Regatták télvíz idején az Adrián II. rész

Mint beszámolóm első részében is írtam több téli regattán is részt vettünk az Adrián, mind magyar mind horvát szervezésű versenyeken.

Aki elolvassa az írást gondolhatná, hogy nyilván bolondok, hogy hóesésben, télvíz idején tengerre szállnak… De a dalmát tengerpart mediterrán klímája, az enyhe tél lehetővé teszi, hogy télen is vitorlázzunk az Adrián, anélkül hogy ehhez speciális ruházatra lenne szükségünk. A már amúgy is alapruházatnak számító viharruhán és aláöltözeten kívül másra nincs szükségünk. Az egyetlen nehézséget a Velebit hegységen való átkelés jelentheti télen, akkor amikor a zord tél és leginkább az erős szél miatt a hegységbe vájt közel 6 km hosszú Sveti Rok nevű alagutat lezárják. Decemberi utazásunk alkalmával is ez történt, így az utazási idő hosszabb volt ugyan a szokásosnál, viszont kárpótolt a táj szépsége a havas Velebit-tel és a csodálatos tájképpel.

A Karneváli Regatta (

XIII. Karnevalska Regata, Biograd

) már több szempontból is nagyobb rendezvénynek számít, mint a decemberben megrendezésre kerülő kisebb klub-regatták. Egyrészt a részt vevő hajók mennyisége alapján, másrészt a képviselt országok száma szerint is. Olyan nagy érdeklődés volt idén a Karneváli Regatta iránt, hogy az eredeti versenykiírást, melyben az szerepelt, hogy maximálisan 45 hajó részvétele lehetséges, módosítani voltak kénytelenek, mivel 47 hajó regisztrált előzetesen. A Zadarski List weboldalán a következő szöveg jelent meg:

„A nemzetközi sporteseményen 47 hajó vett részt, több mint 300 fő részvételével a következő országokból: Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Olaszország, Svájc, Németország,

Magyarország

és Bosznia Hercegovina.”

A nagy érdeklődés miatt kiszorultunk a kisebb hajóosztályból mivel minden hajót bérbe adtak a horvát partnerek, mire online regisztrációnkat elküldtük és már „csak” egy Elan Impression 444-es hajó maradt bérelhető. Sajnos csak a hajó teljes hosszát vették figyelembe a rendezők, amikor osztályba sorolták, a többi paramétere figyelmen kívül maradt. Így történt meg hogy egy egyébként charter-re kiválóan alkalmas roll grószos túrahajóval versenyeztünk karbon vitorlával felszerelt versenyhajókkal szemben egy osztályban.

Február 8-án hajnalban indultunk Budapestről. A letenyei határátkelőnél – a gyér forgalom ellenére – ismételten egy hosszasabb és minden részletre kiterjedő szigorú vámvizsgálaton estünk át. Feltételezem, hogy Horvátország július 1-i EU csatlakozásával a nyári turista szezonra ez a procedúra enyhülni fog, hiszen a tervek szerint a csatlakozást követően a magánszemélyek vámellenőrzése megszűnik és csak az iratellenőrzés marad.

A déli órákban már Biograd-ban voltunk, átvettük a hajót, majd a késő délutáni kora esti bora-s szélben ki is próbáltuk. A hajó szinte vadonatúj volt, hiszen 2012-ben készült és került vízre, de a charter használat és a téli állás miatt voltak hiányosságai.

A regatta szervezője a Biograd Yacht Club volt. A klub vezetőjének még decemberi látogatásunk alkalmával vittünk egy üveg jó magyar bort a villányi borvidékről, ami annyira a kedvére volt, hogy kérte februárban ismét vigyünk neki. Miután megkóstolta az újabb – és más pincészetből származó – borokat is, megjegyezte, hogy többé már nem hajlandó horvát bort inni, csak kizárólag magyar borokat! Tekintettel a horvát nemzeti öntudatra és arra, hogy a horvát borok – különösen a dalmát illetve ettől délebbi területekről származó borok – jó minőségűek, bár drágák, igencsak hízelgő volt számunkra a kijelentése.

Február 9-én a reggeli skipper meeting azzal vette kezdetét, hogy mindenkit informáltak arról, hogy „

bárhogy alakul a nap, bármi történjék 15 órakor ebéddel várnak a Városháza előtti parti sétányon minden résztvevőt

”. A kijelölt up and down pálya a Biográd előtti vízterületen, szombaton bora-s 18 csomós északkeleti szélben zajlott, mely a vasárnapi versenyre északira fordult át. Az első futamot megelőzően még egy próbakört mentünk a hajóval, ahol véglegesen bebizonyosodott, hogy a spinakkert a boom hiányosságai miatt nem fogjuk tudni használni legfeljebb halzolás nélkül, mivel a boom kiakasztó egyik oldalán a rugó annyira elfáradt, hogy sem a kiakasztás sem pedig a rögzítés nem volt megoldható. Az pedig már csak technikai részletkérdésnek számított ezek után, hogy a spi boom albája a „zongorán”, a felbája viszont az árbocban – az árbocon található egyik bikára rögzítve – került kivezetésre, így elég messze estek egymástól. Végül nem került fel a „golyó”… A szombati első futamot a mezőny elején, osztályban 4. helyen (persze mint említettem ez az osztály besorolás nem volt túl szerencsés) zártuk, azonban a 2. futam már nem sikerült ennyire előkelő helyen zárni.

A kikötőbe való visszatérés után szinte azonnal kezdetét vette a farsangi mulatság. A városháza előtti sétányon felállított színpadon zenés programokkal, gulyáságyúban főtt egytálétellel, kötélhúzó versennyel várták a regatta résztvevőit a szervezők. Már itt a parti party-n is volt néhány csapat, akik a farsangi jelmezzel kombinálták a viharruhájukat, de az igazi jelmezes mulatság este a Kornati Étteremben került megrendezésre. A vacsorát követően élő zenekar játszott számunkra is ismert nemzetközi slágereket és éjfélkor kedves hajóstársunk születésnapjára a „Happy Birthday”-t is beiktatták a műsorba.