10 hét múlva kerül megrendezésre a 35. AC Bermudán és a csapatok még csak most avatják fel hajóikat.

~ TL ; DR ~

Bermuda egy szigetcsoport az Atlanti-óceánban. Jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe: 150 szigetből és mintegy 200 korallzátonyból áll. A Bermuda háromszöghöz annyi köze van, hogy az egyik csúcsát jelöli és a hely a verseny végéig még jónéhány titkot fog magába nyelni. Larry Ellison és Russell Coutts valószínűleg azért választotta az amerikai partoktól mintegy 1000 km-re fekvő szigetcsoportot a verseny helyszínéül, mert stabil a szél és a TV-s közvetítések időpontja elfogadható USA és Európa számára is.




foto: copyright – Cupinfo.com

A 2016-os évben futott ki a Louis Vuitton America’s Cup World Series, minden csapat országában volt egy forduló, kivéve Új-Zéland, aminek hiányában az új-zélandi kormány jópár millió dolláros támogatása is úszott az ETNZ csapatánál. Emiatt alacsonyabb büdzsével indult neki a csapat ennek a ciklusnak, mint korábban. A kiwik ezzel a húzással igen sok tekintetben szívtak, mert az ő hajójuk ott kerül vízre és utána még Bermudára kell vinni, ami iszonyatosan nagy érvágás a tesztekből kiesett idő miatt, miközben a többi csapat Bermudán avatja fel hajóját.


Hajók

Az LVACWS-en használt hajók az OTUSA által kb öt éve tervezett/fejlesztett hajók one-design szerű változata volt. Ne feledjük ez a koncepció még a foil, azaz a víz felett repülés előtti időkből való, tehát a hajótesteket a tervezés során sokkal inkább az úszásra optimalizáltak – ehhez képest többször láthattunk 30+ csomós rohanásokat foilon. 2015 óta ezekkel küzdöttek a csapatok – nem mellesleg mezőnyben!

Mi lesz ehhez képest 2017-ben, az America’s Cup évében?! Egy alapjaiban eltérő koncepció, amely már nem a hagyományos úszást, hanem a repülést veszi alapul, vagyis azzal számolnak, hogy a hajótestek nem nagyon érintik a vizet gyenge szélben sem – leginkább csak a kikötőben. És csak úgy mellesleg – vége a mezőnyversenynek is. Innét a párosversenyé a terep. Az eddigi 5 fő helyett 6 fogja kezelni a hajót. Az új-zélandiak szerint ez így ebben a formában egy másik sztratoszféra. Glen Ashby ezt úgy jellemezte, mintha eddig egy Toyota Corollával versenyeztek volna, és most jön a Forma 1-es autó.

Összefoglalom: Lényegében még senki sem tudja, pontosan mire is számíthatunk ezektől a rakétáktól, még a csapatok is csak sejtik. Mert az 50-52 csomó, amit várnak az új hajóktól, az ugye nem 35 csomó, és az a 15 csomó plusz, az sok, nagyon. Gondoljunk csak bele: esetleg 45-50 csomóról kell majd kerülni egy leebóját, plusz a találkozások. Érdekes adrenalinbomba lesz, még a nézőknek is.




foto: Team Groupama facebook


Büdzsé

Mindig mosolygok, amikor azt hallom egy interjúban, hogy na most már tényleg visszavágják a költségeket. Az ETNZ már jelezte, hogy arányaiban nagyjából ugyanott tartanak, ahol az előző ciklusban. Pedig kevesebb hajót építettek és a stáb létszám se nagyon változott. Ha valaki belenéz az interjúkba és látja mi folyik a tervezőirodákban, milyen high-tech cuccokkal melóznak, mekkora kapacitásokat mozgatnak meg a sikerért és/vagy részvételért, akkor máris látjuk szemeink előtt repkedni a dollármilliókat. Plusz Bermudán sem olcsó az élet, egy zacskó chips 5 dollár!!! 😉 Belsős informátoraim viszont jelentették, hogy a foil nem is olyan drága mulatság, mint írtam az előző részben.

