Raffica Centomiglia 2014 összefoglaló

A Centomiglia – Garda tavi tókerülő vitorlás verseny Olaszországban – egy héttel a Gorla után, szeptember 7-én került megrendezésre.

Több szempontból is különleges verseny alakult ki, egyrészt rekord magyar résztvevő számmal elsősorban a Code 8 csapatoknak köszönhetően, másrészt a jelentős szabályváltozásoknak köszönhetően. Jó hír, hogy az első 10 abszolút befutóból 4 magyar hajó: a Raffica és a Code 8 csapatok.

Az idei évben a liberák az „Open” kategóriában indulhattak, amiben egy órával később rajtoltak, valamint pályahosszabbítást is kaptak az előző évekhez képest. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a „Gruppo 1” hajóit együtt értékelték az „Open” kategóriában induló hajókkal, így aztán tényleg képben kellett lenni, hogy kik is a valódi ellenfeleink a tavon.

Ez már a Gorlán is így volt, ennek megfelelően felmerült a kérdés, hogy milyen felállásban, milyen csoportban indulnak a Raffica elsődleges versenytársai, mint a Clandesteam és a Grifo, aki trapéz nélkül fél órával a Clandesteam előtt megnyerte a Gorlát.

A sok variálás után a Raffica csapat úgy döntött, hogy trapézzal és sverttel indul, de azért elgondolkodtunk a Pricipessa által pár éve a Kékszalagon alkalmazott „ülünk a létrán trapéz nélkül” megoldáson. Ezen a tavon Torbole felé ez túl kockázatos lett volna a néha 20 csomó feletti szélben, így ezt elvetettük.

Voltak hajók, mint a Stravaganza ( nem értett egyet a versenyszabályzat módosítással…) vagy a Wild Lady (RundUm-nál nagy károkat szenvedett), akik idén nem indultak. A Clandesteam trapézzal indult, a Grifot pedig a versenyrendezőség végül is arra kényszerítette, hogy a Gorla után szerelje vissza a létrát és szintén trapézos hajóként induljon a Centomiglián.

Ebben a megkavart szabályrendszerben és csoportosításban nem maradt más hátra, mint maximális sebességgel végigzúzni a Centot és megpróbálni a gyengülő szélben mindenkit beérni a cél előtt.

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!

De menjünk egy kicsit vissza a felkészüléshez. A Raffica csapat már egy héttel a verseny előtt megérkezett Bogliaco-ba. Szállás a szokásos kempingben, hajó összeszerelés és edzés vezetett a verseny napjáig, szombatig. Az események folyamatosan a Facebook-on kommentelve.

A verseny reggelén a csapat kényelmesen készülődött, hiszen időmilliomosok lettünk a későbbi rajttal. Mindennek meg van az előnyös oldala… A Raffica 8.45-kor került vízre. Idén is Roberto Benemati taktikussal és „fedélzetmesterrel” vágtunk neki a versenynek.

A rajt backboard-on lee bójánál, majd gyors takváltás a Clandesteam-et követve, Grifo harmadik, katamaránok között kreutz-olunk 100-as fockal és egyes reffen. A rajt után 2-3 perccel a 100-as fock kiszalad a taflaf-ból, gyors vitorla leengedés, majd vissza és zúzunk tovább, irány Campiogne-i betétbója, majd fel Torbole. Nehéz, nagyszeles fordulók, billegés, óvatos manőverek és a hosszabb takkokon jövünk fel a Clan-ra. Pöffös szél, 16-20 csomó közötti, Malchesine alatt „dirty wind” ahogy Roberto hívja. Hol fúj, hol nem, de ide ki kell jönni megmutatni magunkat és a Best Wind feliratot a gross-on!

A Torbole-i bójánál a Clandes az első, a Raffica a második, a Grifo a harmadik. A Sonnenköniget nem látjuk, mert ő „Gruppo 1”-ben egy órával előttünk rajtolt és már blisterrel veret vissza Bogliaco-ba. Bogliaco felé gyengülő szélben 13-15 csomó között genakkerezünk, látjuk, hogy a Clandesteamnek fogy a szél és szépen vár ránk, hogy még Bogliaco előtt top reacher-re váltva utolérjük. A Bogliaco-i kaput a Clandes-hez képest előnyösebb oldalon vesszük, ezzel megelőzzük és indulunk vissza Prato della Frame előtti bójához, hogy abszolváljuk a plusz távot, amit „Open”-ben meg kell futnunk. Ekkor már maxi vitorlázat, code 0 és billegtetés, mert leállt a szél. Clandes detto így tesz, így semmi gond, nyomjuk, ahogy bírjuk.

Prato della Frame után irány Desenzano, brise vadászat, kezd m-elegünk lenni. A Clandes előránt egy akkora code 0-t, amivel megmutatja nekünk miért is kell sok szponzor a versenyvitorlázáshoz, ha az ember nyerni szeretne…, elhúz vele. Megyünk utána, keressünk a szelet. Roberto próbál minket a keleti oldalra navigálni, mert ott ilyenkor 1-2 csomóval több szél lehetséges, de hosszú az út Desenzano-ig.

Ahogy beérünk a tó délnyugati részére, látjuk, hogy a Sonnenkönig már vette a bóját és Bogliaco-i befutó felé tart. Előzetesen több kisebb vitorlás is jön már velünk szembe, de ez érthető a rövidebb pályák miatti különbségek okán, mindenesetre nem szokásos látvány számunkra.

Desenzano-Bogliaco között top reacher-rel vitorlázunk, aminek egy erősödésben leszakad a bepörgetője a hajó orráról, így 160-as genoára kell váltanunk. Ekkor már a Clandes és a Sonnenkönig nem látszik, leszáll a köd és megint gyengül a szél. Nem annyira tudjuk, hogy ebből mi sülhet még ki, mert egy rövid ideig a tó közepén a Clandes megáll a nulla szélben. Tudjuk viszont, hogy egy libera nem szokott sokáig állni egy helyben, kis pumpa és máris ott az 5 csomós tempó.

Hát ezzel ki is alakult számunkra a végeredmény. Harmadik hely abszolútban. A Clandesteam végül is 3 perccel előbb be tudott futni a Sonnenkönig előtt, így 2014-ben is ő lett a Centomiglia győztese. Nem sokkal később érkezett a Grifo és szépen befutottak a magyar Code 8-as csapatok is.

Fáradtan és elcsigázva ünnepeltünk, előkerültek a whisky-s üvegek is valahonnan, úgyhogy az este hátralévő része már gondtalanul, vidámságban telt.

Összetettben végeredmény: