Hamburgban rendezték a hétvégén a 2K Csapatverseny Európabajnokságát.
A Balatonfüredi Laser Európa Kupán kaptam a meghívást a német Manuel Huenschtől (nemzetközi versenybíró és döntőbíró, aki a versenyt szervezte), hogy próbáljam ki a 2 hajós csapatversenyt. Összeszervezik a csapatot, vigyem az egyik hajót. Nyitott voltam a kérdésre, hiszen izgalmasnak hangzott.
De mi az a 2 hajós csapatverseny??? Rém egyszerű, a 2K Team Racing két csapat két hajójának csatájáról szól. A szabályok megegyeznek a csapatverseny szabályaival, de itt csak 4 hajó van a pályán, 2-2 ellen. Amelyik csapat hajója utoljára ér célba, az veszít. A pálya viszonylag egyszerű, 3 perces rajteljárás után egy jobbkezes virsli pályán kell két kört menni, majd a hátszél végén befutni. Rögtön ítélő bírók vannak a vízen, így a befutónál rögtön lehet tudni az eredményt, hacsak nincs valami gubanc… 1 futam a rajteljárással együtt nem több, mint 10-15 perc, így elég pörgős a verseny.
Itthon sajnos csak 1-1 csapatversenyt szoktak rendezni az optimisteseknek, pedig biztos, hogy az idősebb korosztály is szívesen részt venne ilyenben, hiszen –tapasztalatból mondom- nagyon jó szórakozás és nagyon sokat lehet belőle tanulni, amit az ember párosversenyen és rendes flottaversenyen is tud alkalmazni.
A versenyt gyakorlatilag bármilyen bárkával lehet futni, de a legideálisabb a 3 fős hajó, hiszen így épp eléggé eloszlanak a feladatok, hogy ne legyen probléma egy gyors élesedésnél vagy leejtésnél, de senki sem csak súlynak van a hajón, mindenkinek van feladata. Spinnaker használata nem engedélyezett, így még szorosabb a verseny, hiszen nem lehet annyira elhúzni a kreuzbója vétele után és a kevésbé összeszokott csapatoknak is kisebb a hátrányuk a manőverek gyakorlásának hiánya miatt.
A regatta Hamburgban zajlott, ahol hirtelen nem is tudtam, hogy lehet vitorlázni, de amikor megérkeztem, láttam, hogy egy kb. 2000*700 méteres terület áll a rendelkezésre. A Hamburger Segeln Club az Alster folyó partján, gyakorlatilag Hamburg belvárosától 5 percnyi sétára található. A kikötő nem túl nagy, de az igényeket épp kielégíti; kb. 30 dingi (Finn, 420, 470, Optimist, Laser, RS hajók) és kb. 50 nagyhajó áll a klubban (dragonok, J24, J22, különféle Day-sailerek). Immáron második alkalommal rendezték meg a 2K csapatversenyt a rendelkezésre álló J22-es flottával, amilyeneket sok helyen szoktak használni páros vagy csapatversenyzésre is, de a hajónak önálló világbajnoksága is van… A hajók hajaznak az itthon igen népszerű J24-esre, de keskenyebb, kicsit kisebb a vitorlafelületük és csak 3 ember kell a megvitorlázásukhoz.
Csütörtökön érkeztem a klubba, ami edzéssel tellett volna, de sajnos nem volt semmi szél, így az elmaradt a felhős időben. Viszont legalább sikerült körülnézni a városban és megismerkedni a csapattagokkal, majd az egyik döntőbírótól kaptunk néhány tanácsot a csapatmunkát illetően. Csapatunk neve Team Europe, 3 német lánnyal, 1 görög párosversenyzővel és egy új-zélandi sráccal. Ja igen, vegyes csapatok vannak, így a 6 tagú csapatban legalább 2 kell mindkét nemből.
Pénteken nevezés (fejenként 100 €, ami magába foglalt 3 svédasztalos reggelit és 2 svédasztalos vacsorát a klubban), majd a verseny formátum ismertetése után (2 round robin, majd a vár királya) irány a pálya. 8 csapat érkezett az Európa bajnokságra 10 nemzet képviseletében. (Ausztria, Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Németország, Új-Zéland, Görögország, Dánia, Svédország és Magyarország) A 8 csapatból 3 volt mindig a hajókban, a többiek vártak a parton és a soron következőt mindig motorossal szállították a hajókhoz. Ez remekül meg volt szervezve, hiszen a klub étterméből ráláttunk a pályára és a hűvös időben nem kellett a hajón sokat fázni, míg ránk került a sor. Az első két meccsünket nem nagy meglepetésre elvesztettük, de a következő kettőt megnyertük, ráadásul azok ellen, akik a verseny favoritjai voltak. Sajnos az utolsó kettőt megint elvesztettük, kicsin múlott. Hiányzik még a rutin.
