Ian Walker, az előző VOR győztes kormányosa az alábbi analízist adja a jelenlegi csapatok győzelmi esélyeit illetően:

 

Három részre oszthatjuk a flottát. A potenciális győztesek közé sorolom a Dongfeng-et és a Mapfre-t. Ők a legjobban felkészültek, és az előző versenyből nagyon sok tapasztalatot hoztak. A Leg Zero alatt is jó formát mutattak. A Mapfre talán kicsit jobb emberállományban.

 

Mögöttük érkezik a Brunel sok jó emberrel és nem kevés tapasztalattal Bouwe Bekking és Andrew Cape személyében, viszont kevés edzéssel a hátuk mögött. Itt van az AkzoNobel is, ők az elmúlt évben kissé szervezetlenek voltak, de ott van Jules Salter, aki navigál, és Brad Jackson (háromszoros győztes), szóval meg fogják csinálni.

 

Következik a Vestas, ők alulfinanszírozottak és kissé keveset töltöttek edzésben, de van néhány jó vitorlázójuk, úgymint Simon Fisher, aki már nyert, Phil Harmer, Nick Dana, Charlie Enright. Azután van a Turn the Tide on Plastic és a Scallywag, ők mindketten új csapatok, későn kezdtek és kevés a tapasztalatuk.

 

Ha megnézzük az elvégzett edzésmunkát, nem leszünk messze a sorrendtől. Ezt a logikát a Leg Zero is bizonyítja. De a valódi kérdés, hogy a hátrányos helyzetben lévő csapatok képesek-e felnőni a feladathoz.

 

     

AkzoNobel
Ez Simon Tienpont első VOR  szereplése kormányosként, de a hollandnak ez lesz a harmadik földkerülése. Az ABN Amro2 fedélzetén, és az előző versenyen a Team Vestas Wind csapatában vett részt. Az AkzoNobel csapatát Jules Salter brit navigátor, és a hétszeres veterán és háromszoros győztes Brad Jackson is erősíti, de a 2016-os 49erFX olimpiai bajnok Martine Grael is a csapat tagja lesz, mint tehetséges első körös.

 

Dongfeng Race Team
Az egyik meglepetés csapat volt az előző versenyen. A francia Carles Caudrelier és a navigátot Pascal Bidégorry olyan tengerészeket vezet, ahol három kínai – „Black„, „Horace” és „Wolf” – mellett Stu Bannatyne, Carolijn Brouwer és Marie Riou a legénység tagja.

 

MAPFRE
Xabi Fernandez hosszú ideje vár. A kétszeres 49er olimpiai érmes az egyik legértékesebb csapatjátékossá vált a Volvo Ocean Race-en, és most erős csapatot vezet, amelynek tagja Rob Greehalgh és Joan Vila is. A kiwi Blair Tuke, aki még offshore szűz, most megpróbál triplázni egy olimpiai arany és egy America’s Cup győzelem után. Lehet, hogy a legsokrétűbb tengerész lesz a világon?

 

Vestas 11th Hour Racing
Charles Enright és Mark Towill erős csapatott hozott össze. A legutóbbi versenyen győztes brit Simon Fisher navigátor és más korábbi nyertesek , az ír Damian Foxall, az ausztrál Phil Harmer és a kiwi Tony Mutter mellett a brit válogatott Hannah Diamond és a dán 49er világbajnok, Jena Mai Hansen is az első offshore versenyükbe vágnak bele.

 

Sun HungKai/Scallywag
Összeszokott csapat, David Witt vezeti őket. Az egyenes beszédű ausztrál 20 évvel ezelőtt az Innovation Kvaerner-el versenyzett. És bár a Scallywag nem várható a dobogóra, jó néhány tehetséges ember van a fedélzeten, beleértve a navigátor Steve Hayles-t és az ausztrál Luke Parkinson-t. Az eredetileg csak férfiakból álló csapatot párszor kikezdték, ezért végül helyet kapott a hajón az olimpikon Annemieke Bes is.

 

Turn the Tide on Plastic
Vegyes, elsősorban a fiatalokra fókuszáló csapat erős üzenettel, a brit Dee Caffari vezetésével. Caffari egy 50-50% férfi-női csapatot hozott össze a 30 évnél fiatalabbak köréből. A legénységet illetően számos érdekes választása volt, többek között az ír olimpikon Annalize Murphy, és a fiatal katamarán vitorlázó Bleddyn Mon, aki a BAR csapatban versenyzett az America’s Cup-on. Mindketten offshore szüzek. A végleges csapatban helyet kapott Nicolas Lunven és Brian Thompson is, akik komoly navigációs és óceáni versenyzői tapasztalatokat hoztak magukkal a csapatnak.

 

Team Brunel
Senki nem vitorlázott többet Volvo Ocean Race-en mint a csapat skippere, Bouwe Bekking. Hét verseny után az 54 éves skipper még mindig az első győzelmére vár, de sok hasznos tapasztalattal rendelkezik az ausztrál veterán Andrew Cape mellett. A korábbi Team SCA csapattag Anne Lush is hoz egy kis erőt. Az America’s Cup győztes Pete Burling is a fedélzeten van és olimpiai csapattársához, Blair Tuke-hoz hasonlóan ő is a „három koronára” hajt.

 

Történelem

1973-74-ben rendezték az első versenyt, 19 csapat indult részvételével.

Föld körüli útjuk 27000 mérföld hosszú volt a Portsmouth-Fokváros-Sydney-Rio de Janeiro-Portsmouth útvonalon.

Eddig 12 alkalommal rajtolt el a VOR; eleinte négy évente, 2008-2009 óta három évente.

A Volvo Car Group és a Volvo Group az 1997-98-as verseny óta tulajdonosa és szponzora az eseménynek.

Az eddigi 12 versenyen összesen 167 hajó vett részt, 43 különböző nemzetiségű versenyzővel.

A 2014-15-ös versenyen mutatkozott be a One-design Volvo Ocean 65 egytestű. A hajók a verseny után jelentős felújításon estek át, hogy a 2017-2018-as versenyen ismét rajthoz állhassanak.

 

 

A 2017-18-as verseny

A verseny történetében az eddigi leghosszabb; mintegy 45000 mérföldet fognak vitorlázni (az eddigi rekord 39270 mérföld volt 2011-2012-ben).

Ez közel háromszor annyi csendes-óceáni versenyzést jelent, mint az előző versenyeken: kb. 12500 tengeri mérföldet.

Négy óceánon át, 12 város érintésével: Alicante, Lisszabon, Fokváros, Melbourne, Hong Kong, Guangzhou, Auckland,
Italjai, Newport, Cardiff, Göteborg és Hága.
A verseny rajtja 2017 október 22-én lesz Alicante-ben, befutója pedig nyolc hónappal később Hágában.