Egy héttel a genfi Bol d’or után, újabb verseny volt beírva a naptárunkban. Németország, Lindau, Rund Um vitorlás verseny a Bodeni tavon.
A versenyre egy hét felkészülés általában elég szokott lenni a Raffica csapat számára, de genfi borulás után a részvétel meglehetősen bátor gondolatnak tűnt még Svájcban. A hajó darabokban, komoly sérülésekkel, meglehetősen siralmas állapotban került partra Genfben, de már a mentés során egyértelmű volt, hogy a csapat megpróbálja a lehetetlennek tűnő küldetést: versenyképessé tenni a hajót és a csapatot egy hét alatt…
A Raffica team ismét a legprofibb oldalát mutatta. Történt, ami történt, azonnal elindult a logisztika. Mit honnan hol kitől… Megfeszített munkával végül profi módon sikerült a hajót összetenni. A szervezés óramű pontossággal működött: megérkeztek Magyarországról az apróbb alkatrészek és a felújított kormánylapát is. Ezalatt Lindauban a helyiektől rengeteg segítséget kaptunk, így magunk tudtuk javítani hajó deckjén a merevítő falakat, az eltörött létrát és a többi apróbb sérülést. A svájci vendégszeretet után a német vendéglátók is kitették a szívüket. Nélkülük nem biztos, hogy a Raffica vízen lett volna a verseny napjára…
A hét eleje kemény munkával telt, de a csütörtökre egyben volt minden. A hajó összerakva, és a csapat minden tagja megérkezett Lindauba. Mivel sok javított elem volt a hajón, jó ötletnek tűnt egy rövid edzésre és tesztre kimenni még aznap. Senki sem szeretett volna meglepetéseket pénteken éjszaka. Az edzés rövid volt ugyan, de a 15 csomós szélnek köszönhetően intenzívre sikeredett. És ami nagyon bíztató volt, hogy Raffica nagyon szépen viselkedett… Minden készen állt a másnapi bevetésre!
Eljött a péntek, a verseny napja. A kikötőben ünnep, hiszen az LSC évfordulóját ünnepli, 125 éves a Lindau Segel Club!
A verseny reggelén beborult az ég, szemerkélő esőre ébredtünk. Bár a meteorológia estére nekünk kedvező időjárást ígért, mégis néhány sztori előkerült a tavalyi szenvedésről… Délelőtt az utolsó simítások után a pár óra csendes pihenő, majd a kormányos, Király Zsolt összegyűjtötte a csapatot egy gyors eligazításra. Az utolsó jelentések szerint 5-6 csomós nyugati szélben rajtolunk, és folyamatosan gyengülő szél mellett nyugodt csillagos éjszakára számíthatunk, ahol a szél közben északi-északkeltire fog átfordulni. Jónak tűntek az előjelek, nem kellett túl nagy kockázatokra felkészülni.
Öltözés és irány a kikötő. Fél órán belül a hajó vízen volt, Popey és Erika vontázott minket a rajvonalra. Szekcionált rajt volt, azaz a trapézos hajók és katamaránok külön indultak a rajtvonal északi oldalán. A számunkra kijelölt rajtvonal elég rövidnek tűnt, ami leálló szélben elég kaotikus állapotokat idézett elő. A miénk a kikötőhöz legközelebbi szekció volt, a parton gyülekező szurkolók legnagyobb örömére.
A 64. Rund Um egy tradicionális tókerülő verseny, ennek megfelelően az egyik pályajel a rajvonalon egy lapátkerekes gőzős volt. Legnagyobb örömünkre Michel Glaus a Bol d’Or szervezőbizottságának az elnöke integetett nekünk a gőzösről…
A rajtnál belekerültünk a sűrűjébe, a rajtjel pillanatában négy katamaránt kellett kikerülni, ami után egy jó félórás szenvedés következett nagyon gyenge szélben. A kisebb hajók a rajtvonal másik részén sikeresen tudtak indulni, mivel az ő területükön már fújt az 5-6 csomós nyugati szél. Oda nekünk születni kellett volna…
Idővel sikerült magunkat kitisztázni a katamaránok között, közben a potenciális ellenfelekre figyelve, köztük a Wild Lady-t próbáltuk nem magunk elé engedni. Sikerült valamivel előrébb kerülnünk, amikor a hátunk mögött kb 500 méterre látható volt, hogy a Wild Lady bajba került. Egy katamarán és egy libera küzdelme miatt kisodródott és megfeneklett. Jó pár perc kellett neki, mire ki tudta szabadítani magát.