Az AC szellemisége nagyrészt a fejlesztésről szól: csinálj jobbat, gyorsabbat, mint a másik, ezért csak korlátozottan alkalmaznak one design szabályokat. Ez nem egy sima vitorlásverseny, ahol jó esetben csak a vitorlástudás számít. Ahogy maguk a csapatok többsége is tartja, rakhatsz össze bármilyen jó csapatot, a végén jellemzően úgyis a gyorsabb hajó nyer.

Másik oldalról ott az igény, hogy tömegek számára készítsenek vonzó vitorlásversenyt, ahol – remélhetőleg – szoros küzdelmeket láthat a halandó ember. A bevétel nagy részét jelentő TV-s közvetítések miatt az a cél, hogy több versenyző ország legyen, emiatt becsúszik pár olyan szabály, amelyben egységesek az ellenfelek, hogy tényleg ne szálljon el minden költség és legyen némi összehasonlítási alap. Mégis muszáj teret engedni az egyedi fejlesztéseknek, elképzeléseknek, mert erről szól az AC. A fejlesztés most annyira a repülésről szól, hogy a következőket maximálisan kötik a szabályok: a szárny alakja; a hajótest; a szárny alátámasztása; a crossbeamek; cockpit; grind pozíciók.

Viszont a tervezők az aerodinamikai kiegészítők (spoilerek), svert, kormány, a szárny belső szerkezete és irányítási rendszere tekintetében szabadon varázsolhatnak. És akkor a gondolatmenet végére is értem: az AC részvétel a jövőben is olyan vállalkozás lesz, ahol nagyon könnyű lesz pénzt égetni, bárhogy is alakuljanak a szabályok.

A tesztekre a módosított “AC45X” nevű hajókat használták/használják a jövőben is, amire a szakirodalom néha AC45T (mint turbo) vagy AC45S (mint sport) néven hivatkozik és lássuk be, hogy nem túl szépek az utólag ráaggatott cuccokkal.

A Land Rover Bar tette először vízre hajóját kb egy hete, február 14-én pedig két hajót is avattak. Az OTUSA február tegnap este avatott hajót nagy csinnadratta közepette egy hangárban. Tekintettel, hogy csak a test volt ott, valójában semmit sem mutattak, ez csak médiaesemény volt. Ezzel ellentétben február 14-én meglehetősen nagy csendben, szinte észrevétlenül került vízre az ETNZ hajója. És az első nagy meglepetés ezzel meg is született: lábbal hajtott grindok Új-Zélandon!!! Tiszta Tour de France 🙂 Ráadásul oldalanként négy meghajtással, míg a többi csapatnál csak két kézi kávédaráló áll rendelkezésre (mondjuk azt is négyen tekerik). A lábbal hajtott grind nagy előnye, hogy nem viszi fel úgy a pulzust, mint a kar, ráadásul jóval nagyobb erőt képes kifejteni az ember lábbal, mint karral, ja és hosszabb ideig. Ezzel az ETNZ csapatának összességében és elvben nagyobb energia állhat rendelkezésre és csökkentheti az annak előállításához szükséges erőkifejtés mértékét is.

Íme egy videó, hogyan is tekernek a srácok!

Az energiavámpír feladatok közül Glen Ashby a foilok felhúzását, helyes beállítását tette előre a rangsorban. Ha ez nincs meg, akkor könnyen elveszítheti a kontrollt a csapat. Aki imád bringázni, meg vitorlázni, az most egy kalap alatt letudhatja 😀 Amúgy meg nincs új a nap alatt, 1977-ben a 12 méteres osztályban a svéd kihívó próbálkozott már ezzel, igaz ők a deck alatt. Franck Cammas pedig a Groupama 3 fedélzetén szobabiciklizett nap, mint nap. A légellenállás kétségtelenül nagynak tűnhet így elsőre, de a kiszivárgott képek alapján annyira nem vészes és tuti van még ötlet ott, ahonnét ez jött. Az

ETNZ amúgy már le is igazolt egy olimpiai bronzérmes bringást

a csapathoz – korábbi ciklusokban ugye a kajakosok és az evezősök voltak porondon! 🙂 Elsőre meglehetősen butának tűnik kívülről az amúgy hatékony erőátvitel. Másodikra is. Az Emirates Team NZ AC50-esének első napja