Este megnyitó, (dress code: smart casual), majd svédasztalos vacsora, ahol volt minden bőséggel, mi szem-szájnak ingere a caprese salátától a sült lazacon át a tiramisuig… Az első napon nem ment végig a round robin, így szombatra maradt még néhány meccs, így a 6. helyen álltunk.
Szombaton a menetrend ugyanez, reggeli, kormányosi, majd irány a pálya. Átbeszéltük az előző nap tapasztaltakat és magabiztos győzelmet arattunk a lista szerinti leggyengébb osztrák csapat ellen. Sajnos ez aznap már csak egyszer ismétlődött meg, mert már csak 4 meccsünk volt a 4 legerősebb csapat ellen, a gyengébbekre nem került sor már. Így is büszkék lehettünk magunkra, hiszen megőriztük a 6. helyünket és az összes meccsen végig játékban voltunk a győzelemért és csak a csapat rutin hiányzott. A verseny sokszor az utolsó pillanatban dől el. Igen ritka, hogy az utolsó hátszélben nincs helycsere.
Este ismét a már ismert minőségű vacsora, (tényleg hibátlan volt) ahol mindenki a csapatától külön asztalhoz kellett üljön, így több emberrel volt kénytelen megismerkedni, ami remekül sikerült. Vacsora után beizzították a zenegépet és buli volt az éjszaka közepéig.
Vasárnap reggeli, kormányosi, majd irány a víz. A 7. helyért küzdöttünk az első meccsben, amit hatalmas küzdelemben sikerült megnyerni. A következő meccsen a 6. helyért mentünk, de sajnos vesztettünk, így nem tudtunk már előrébb lépni. Nem éreztük teljesen igazságosnak, hogy kiestünk, mert pont az a csapat vert meg, akit a verseny alatt már háromszor megvertünk, de ez volt a formátum lényege, hogy mindenki kapjon még egy utolsó esélyt. Maradt így a 7. hely. Később ez a csapat végzett egyébként a 2. helyen. Ahhoz képest, hogy először mentünk csapatversenyen, először együtt, én először ezen a helyszínen és először ilyen hajóval, nem vagyok elégedetlen a teljesítményünkkel, de itt most nem is feltétlenül a verseny megnyerése volt az elsődleges cél, hanem e versenyforma megismerése. A verseny remek hangulatban zajlott és nem volt pillanat, amit ne élveztünk volna és gyakorlatilag mindenki elégedett volt az időjárással, a rendezéssel, a hajókkal és a formátummal is.
A díjkiosztón mindenki kapott valamit, tombola is volt, így az élményen kívül még valami kézzel foghatót is haza tudtunk vinni. Igazán kitettek magukért a rendezők, ahol jópár önkéntes is dolgozott mind a vízen, mind a versenyirodán.
Ami első körben pozitívumként emelhető ki:
- Nem kell saját hajó, a rendezők biztosítják a hajókat.
- Nem kell sokat utazni egyik irányba, így nem jön ki annyira a hajóvezetési rutin és a hajók közötti esetleges apróbb különbségek, 1 percnél ritkán mennek többet a hajók egy irányba,így rendkívül intenzív a bójakerülések és a sok manőver miatt.
- Nem kell nagy pálya hozzá, így szélsőséges viszonyok között is könnyű megrendezni a versenyt, hiszen csupán egy kb. 250 méteres pályatengelyre van szükség.
- Könnyű ismerkedési és barátkozási lehetőség, hiszen nem csak a vízen, hanem a parton is találkoznak a versenyzők egymással és nem utolsó sorban a hölgyeket is vissza lehet csábítani a versenyzésbe.
- versenyszabályokat is nagyon gyorsan lehet megtanulni, miközben alkalmazza őket az ember.
- VERY GOOD FUN!
Remélem hamarosan sikerül meghonosítani ezt a versenyzési formát és jó versenyeket lehet majd futni egy évben akár többször is itthon, akár a Velencei-tavon, akár a Balatonon, de nem tartom kizártnak, hogy akár a Fertőn, vagy valamelyik keleti tavunkon legyen egy ilyen verseny, hiszen tényleg csak 4 (jobb esetben 6, hogy gördülékenyebben menjenek a dolgok) viszonylag egyforma hajó kell hozzá.
Prezentáció a 2k csapatversenyről
Fotó: Swantje Huensch
