Idén nem volt kérdés, gyönyörű napsütés és SZÉL!
Az úgy volt, hogy szeptemberben kiderült, december 1. munkanap. Ilyenre nem emlékszem. Már, hogy ez szeptemberben derült ki. De ez most lényegtelen. Ennek ellenére úgy gondoltam, hogy nem kell időpontot változtatni. Azután az időjárás a hét elején még elég hororisztikusnak tünt. Viharos szél, hó, hideg. Kezdett gyanús lenni, hogy ez most nem lesz túl nagy sikerű rendezvény.
Végül maradt a szél és a viszonylag hideg idő. No nem volt vészes, hiszen 2010-ben -4 fokban zajlott a regatta. Most meg úgy 4 fok lehetett.
A délelötti program a Micro Magic osztály első csapatversenye volt a Ponyvaregény Étterem elötti stégen. Természetesen a Lágymányosi Öbölben.
Az új, sokak számára ismeretlen versenyzési forma első megjelenése számomra úgy tünt, hogy sikert aratott. Egy tény, sokkal jobban bejött a modellvitorlázóknak, mint a párosverseny.
22 induló 7 darab 3-as csapatot eredményezett, akik minden csapat minden csapat ellen egy Round Robin-t vívott. Reggel erősebb, de késöbb fokozatosan gyengülő szélben folytak a meccsek. Jó volt látni, hogy nem a hagyományos eredmények születtek, mert a csapatok az első futam sorsolása alapján igen változatosra sikeredtek.
Na és most jött a fekete leves! Vagy inkább csak ettől féltem. A LÖK, vagyis a Lágymányosi Öbölkerülő. Munkanap, ráadásul pocsék idő lett beharangozva, amiből persze semmi nem lett, de talán elriasztott párakat.
Mégis a nevezési lista bíztató, jönnek is szépen lassan az indulni szándékozóak. 19 Micro Magic, 6 RG-65 és 11 ARG-65 vagyis Amatőr RG-65-ös és 6 osztályon kívűli hajó, ami abszolút győzelemre tört.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Az Amatőr RG-65 osztály annyiban különbözik az RG-65 osztálytól, hogy olyan versenyzők hajózhattak csak vele, akik nem vesznek részt más modellvitorlás versenyrendszerben, ami itthon a Micro Magic-et és a Naviga osztályokat jelenti.
A rajt pontosan elment. Összesen 42 hajó indult közöttük az a háromárbocos gép, ami, ha innovációs díjat adnánk, neki szavaznám meg. A hajó Schulek János alkotása és három MM rig képezte az alapot rá. Bőszélben igen komoly tempót tudott diktálni.
Gyorsan zajlott az esemény. A félutat jelző bóját az akkor már vezető Benedek Zoltán irányította 80 cm-es hajója vette elsőnek és a 27:02 azt jelezte előre, hogy veszélyben a régi rekord.
Nem is okozott csalódást. Jó nagy előnnyel futott be, úgy, hogy a visszafele szakaszon olyan tempót diktált, ami elég volt arra, hogy 50 perc alá hozza a rekordot. Igaz egy másodperccel, de ez a régi rekordhoz képest 4 perc 18 másodperc javulás.
A többiek jól lemaradva érkeztek szép lassan. Másodiknak Ifj. Csóka László egy módosított Micro Magic-el, Harmadiknak végső hajrában a háromárbocos Micro Scooner, míg negyediknek Forrai Csaba az első RG-65-el. Az első Micro Magic a 6., míg az első ARG-65 17. helyen futott be.
A díjkiosztó többek jóvoltából jóval gazdagabb volt, mint az eddig megszokottak.
Ezúton is szeretném megköszönni a támogatóknak a színvonalat.
Ezek a Paco Modell, Kelemen Fine Woods, Szeremley Birtok, Schulek János, a Forrai család, Tokodi Zoltán és Mihály Lacinak aki a versenybíró hálátlan szerpét játszotta.
Valamint azoknak is szeretném megköszönni, akik az önkénteskasszába bele tettek némi pénzmagot, hogy a rendezvény ne legyen veszteséges.
Ez volt a pálya összesen 2,2 km vizen
A verseny után megszületett a modellvitorlás versenynaptár a jövő évre. Nekem estére már egy kérdésem maradt csak, hogy jól tudom-e ha egy rendezvény eléri az ötven főt akkor engedélyt kell kérni és mentőt kell biztosítani a verseny ideje alatt? Ha igen, akkor 0 forintből ezt hogyan lehet megoldani?
Remek évzárás volt ez a nap a modellvitorlázók számára. Aki nem volt ott, az bánhatja, de jövőre bepótolhatja.
A győztes Benedek Zoltán beszámolója:
Aki nem jött, nagyon sajnálhatja, mert tökéletes modellhajós idő volt, szikrázó napsütés, valami szél és síma vízfelület.
Munka után nagyon későn értem a helyszínre, idegességemben végül nem mertem kipróbálni az új vitorlámat, és a régi, tavalyi vásznat tettem fel. Közepesen sikerült a startom, bal csapáson próbáltam átverekedni magam a mezőnyön, féltve hajómat az ütközésektől. Nagyjából sikerült (egy 360 fokkal megoldani) a tervem, és 4. helyen voltam a szinpad bója felé féltávnál. Az első két helyen Csóka Laci és Forrai Csaba volt, tőlük 15m-re Rodau Viktor és én.
A szinpad bójánál és utána a strand felé a szélárnyékos part alatt leeső légörvények lökdösték felváltva a négy hajót. Egy darabig élre kerültem, de aztán a strand bója előtt teljesen leálltam és tolattam is egy kicsit, Csóka Laci jobb útvonal választással messze (20m-re) elment már mire megtaláltam a szelet és a bóját kerülve utána eredtem. Hátszélben hozta magát a 80cm-es vízvonal Laci 53cm-jével szemben, bár a kishajó erősen küzdött hogy előzésemet megakadályozza. A bőszelet a másik, addig nagyon elmaradt 80cm-es, 3 árbocos hajó is megérezte, és óriási tempóban zárkozott fel. A féltávot jelentő bóját elsőként vettem jó 50m előnnyel. A fordulóban a hajóm megtáltosodott (vagy volt rajta valami ami lejött? vagy aszimmetrikus volt?) és csodás sebességgel kezdte meg a visszautat.
Egy, nagy ívben tettem meg a következő szakaszt, először távolodva a parttól, majd fokozatosan vissza a strandbójához. Közben előnyöm 100m fölé hízott, már nem is láttam az üldözőket, az odafelé tartó mezőnybe vesztek. A színpad bóját is egyedül vettem, és a hátszeles utolsó szakaszon sem láttam üldözőt. Persze ott még sikerült elnéznem egy erősödést és lefúrtam a hajó orrát egyszer, vesztve 10m-et de szerencsére senki nem volt, aki ezt hasznosíthatta volna. Nagyon jó verseny volt (most várhatok egy évet, hogy kipróbáljam az új vitorlámat).
KÉPEK A KÉT VERSENYRŐL