Richard Gladwell megfigyelés alapján

elég lenyűgözőre sikeredett a 4-6 csomós szélben, ahol hagyományos hajóknak amúgy nem nagyon tartanak futamokat. Meglehetősen könnyedén emelkedett ki a csónak és tartotta is magát egy kilométeren át. Természetesen a kémek is ott voltak és sasoltak:




foto: copyright ismeretlen


Foilok

Ez az a terület, ahol szárnyalhat a fantázia és a tudomány, ennek megfelelően látható eltérés is mutatkozott a tesztek során. Az ETNZ az, aki a legjobban kilógott a sorból, aki más utat választott a foil formavilágában. Ők a tesztek során a svert függőleges szekcióját szemből nézve alul kifele kanyarodó S formát használtak, míg a többiek az L formát preferálták. Az S forma előnye a függőleges részre épülő 90 fokos horizontális szekció – ami ugye az emelést generálja a vízben (az L formánál ezt 80-85 fokra teszik). Az S forma alapjaiban teszi lehetővé a két foil közötti nagyobb fesztávot (a foil könyöke a vízfelszínen távolabb esik a hajó súlyponti középpontjától), ami nagyobb stabilitást, visszaállító nyomatékot jelent, amit máshol úgy érhetnek el, hogy a foil hajótestből kilépő részét a hajótest külső oldalához közelebb tervezik. A foilszekrények szabály szerint állíthatóak, így a foilok oldalra is dönthetőek lehetnek, egyensúlyozva az emelőerő, a stabilitás, az oldalracsúszás és a sebesség között a különböző széltartományokban. *Ezúton is köszönet Déry Attilának a

Flaar hajóépítő

műhely tervezőjének a pontosításokért! 😉



Hogy melyik működik majd face-to-face és ki lesz a gyorsabb, azt valószínűleg csak májusban tudhatjuk meg, de esélyes, hogy ez a kupa már a tervezőasztalon és a hajóépítő műhelyekben eldőlt – könnyen előfordulhat, hogy jelentős különbségeket látunk majd. Ha valaki szeretne képet kapni arról, hogy mennyire is komplex 2017-ben egy AC hajó, annak ajánlom Shirley Robertson videóját:

https://www.youtube.com


Tesztek

A jelenlegi Protokoll szerint a csapatok AC osztály-yachtokban nem edzhetnek egymással a Louis Vuitton America’s Cup Kvalifikációs versenyeinek kezdetéig, azaz május végéig. Az eredeti szöveg tényleg csak rajongóknak: „Article 35.5.(b) of the 35th America’s Cup protocol states: Competitors shall only sail or test an AC Class Yacht in a coordinated manner with another Competitor at the Host City of the America’s Cup Qualifiers (if any) and/or at the Host City of the Match during periods to be specified by the Commercial Commissioner, in consultation with Regatta Director. Such dates shall be published no later than one (1) year prior to the first scheduled race of the America’s Cup Qualifiers. „ – úgy tudom ilyen dátumot eddig nem hoztak nyilvánosságra.

Ez a szabály borítja azon csapatok korábbi stratégiáját is, akik Bermudán eddig együtt edzettek, különösen a címvédő OTUSA és a SoftBank Team Japan együttműködését, akik már jóideje összeborulva készülnek, tervezési információkat megosztva egymással. Nézői szempontból ez csak jó, hiszen a rajtig fogalmunk sem lesz, hogy ki mit tud, ki milyen gyors, ki mennyire tudja kint tartani a hajóját. Csak nyerhetünk vele.




foto: copyright Land Rover BAR


Pontozás

Azért hogy legyen értelme az eddigi Louis Vuitton America’s Cup World Series-nek is, azt találták ki, hogy a LWACWS győztese két pontot magával vihet a Louis Vuitton America’s Cup Kvalifikációs versenyeire. A győztes pedig a Land Rover BAR. A második az OTUSA lett, ők egy pontot vihetnek. A védő a Kupa 166 éves történetében először versenyezhet a kvalifikációs szakaszban úgy, hogy annak tétje is van! A kvalifikációban két Round Robinnal indítanak. Ha az ORACLE megnyeri ezt, akkor egy pontot vihet AC Matchbe, ahol 7 győzelemig tart majd a párharc. Nem kis dolog!

