A január elsején életbe lépő új viziközlekedési törvényben lévő változásokat több részre bontanám aszerint, hogy kikre vonatkoznak.
A legjelentősebb rész szerintem a gazdasági célú hajózási tevékenységeket végzőket érinti. Erre nem térnék ki részletesen. Akad még változás a vizi rendezvény lebonyolítók számára és van néhány érdekesség is. A változás nem sok, inkább a törvény több, mint 200 oldala volt rémisztő első nézésre. A balatoni vitorlázókra vonatkozó változások a következők:
A kishajó fogalom meghatározásában pontosították, hogy a hajóhosszba sem a kormány sem az orrsudár nem számít bele. A kishajók kötelezően előírt okmányai közé sorolja a jogszabály a hajóbizonyítványt, ami vagy elírás, vagy a jövőben nem hajólevelünk lesz. Régi rendelkezés, hogy a gázüzemű készülékkel felszerelt hajónak a készülék bizonylatait és a felülvizsgálat igazolását is a hajón kell tartania. A műszaki szemlén szerintem már kérni fogják
Érdekesség számba megy (annak aki már képesítéssel rendelkezik), hogy megjelent egy új fogalom, a „kötelékgömb” (vontahenger után szabadon), ami sárga és a kötelékben kell viselni nappal. Aki majd csak ezután fog vizsgázni, annak még számos újdonságot is meg kell tanulnia. A navigációs fényeket műszaki előtt ellenőrizzük, mert itt is van némi változás, leginkább a fényerősség tekintetében.
Reméljük nem találkozunk ilyennel, de ha mégis, jó ha tudjuk, hogy a műveletképtelen hajó a lengetett vörös fény vagy lobogó helyett két egymás felett elhelyezett minden oldalról látható vörös fényt. vagy két egymás felett elhelyezett minden oldalról látható fekete gömböt is viselhet. Ha a halászhajó hajóútban vagy annak közvetlen közelében hálói vagy cölöpjei vannak kihelyezve, ezeket a hálókat vagy cölöpöket meg kell jelölni éjszaka helyük felismeréséhez elegendő számú minden oldalról látható szokásos vagy – állóvízen – villogó fehér fénnyel.
A gyorsan villogó sárga fény eddig vagy a vízimentőket jelentette vagy a gyorsjáratú hajót. A vizimentők a továbbiakban kék villogót fognak használni. A gyorsjáratú hajó (egy ilyenről tudok a Balcsin) továbbra is a két darab sárga villogót használja. Viszont a menetben lévő, víziúton munkát vagy szondázást, illetve mérést végző hajó felmutathat éjszaka és nappal egy minden oldalról látható gyors villogó sárga fényt. A mozgásában korlátozott hajó (például ha kotrást, kábelfektetést végez) az eddig előírt jelzéseken felül viselni köteles éjszaka három fényt, amelyek közül a felső és az alsó vörös, a középső pedig fehér, nappal két fekete gömböt és közöttük egy fekete kettős kúpot. Tehát ha olyan úszó létesítménnyel találkozunk, ami alig látszik ki a különféle jelzései alól, nagyívben kerüljük ki, abból baj nem lehet. Aki ezután vizsgázik, majd megtanulja a fekete gömbök és kettőskúpok rendszerét.
Visszatért a régen is használt A kódlobogó. Az idősebbek tudják, hogy régen a viharjelzések és a tőkesúly kapcsolatát jelezte, viszont most az eredeti (búvár dolgozik alattam) értelmezést kapta. Aknamentesítő, révkalauz és búvárhajóval szerintem nem fogunk találkozni, így nem részletezem a jelzéseiket.
Kishajóként amúgy is szinte mindenkinek elsőbbséget kell adni, de most kiemelten megjelenik ez a halászattal foglalkozó és a műveletképességében korlátozott hajókkal szemben. Változott a megközelíthetőség és a keresztezés: Minden hajónak tilos a halászattal foglalkozó hajó farának közelében elhaladni. Csónakkal, kishajóval, továbbá vízi sporteszközzel a menetben lévő nagyhajó útvonalát 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, a menetben lévő, gyorsjáratú hajó útvonalát 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és ezeket a menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.
Tilos a higany, arzén, ón, szextoklorid hexán anyagokat vagy azok preparátumait tartalmazó antivegetatív festékek használata. Jó lesz elolvasni az algagátló festékek összetételét.
Nem újdonság, de mindig elbizonytalanított bennünket a „hány gyerek mennyi felnőttet ér” kérdés. Hát tessék: A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára alkalmazható. A 10 fő feletti befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.
A következő előírás a nem magyar lajstromban szereplő hajók esetében fontos: A tengeri hajózásra való alkalmasságot tanúsító bizonyítvánnyal rendelkező vízijárművek kivételével, azt a hajót, amelyeknek hajóokmánya nem tartalmazza, hogy milyen zónájú belvizeken közlekedhet, úgy kell tekinteni, hogy 2. zónájú belvizeken történő közlekedésre nem alkalmas.
Alsóörs előtt rendszeresen állnak hajók bóján. Ezt eddig is szabálytalanul tették, mivel a Balaton törvény ezt tiltotta, de most beemelték ebbe a törvénybe is eképpen: Kikötőn kívül veszteglő vízijárművön ügyeleti szolgálatot kell tartani, amelyet a vízijármûvön kell teljesíteni.
A kishajó kötelező felszerelése kiegészül egy db megfelelő evezővel. Vajon milyen hosszú egy 50 lábas hajónak megfelelő evező, ami leér a vízre és hatékonyan hajtani is tudom vele a hajót?
Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (edzés teljes kötelező felszereléssel?)
Vet fel még néhány kérdést az új viziközlekedési törvényünk. Ajánlom a gazdasági hajózási tevékenységet végzők, a charterezők, a versenyrendezők figyelmébe a rájuk vonatkozó részek áttanulmányozását, mert lényeges változás őket érinti. A kedvtelési és sporthajósoknak a fentiekre kell figyelni, azok jó része is csak „érdekesség”.
Süt a nap, fúj a szél, hullámzik a víz… kell ennél több?
Kenyeres Márta
hajózási üzemeltetési vezető