Eközben az északi part felé nézve lehetett látni, hogy északi-északkelti irányból kis szél erősödés érkezik, ami egy sávban egy szélcsíkot alakított ki keresztbe a tavon. Ezt kellett megcéloznunk, elérve erőre kaptunk, megindultunk.
A szelesebb területbe érve a kisebbik topgénuával elindultunk az első bója irányába. Egy 200 méteres sávban volt a szélcsík, ebben igyekeztünk maradni, haladni. A szél egyre erősödött, blisztert húztunk. Romanshornt még világosban sikerült elérnünk és tisztán lehetett látni, hogy csak katamaránok vannak körülöttünk. Közben a Wild Lady az északi parton bliszterrel haladt, így a megszerzett mélységünk később meghatározó előnynek bizonyult. Egy gyors vitorlacserét követően a kisebbik topgénuával irányba vettük Konstanznál levő bóját.
Az előrejelzés szerint Konstanz felé teljes szélcsend vár bennünket. E helyett 10-15 csomós, rugdalózó félszeles menetben elértük a maximális sebességünket, a GPS szerint 16,9 csomót!
Konstanzi bójavétel, élesedés. Továbbra is a rugdalózó szélben vettük a kisszigetet, majd a félszigetet kikerülve irány Überlingen.
A csapat fegyelmezetten igazi csapatmunkát végzett. Jó ritmusban, hibátlan manőverekkel vitorlázott, a csapat egységben volt, mindenki a sikerre hajtott. Küzdöttünk a pöffökkel, de tudtuk, most meg kell felelnünk az elvárásoknak! A saját elvárásainknak.
3,5 óra vitorlázáskor értük el a táv felét, Überlingnél 22:59 kor fordultunk.
Bójavétel, fordulás, irány Lindau a teljes sötétségben. Itt viszont már bejött az előjelzés, az észak-északkeleti széllel a part mentén haladtunk egy takkon, élesmenetben, irányban a befutó felé. Itt sem maradtak el a pöffök, kifújt szélnek nyomát sem láttuk…
Végig koncentrálva, teljes összpontosítással 2,5 óra múlva megláttuk a célt. A szélirány nem változott, egy fordulóval befordítottuk a hajót a befutó bóják közé.
Hajnali 01.42-kor befutottunk.
A távot 6.12 perc alatt teljesítettük, ami a Raffica saját rekordja lett!
Előttünk csak katamaránok futottak be, így egytestűben ismét a dobogó legfelső fokára kerültünk. A nagy ellenfél, a Wild Lady a 10. helyen, 22 perc különbséggel befutott utánunk.
A parton hajnalban a daruson kívül Michel Glaus, a Bol d’Or szervező bizottság elnöke várt Bennünket! Úgy tűnik sikerült egy újabb törzsszurkolót szerezni a csapatnak…
Köszönetet szeretnénk mondani – a teljesség igénye nélkül- az LSC szervezőknek, aki ismét profi módon megszervezték a versenyt, támogatóinknak, kiemelten a Leibinger GmbH-nak és azoknak az embereknek, csapattagoknak, akik a Raffica talpra állításában részt vettek!
Köszönjük a szurkolást mindenkinek!
Összetett verseny eredmény:
-
1.
Sonnenkönig katamarán
-
2.
Holy Smoke katamarán
-
3.
Skinfit katamarán
-
4.
…
9. Leibinger Raffica elsőnek befutott egytestű – I. helyezett
10.Wild Lady WR51
Versenyről bővebben:
www.lsc.de
A csapat:
Király Zsolt – kormányos
- Basil König
- Bogár Tamás
- Cser László – Csibe
- Horváth Balázs
- Karácsony János
- Kurucz Róbert
- Mónus Gyula – Medve
- Ormándlaki Áron – Roni
- Papp András
- Puskás Tamás
- Sarina Róbert – Sica
- Sárközi András – Maugli
Motoros: Jankovits András – Popeye
Lalee
Fotó: Németh Erika
