Hegyi vitorlázás a Mátrában

2014. március 1., Mátraszentistván, Sípark

Nekünk is viccesen hangzik a cím lapos kis országunkban, de mivel az ország legmagasabban fekvő mesterséges taván próbáltuk ki már régen dédelgetett tervünket az RC vitorlázást, gondoltuk indítunk egy műfajt itthon is. A magasan fekvő tavak előnye a mindig tiszta levegő, az esélyesen tisztább idő és napsütés, valamint a mátraszentistváni víztározó elhelyezkedéséből fakadóan a hegygerincen kialakuló majdnem állandó termikek és miattuk átbukó stabil szél.

A Sípark a tavat a téli szezonban átlagosan 110 napig üzemelő sípályák ellátására építette. A környező patakok gyűjtőiből csőrendszeren keresztül pumpálják fel ide a vizet és a lehűlő vízzel táplálják a hóágyú rendszert. A tó kör alakú, átlagosan 60 méter átmérőjű, keringető rendszer üzemel benne ami a fenékre van telepítve. Érdekessége, hogy vízzáró borítása mellett a Mátrára jellemző nagyobb bazalt tömbök kerültek bele ami a köré telepített vadhálós fakerítésnek támaszkodva, vagy a turistáknak kihelyezett padokról nézve igen jól mutatnak. Mivel mi a Wild Joe csapat Micro Magic hajójával érkeztünk ide, azonnal el is neveztük az egyiket Capri szigetének – még formai hasonlóság is volt a magyar tengeri hajó egyik kedvenc versenyhelyszínével, ahol rendszeresen dobogós helyezést érnek el a vitorlázóink.

A környék a Sípark téli szolgáltatásai mellett sok erdei szépséggel, túracélponttal bír. 15 perc autózásra van a Kékestető, pár perc a Galyatető, de a nagyobb gyógyfürdős szállodák mellett a három falu Mátraszentlászló, Mátraszentimre és Mátraszenistván is nagyon kedves vendéglátással, szállásokkal és ízes palóc konyhával csábító helyek. A Síparknak köszönhetően kiváló infrastruktúra, parkolók, rönkház hütte van itt kiépítve és mindez ellenére alig van térerő így emiatt is kiváló a pihenésre, kikapcsolódásra.

Az első RC vitorlázásunkra a meleg idő miatt elhalasztott snowboard versenyünk miatt tudtunk végre időt szánni és nagyszerű kárpótlás volt ez a télisportoknak nem kedvező időjárásban. A kis tavat elsősorban széljárása és mélysége miatt akartuk felfedezni, illetve kíváncsiak voltunk, hogy a vízkeringető rendszer mennyire befolyásolja a hajózhatóságát. Sűrű, sötét reggeli ködben mentünk egészen Gyöngyösig, de mint már számtalanszor a hegyen felfelé haladva egyre tisztult az idő, Mátraházánál pedig már napsütésben autóztunk. A beharangozott déli front óramű pontossággal takarította el a maradék felhőt is az égről, Budapestről másfél órás autózás után már szikrázó napsütésben és gerincen átcsapó friss délkeleti szélben pakoltuk ki a Micro Magicet a kocsiból. Esetlen első próbálkozásaink közben azért láttuk, hogy a kerek tavon hol vannak az erősebb leterjedések, takarások és a hajót megfektető de a jeges vizet alig borzoló pöffök. A meredeken mélyülő tavon egészen közel lehetett jönni a parthoz, a kör alakban elhelyezett vízkeringető enyhén bugyogó áramlásai pedig kalkulálhatóak voltak többszöri áthaladás után.

Kézről kézre járt a távirányító a snowboardos barátaink között, sokaknak nagyon tetszett ez az új játék és érdekes volt a felismerésük, hogy a széllel ilyen sebesen is lehet vinni egy hajót, először kérdezték hol a motorja. A fertőzés megtörtént, páran már saját hajót terveznek. Mi a kiváló élményt a büszke gondolattal koronáztuk, hogy Magyarországon mi vitorláztunk először a legmagasabban fekvő tavon. Ha az RC mezőny is érdekesnek tartja szeretnénk ide szervezni helyismeretünkre alapozva egy mátrai regattát amivel a télisportok kedvelői között is tovább népszerűsíthetjük az RC vitorlázást.