De ha bármelyik kihívó nyeri az LVAC kvalifikációs versenyeit, akkor ő vihet tovább egy pontot az AC Matchbe, de a csavar, hogy ehhez előbb természetesen meg kell nyernie a Louis Vuitton Kupa döntőt is, hogy eljusson oda. Kissé bonyolultnak tűnhet elsőre, de én is megértettem, szóval azért nem követhetetlen.


Időpontok, menetrend:


LOUIS VUITTON AMERICA’S CUP KVALIFIKÁCIÓ

2017. május 26. – június 3.

Dupla Round Robin

Eredmény: A legkevesebb pontot elérő versenyző kiesik az AC35 további küzdelmeiből

Az Oracle Team USA ezután nem játszik tovább, külön készül a címvédésre


LOUIS VUITTON AMERICA’S CUP RÁJÁTSZÁS ELŐDÖNTŐ

2017. június 6. – június 8.

A kvalifikáció győztese kiválaszthatja ellenfelét

2 x 5 győzelemig tartó párosverseny

Eredmény: A 2 vesztes csapat kiesik az AC35 további küzdelmeiből


LOUIS VUITTON AMERICA’S CUP RÁJÁTSZÁS DÖNTŐ

2017. június 10 – 12.

5 győzelemig tartó küzdelem

Eredmény: A vesztes csapat kiesik – a győztes versenyzik az Oracle Team USA csapatával az America’s Cup Matchben.


AMERICA’S CUP MATCH

Június 17-18 / 24 – 27.

7 győzelemig tartó párosverseny

Eredmény: A győztes hazaviszi az Amerika Kupát. YEAH!


Érdekességek/infók a végére:

  • Aki szeretné élőben nézni a versenyt, igyekezzen a szállásfoglalással, mert Bermuda rohadtul kicsi szigetcsoport, a csapatok saját maguk elszállásolásával is bajlódnak.
  • Lehet nézni TV-n is majd, bár nem hazai csatornán, ahogy az szokott lenni – később erről írok, ha pontosabbat tudok.
  • Létezik egy America’s Cup App is, de inkább le se töltöttem a 2.2-es értékelés miatt, állítólag a stream pont nem megy flottul
  • A youtube idén nem játszik, de ezt is meglátjuk…
  • Ha valaki mégsem bírja ezt az őrült száguldást és csúnyának tartja ezeket a hajókat, annak ajánlom az 1934-es

    AC kihívó Endeavour J-osztályos hajóról készült pazar videót

    . A J osztályból sokan ott lesznek Bermudán is, azt hiszem ezeket is elnézegetnénk élőben.
  • Volt egy szuperjó kis videó az Artemis edzéséről egy fedélzeti kamerával a hátsó spoileren a rohangálásaikról és az is jól látszott hogyan trimmelik a szárnyat, de szerintem valami csóka véletlen tette fel a netre, mert pár nap után úgy eltűnt mintha fel sem került volna. Számomra a legérdekesebb a szárny masszív (kb 45 fokos) negatívba trimmelése volt relatív alacsony haladási sebességnél (15-20 csomó). Ezt moderált (kb 8-12 csomó) szélviszonyok között nagy ejtéseknél alkalmazták a prestart során, ezáltal nem nőtt jelentősen a hajó sebessége, azaz nagy mozgástér maradt a hajó számára, a nagyobb kontroll mellett.
  • Az ORACLE csapata nem kevesebb, mint

    30 embert ‘kapott kölcsön’ az AIRBUS-tól

    , akiknek a szakterülete: hidraulikus rendszer, irányítási rendszer, 3D nyomtatás, yacht aerodinamika és mikro-elektro-mechanikai-rendszer (MEMS) szenzorok.


Fotó: © ORACLE TEAM USA főoldalon indexkép