A Magyar Vitorlás Szövetség honlapján megjelent „Vadnai Benjamin nyerte az olimpiai válogatót” című cikk megüt egy olyan szintet, amit nem hagyhatok szó nélkül.

Ruják István a cikkben arról ír, hogy milyen jó, hogy ekkora egyetértés volt a válogatózás körül és mindenki elfogadta. Az én szemszögömből ez koránt sem volt ilyen példás, és aki ismeri a körülményeket, az pontosan tudja, hogy a válogató kiírása kicsit sem zajlott tiszta körülmények között. 2014 év elején elkezdődött egy határozat kialakítása, mely elég rossz irányelveket kezdett venni ezért a júniusi Versenysport Bizottsági ülésre úgy döntöttünk, hogy mi magunk a sportolók is elmegyünk, ott volt Berecz Zsombor, Eszes Tamás, Vadnai Péter, Érdi Gábor és jómagam, egyszóval az összes olimpiai aspiráns vagy képviselője. Elmondtuk a bizottságnak, hogy szerintünk csak az mehessen az Olimpiára, aki saját maga olimpiai kvótát szerezne, tehát szintet futna az országnak az adott kvalifikációs versenyen. Ezzel mindenki egyet értett kivéve Vadnai Péter és így a bizottság szinte egyhangúan szavazta meg ezt. A jegyzőkönyvet Brencsán Ábel versenysport menedzser és a Vitorlás Szövetség elnökségi tagja vezette. A határozatnak így kellett volna az elnökség elé kerülni, de érdekes módon az a rész, hogy ki vehet részt a válogatózásban egy sokkal lazább feltétellé alakult át, aminek bárki eleget tesz, aki elindul a versenyeken, így szinte bárki részt vehet az olimpián, aki közelében sem volt a kvalifikációnak, így ennek köze sincs a cikkben említett szinthez. Az elnökség csak a következő ülésén augusztusban fogadta el a Versenysport Bizottság előterjesztését és csak szeptemberben lett publikus a határozat, amikor éppen a santanderi világbajnokság zajlott. Mikor tudomásunkra jutott, hogy valaki megváltoztatta az ülésen elfogadott döntés szövegezését kérdőre vontuk az érintetteket és mindenki csak ködösített. Próbáltunk tenni ez ellen, de csak olyan válaszokat kaptunk, hogy az elnökség nem akarja megváltoztatni az egyszer már elfogadott határozatát.

2015 év elejétől, mikor kiderült, hogy a Kanadai kvalifikációs Világ Bajnokság után egy héttel van az Európa Bajnokság, ami elvileg már válogató verseny is én jeleztem, hogy ezt változtassuk meg, mert nincs értelme. Vadnai Péter belement és elfogadta, de valamiért nem lett hivatalosan leírva és a nevezési határidő estéjén felhívott, amikor épp Medemblikben voltam versenyen, hogy ők mégis elmennek, és ne változtassuk meg. Majd miután megfutottam a szintet Kanadában akkor volt kegyes elfogadni, hogy az EB ne legyen válogató. Ezek után én és a klubom tettünk kísérleteket, hogy az eredeti irányelvek szerint válogatózzunk, de zárt kapukat döngettünk.

A történtek után kezdődött meg a négy válogató verseny, amire próbáltam úgy odaállni, hogy teljességgel magam mögött hagyom az általam felettébb igazságtalannak vélt történteket, de most visszatekintve nem igazán sikerült. Gratulálok Vadnai Benjaminnak, aki megnyerte a válogatót és így képviselheti hazánkat Rióban.

Ezek alapján úgy gondolom, hogy a szövetség honlapján megjelent Ruják István írása messze nem a valóságot tükrözi és még most 2016-ban is egyéni érdekek és régi barátságok képesek befolyásolni emberek sorsát és négy éves munkájukat.

Rengeteget tanultam nem csak a vitorlázásról és a küzdésről, de a háttér lobbiról is, amiben nyilvánvalóan van még mit fejlődnöm. Megtanultam, hogy nehéz úgy versenyezni, hogy közben egy részlehajló testület dönt fontos kérdésekben és velük nehéz több száz kiló-méterről küzdeni és fölöslegesen sok energiát emészt fel.